A Bencés Templom Sopron történelmi belvárosának, Fő terének, meghatároz építészeti öröksége. Aki meglátogatja, megtudja, miért a sok elnevezés (kecske, koronázó, ferences, Nagyboldogasszony Templom), megismeri a magyar történelem egy szeletét, találkozik a  gótika és barokk csodáival; a restaurált múlttal a modern kor ismeretközlő eszközének segítségével.

Magyarországi kolostorok látványtérkép : tekintse meg itt

Műemléki feltárás és turisztikai fejlesztés után megújult kiállítási terekkel és új állandó kiállítással várja a látogatókat a soproni bencés templom és kolostor
A műemléki helyreállítás részeként megvalósult Sopron legkorábbi ismert miséző helyének helyreállítása, a káptalanterem kerengőre nyíló gótikus ablakainak és a Kapisztrán Szent János gótikus szószék feljáratának újra-
nyitása, a szentély alatti kripta bővítése.

A templomtérben elhelyezett kiállítási elemek mellett a kripta, a kerengő-
folyosó egy része, a sekrestye, az ősszentély (kápolna) és a káptalanterem
is megnyílik a látogatók számára. A káptalanterem mellett múzeumi üzlet is létesült.

A kiállítás nyitva tartása:

Hétfő - Zárva
Kedd - Vasárnapig:  10.00 - 12.00; 13.00 - 17.00

A templom és a kolostor                         (Civertan légifotó www.legifoto.com )

A templom története

A Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt soproni bencés - korábban ferences - templom mai alakját több nagy átépítés során nyerte el. A templom a XIII. századi magyarországi gótikus építészet egyik legkiemelkedőbb alkotása, tehát stílusjegyek tekintetében meghatározó a gótika, de a későbbi átépítések során elhelyezett barokk elemek sajátos harmóniával illeszkednek az eredeti gótikus térbe.

Feltehetően az első soproni miséket a templom mai területén belül elhelyezkedett ősszentéyben tartották. A templom építése a Sopronban 1260-80 körül megtelepedő ferences rendi szerzetesekhez köthető, akik a gótikus templom mellé kerengővel ellátott kolostorukat is felépíttették. Ekkor épül fel a templom ma is meghatározó gótikus tömbje, a hajó, az ötszög záródású szentély és a jellegzetesen gótikus nyugati kapu. 

A templom legnagyobb középkori átépítésére 1380 és 1410 között került sor a Gaissel patrícius család megbízásából. Az építkezés során építik be a díszes faragványokat, ekkor készül el a hajó hálóboltozata, a nyugati karzat, valamint a torony.

A XV. században a templomon további kisebb átalakításokat végeztek, majd a XVI. század folyamán a többségében protestánssá váló városban a ferencesek kevesebb befolyással rendelkeztek, így a nagyobb építkezések is elmaradtak. A XVII. század vallási küzdelmei során a templomban négy alkalommal is tartottak országgyűlést (1622, 1625, 1634-1635, 1681), valamint e falak között koronázták meg III. Ferdinándot (1625) és két alkalommal királyné koronázásra is sor került.

A XVII. század közepén megindult katolikus megújulás hatására a katolikus vallásra visszatért nemesi családok közül az Esterházyak, a Fraknóiak és a Széchényiek választották e templomot családi temetkezőhelyül. E célból a templom, a hajó valamint a kolostor káptalanterme alatt több sírboltot is létesítettek, mígnem 1780-ban megtiltották a templomba való temetkezést.

Az 1676-ban Sopronban pusztító nagy tűzvész során a templom tetőszerkezete és a huszártorony teljesen leégett. Az újjáépítés során készült el a nyugati barokk oromfal.

A XVIII. század folyamán folytatódott a templom barokk átépítése. Ekkor készült el a ma is látható liturgikus berendezés, a főoltár Augustin Löscher műve (1751), valamint a szószék (1754).  Az 1780-as években tovább bővül a barokkizáló berendezés a szentély két mellékoltárával, melyek Dorffmaister István művei, a nyugati karzat két falképével és ekkor készül el Széchényi Antal síremléke is az ún. Kapisztrán-szószék mellett.

II. József rendelete értelmében 1787-ben a ferencesek elhagyták soproni rendházukat, ezért a templom 15 éven át használaton kívül állt. 1802 őszén a rendház és a templom a bencés rend tulajdonába került. Ekkor helyezték el a főbejárat fölé a rend címerét. A XIX. század második felében a bencések több felújítást is végeztettek a rendházon és a templomon. 1852-től Storno Ferencet bízzák meg az oldalhajók mellékoltárainak elkészítésével, majd 1884 és 1894 között az ő irányításával készül el a külső homlokzat neogótikus helyreállítása is.

A XX. század folyamán a templomon több alkalommal végeztek feltárást illetve helyreállító munkát.
A bencés rend 1996 óta ismét teljes egészében birtokolja a kolostor épületét, valamint a templomot.
A műemléki feltárás, valamint a helyreállítás munkálatai azóta ismét folynak.
A legutóbbi feltárás és felújítás után, 2011. augusztus 14.-én Dr. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát szentelte fel a templomot.

A templom és kolostor épületegységében jelenleg gazdag kultúr-, és építészet-történeti állandó kiállítás is működik. Továbbá a templomhajó és szentély alatt felújított kriptában való temetkezés lehetősége ismét fennáll - ezúttal már nem csupán a szűk nemesi réteg számára.

Forrás: www.bencessopron.hu