A sárospataki vár a magyarországi késő reneszánsz legépebben megmaradt épületegyüttese. Építtetője, Perényi Péter a XVI. századi magyar történelem egyik kiemelkedő egyénisége. Hatalmas vagyonával, koronaőri tisztségével az országos politikát befolyásoló személyiség. Az 1534 és 1537 között zajló építkezés eredményeként készült el Patakon, a család új birtokközpontja. Perényi Péter Siklósról hozta magával apja, Imre nádor reneszánsz mecénási tevékenységének példáját. Péter halála után fia, Gábor folytatta és fejezte be az apja által megkezdett építkezéseket.

A Perényieket követően a Dobó-család, majd Lorántffy Mihály birtokolták a várat. Lorántffy Zsuzsanna 1616-os házasságkötése révén került Patak a Rákóczi-család kezébe, s lett a Rákóczi-család birtokközpontja, számos történelmi esemény helyszíne. Az 1640-es években nagyszabású palotaépítkezések zajlottak itt. A tulajdonosok az épületegyüttest fejedelemi rangjukhoz méltóan bővítették, szépítették. Nem hiányzott Patakról a reneszánsz várkastélyok elmaradhatatlan tartozéka, a virágoskert sem. A XVII. század egyik nevezetes kertje volt Lorántffy Zsuzsanna Gombos-kertje.

A Perényi- és a Rákóczi-család a XVI-XVII. században Északkelet-Magyarország fontos – Felvidék és Erdély között kibontakozó – művészeti központjává tette Patakot. A nagyhírű Kollégium kiemelkedő támogatóiként hozzájárultak ahhoz, hogy a város a protestáns-humanista műveltség központjává is váljon.

A kiállítás a kastély nyugati szárnyának emeleti szobáiban, a Bretzenheim lépcsőcsarnok és folyosó tereiben kapott helyet. Utóbbiban monumentális késő reneszánsz kőfaragványokkal tagoljak a teret. Ezek a Vörös-torony legutóbbi műemléki helyreállítása (1984-1995) során kiemelt a reneszánsz kőkeretek.

A kiállításon, a főkapu elemei és a kiskapu, az ablakok, az árkád darabjai kerültek bemutatásra. A Vörös-torony bejárati kapuzatának felső részén, a timpanonban, az angyal tartotta Perényi-címer már lefaragott. A timpanonos ablakok típusát négy ablak mutatja be. A háromszögű orommezőben különféle dekoratív díszítményeket csodálhatunk meg. Az ikerablakon plasztikus rozettadíszek, fürtös virágú növények, rovátkolt szalag a fő dekoratív elemek. A déli lunettás kapu elemei másik kőszerkezet részei voltak. A Janus arcú kő késő gótikus elemek átfaragásával készült és Perényi-kori lőréskeretbe építették be a XVII. században. A duplaíves árkád a Vörös-torony délkeleti homlokzatának második emeleti ablakcsoportjából való. A toronyba megcsonkítva, másodlagosan beépítve 1600 körül került (a keresztosztós ablakok közé) dekoratív ablakcsoportot kialakítva.

A késő reneszánsz kövek között elhelyezett ábrázolások bemutatják a sárospataki vár építésekor ismert előképeket és a Felvidék, ill. Erdély késő reneszánsz kastély- és templom építésének emlékeit (Miskolc, Kassa, Zboró, Frigyesvágás, Betlenfalva, Szinye, Nagyőr, Munkács, Szentbenedek, Kolozsvár, Alvinc, Keresd).

A XIX. századi romantika jegyében figyeltek fel a sárospataki vár műemléki jelentőségére, művészeti értékeire. Myskovszky Viktor műemlékeket bemutató képsorozatában egészében és részleteiben is megörökítette a Vörös-tornyot és a Felvidék legszebb műemlékeit.

A Perényi-család siklósi építkezéseire utal a másolatban bemutatott nádori kő a négyelt pajzsban elhelyezett Perényi címerrel, a kandalló részlet, a Perényi címeres félköríves ajtókeret. A Körszobában felépített erkély Perényi címeres ballusztere ugyancsak Siklóst idézi.

Ez a kor a várháborúk, párviadalok és ezek megörökítésének, a történetírásnak a kora. Ebben az időben vitézkedett és énekelte meg kortársai diadalát Tinódi Lantos Sebestyén. Eger várának viadaláról szóló énekét 1552-ben Egerben megélt élményeiről írta. 1553-ban nemességet kapott, címerében kardot markoló kéz és lant látható.

Balassi Bálint a XVI. század legnagyobb magyar költője többször megfordult Patak várában, megénekelte a híres Gombos kertet. Életének egyik kalandos története is ide kapcsolódott: 1584 karácsonyán a megözvegyült unokatestvérével, Krisztinával titokban házasságot kötött, majd rajtaütéssel egy rövid időre a várat is elfoglalta. Balassi leghűségesebb tanítványa Rimai János 1596-ban Balassi-epicédiumban örökítette meg a tizenöt éves háborúban hősi halált halt költő és öccse, Ferenc vitézségét.

Reformáció tanai már az 1520-as években elérték Magyarországot, első terjesztői és támogatói közül többen köthetők vidékünkhöz. Az öt királyi város (Kassa, Lőcse, Bártfa, Kisszeben, Eperjes) zárt tömbben csatlakozott a lutheri reformációhoz. Az 1530-as 1540-es években a reformáció svájci irányzata, Kálvin tanai kezdtek hódítani s kerültek fölénybe a magyar lakosság körében.

A XVI. században gyökeresen átformálódott a magyar kultúra intézményrendszere. A püspöki székhelyek, káptalanok, kolostorok pusztulása után a kultúra, az iskolák, a vallási élet támogatói az országrésznyi területeket uraló nagybirtokosok lettek.

A Tisza jobb partján Perényi Péter a reformáció fő pártfogója. Uradalmain kiváló prédikátorok működtek. Az ő segítségével jelent meg 1533-ban Krakkóban az első magyar nyelvű könyv. A hagyomány 1531-hez és Perényi Péter nevéhez köti a híres Sárospataki Református Kollégium alapítását.

A reformáció révén született meg az első teljes magyar bibliafordítás. Az 1590-ben Vizsolyban megjelent Biblia évszázadokig ható vállalkozás. A megjelentetés támogatója egy felemelkedő református család tagja, felsővadászi Rákóczi Zsigmond.

A XVI-XVII. század az olvasás, a könyvek széles körű elterjedését, a könyvkultúra virágzását is eredményezte. Gazdag könyvtárak alakultak. A főurak és erdélyi fejedelmek a külföldi egyetemeken tanuló magyar diákokat bízták meg, hogy vásároljanak számukra könyveket.

Sorra alakultak vidékünkön is a nyomdák. A protestáns nyomdászat legfőbb központja Debrecen. Ott jelent meg Ilosvai Selymes Péter (?1530-1580) Tholdi Miklosnak jeles tselekedeteiről és bajnokoskodásárol valo Historia, 1574-ben és Méliusz Juhász Péter (1536-1572) művei. Heltai Gáspár (1510?-1574?) a XVI. századi magyar prózairodalom legkiválóbb és legsokoldalúbb alkotója. Georg Hoffgreffel 1550-ben alapított nyomdája magyar szépirodalmi műveknek és fordításoknak köszönhette sikereit. Történetíróként is jelentős. Nyomdájának fennmaradt darabjai között említhetjük Balassa Bálint és Rimai János verseit.

A XVII. század első két évtizedében a királyi Magyarországon megkezdődött a katolikus megújulás; központjai a megmaradt egyházi központokból, Nagyszombatból és Pozsonyból lettek. Ennek a folyamatnak a legsikeresebb előmozdítója Pázmány Péter (1570-1637) esztergomi érsek (1616-tól) volt. Bámulatos felkészültségű szónok, politikus, jó szervező, kiváló író, teológus. Hatására sokan katolikus hitre tértek. Magyar nyelvű műveiben fordult szembe protestánsok képviselőivel. Népszerű imádságos könyvébe Balassi Bálint versét is felvette.

A XVI. században nagybirtokosok, sőt a tekintélyes középbirtokosok – társadalmi emelkedésüket, megerősödésüket is bizonyítva – kastélyok sorát építették, bővítették vidékünkön. Ezek berendezése koruk ízlésvilágát a késő reneszánsz stílust tükrözte.

A XVI-XVII. századi bútorok Északkelet-Magyarország és a Perényiek, Dobók, Lorántffyak, Rákócziak világát idézik. A korból nagyszámú, gyönyörűen faragott reneszánsz láda maradt meg. A Felső-Magyarországon készült kelengyeláda egyik pillérén fiatal női, a másik pillérén férfifejet ábrázol. A monumentális késmárki láda a XVI. század elején készült. A kassai múzeum egyik ládája festett, domborúan faragott hermákkal és szerafinfejekkel. A másik ún. szerelmesek ládája, középső mezejében ölelkező párral. Az 1675-ben Selmecbányán készült céhládán a város címerét is megfaragták. A Hanusfalváról származó leveles szekrényt reneszánsz ízlésű faragások díszítik: kétoldalt oszlopból kiemelkedő szakállas, bajuszos férfialak. Az ébenfából készült kabinetszekrény belső fiókjain látható festményt Pettenkofen holland művész festette. A kétajtós szekrény méretében és faragott, geometrikus, növényi díszítéseivel egyaránt impozáns.

A falon a XVI-XVII. században készült műveket láthatunk, köztük portrékat is. A XVI-XVII. századtól a birtokosok a várakat, kastélyokat szívesen díszítették őseik képével. Bethlen Gábor és I. Rákóczi György fejedelem képmása mellett Aszalay István, Borsod megyei nemes szerepel. Ugyancsak elmaradhatatlan darabjai voltak a főúri pompának a szőnyegek és a kárpitok. Sajnos, a Patakra vásárolt flandriai „históriás” falikárpit-együttesből, vagy az „aranyos palota” aranyos kárpitjaiból nem tudunk bemutatni darabokat, látható ugyanakkor egy antik mitológiai témát feldolgozó gyönyörű darab és egy Verdűr.

A női viselet, a sárospataki Vártemplom kriptájából előkerült darab, frissen restaurálva. A férfiviselet (a Bánffy-család tulajdonából) és a festmények mutatják, hogy e nem képviselői is ugyanolyan gazdagon díszített ruhadarabokat viseltek, ékszerekkel „továbböltöztetve”, miként a hölgyek. A XVII. századi magyar főúri lóöltözetek gyakori darabjai voltak a drága, hímzett török cafragok. Az arany- és ezüst dróthímzésű dísznyeregtakaró 1600 körül készült.

Az ékszerek között egy szívet tartó két kéz formálta gyűrű vonja magára figyelmünket. Perényi Gábor és Guthi Országh Ilona eljegyzése alkalmából készült. A szív túloldalán a fiatalpár (G · P és E · O) monogramja olvasható. A textíliák között bemutatunk egy Észak-Magyarországon készült jegykendőt is, a tulipános, gránátalmás, rozettás, virágtöves, indás díszítésű párnavégek között.

A losonci lelet az egyik legszebb és leggazdagabb ékszer-együttes, a reneszánsz ötvösség pompás emléke a XVI. század végéről, a XVII. század elejéről. Az ötvöstárgyak besztercebányai, brassói, pozsonyi, nagyszebeni, kolozsvári mesterek munkái.

„A reneszánsz másodvirágzása a Perényiek és a Rákócziak korában” című kiállítás elsődlegesen a Mátyás királyt követő késő reneszánsz művészet megjelenítésére vállalkozik, melyen mind az udvari-olasz és a provinciális reneszánsz stílusjegyei fellelhetőek. A virágos reneszánsz gyönyörű példája volt Sárospatak. A kertek, virágok motívumai díszítik az építészeti kőfaragványokat, bútorokat, textíliákat, fegyvereket, ötvöstárgyakat, a korszak kiemelkedő emlékeit, a kiállításunkon bemutatott műtárgyakat. A kiállítás kurátorai: Jósvainé dr. Dankó Katalin és Dr. Tamás Edit. A 160 bemutatott tárgy nagyobb része kölcsönzésként került a kiállításba.

Az itt olvashatóm szöveg A reneszánsz másodvirágzása a Perényiek és a Rákócziak korában című időszaki kiállításhoz készült.

A kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumában, Sárospatakon volt megtekinthető, 2008. május 9. – 2008. augusztus 31. között

A kiállítás Reneszánsz Év 2008 keretében, az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával valósult meg.