Sorozatunkban olyan helyszíneket ajánlunk olvasóink figyelmébe, ahol egy teljes napot tud eltölteni egy család, úgy, hogy mind a felnőttek, mind a gyermekek egyaránt jól érzik magukat. Ez alkalommal a Tisza-tó két helyszínét kerestük fel: a poroszlói Tisza-tavi Ökocentrumot, amely idén tavasszal nyitotta meg a kapuit és a tiszafüredi Robin KalandSzigetet, amelyik ezen a nyáron ünnepli megnyitásának első évfordulóját.

Utóbbinak egy kedves hód a kabalafigurája, míg az Ökocentrumnak a vidra –mind a két állat jellegzetes emlősfaja az itteni élővilágnak.

A Tisza-tó a fővárosból és az ország keleti felének nagyobb részéből egyszerűen és gyorsan közelíthető meg az M3-as autópálya segítségével. Mi a programunk első állomásának az Ökocentrum felkeresését választottuk és kihasználva azt, hogy már 9 órakor kinyitnak, korán meg is érkeztünk a főbejárathoz. (A nagy kiterjedésű Ökoparknak több be- illetve kijárata van.) A hely megtalálása egyáltalán nem okozott gondot, ugyanis az autópályától egyenesen ide vezető (33-as) főút mellett van, Poroszló belterületén, el sem lehet téveszteni.

Vendégségben a vidránál

Az Ökocentrum hét emelet magas épülete jóval a környezete fölé nyúlva –de egyáltalán nem tolakodóan- biztos pontként jelzi a park helyét. Azonnal emblematikus épülete lett Poroszlónak és a Tisza-tó ezen részének, de jól is van ez így, hiszen az Ökocentrum hosszú évtizedekre meghatározó turisztikai helyszíne lesz a térségnek, sikerét jól mutatja, hogy a megnyitása óta eltel rövid idő alatt is 60 ezren kereték fel. Mindjárt az írás elején elárulom, hogy magam is lelkes ajánlója lettem az ott átélt tapasztalataim alapján. A Tisza-tavi Ökocentrum egy jól végig gondolt, látogatóbarát módon megvalósított, izgalmas helyszíne –jelen pillanatban az egyik legjobb turisztikai helyszíne – Magyarországnak, olyan látványosság, amit többször is fel lehet keresni, és biztos vagyok benne, hogy minden alkalommal szolgál újdonsággal a látogatónak, hiszen látnivalói gazdagságát talán nem is lehet egy nap alatt mind felfedezni. (Viszont nagyon pozitív, hogy aki akar, akár egy teljes napot ott tud tölteni, hiszen a játszóterek, a sportpályák mind a kikapcsolódás sokféleségét teszik lehetővé, arról már nem is beszélve, hogy el is lehet hagyni a park területét, hogy a Tisza-tó vízivilágát bejárva oda visszatérhessünk.)

A Látogató Központ épülete

A kormorán leszállt    

Az alaprajzát tekintve egy madarat formázó főépület legfelső szintje kilátóterasz, ahonnan nagyszerűen áttekinthető az Ökocentrum területe és a Tisza-tó egy része, így az sem rossz választás, ha valaki itt kezdi az ismerkedést az Ökocentrummal, mi azonban először a park felfedezésére indultunk. A bejárat mellett rögtön egy játszótér fogadja a kisebbeket, akik itt ki is mozoghatják magukból az autóban ülés „fáradalmait”.

A park és az akváriumok térképei itt tekinthetőek meg nagyban

A területen ezen kívül van még játszótér, több, mozgásra csábító játék és sportpálya is, ami főleg iskolás csoportok látogatásánál lehet hasznos. A park egyik végében van egy nagyszerű rész, az úgynevezett Tutajos-tó, ahol lehetőségünk van evezni, különböző nehézségi fokú „kaland-átkelőkőn” ügyeskedni és gémeskútból vizet húzni. Mi valamennyi lehetőséget becsülettel végig próbáltuk és jól szórakoztunk közben.

Földön, vízen, levegőben

Az Ökocentrum azt a nemes célt tűzte ki maga elé, hogy az ide érkezőket megismerteti a Tisza-tó növény- és állatvilágával, ezen belül pedig különösen részletesen bemutatva egész Magyarország illetve a Kárpát-medence jellegzetes halfaunáját. Ennek megvalósítását pedig komplex módon kívánják megoldani, melynek legfontosabb eleme a Látogató Központ épülete, ahol az akváriumok és a terráriumok helyet kaptak.

És abban talán mindenki egyetért, hogy a park sok nagyszerű részlete közül, azért az akváriumokat sorolhatjuk a legelső helyre. A látogatók itt Európa egyik legnagyobb össztérfogatú édesvizi akváriumrendszerét csodálhatják meg, ahol nemcsak előttünk, de felettünk is átúsznak a halak, az egyedi perspektíva mellé azt az érzést is nyújtva, mintha mi magunk a víz alján sétálnánk. Számomra a vizák látványa volt a leglenyűgözőbb, ezek az őskövület kinézetű, jelentős méretű halak –amelyek alulról nézve, amikor átúsznak a fejünk felett egy kicsit a cápákra hasonlítanak – azt az érzést keltették bennem, mintha egy időkapun keresztül betekintést nyerhettem volna a dinoszauruszok korába. A gyermekek számára a halak mellett kihagyhatatlan a harcsa fejjel készült fotó, ahol azt lehet imitálni, mintha egy óriási hal nyelné el a kezünket (a műharcsa fej a látássérülteknek segít a hal megismerésében). És természetesen az aranyos vidrák, akik mindenki arcára mosolyt csalnak kedves lényükkel. A vidrák jelentik a park egyik kiemelt látványosságát, közreműködésükkel látványetetéseket is tartanak.

Bár nem ilyen volumenű, azonban semmivel sem kevésbé érdekes a hüllők- és kétéltűeket bemutató kiállításrész sem. Én magam is alaposan megtekintettem az érdekesen berendezett terráriumokat -amit amellett, hogy sokszor az állatok megtalálása is igazi kihívás volt, azok látványos kialakítása is ösztönzött. A színpompás, azonban a természetben jellemzően rejtözködő állatok megismerése hasznos része a kiállításnak.

Egy olyan látogatóhelyen, ahol az ember több órát -akár egy napot is el tud tölteni-, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen lehetőség van az étkezés megoldására. Az Ökocentrum ebből -az egyáltalán nem jelentéktelen szempontból is- ötösre vizsgázott: teljesen elfogadható áron lehet meleg ételt -rántott halat, sült csirkét, hot dogot- vásárolni a főépület büféjében, amit helyben, kulturált körülmények között lehet elfogyasztani.

Az Ökocentrum ajándékboltjában pedig mindenki találhat magának emléktárgyat, hogy magával vigye a kellemes nap emlékét és mondanom se kell, hogy itt is jelentős mértékben képviselteti magát a vidra.

http://tiszataviokocentrum.hu 

Vízi sétány és tanösvény

Amit pedig a látogató központban és a parkban megismertünk, azt azonnal megtekinthetjük természetes közegében is, ugyanis az Ökocentrummal szemben kezdődik a Tisza-tavi vízi sétány és tanösvény. Ez utóbbi a Hortobágyi Nemzeti Park kezelésében van, azonban már az Ökocentrumban történő belépéskor választhatunk olyan jegyet, ami ennek a felkeresését is tartalmazza. A pár perces sétával elérhető kikötőből hangulatos hajókázással érhető el a sétány bejárata (nagyon pozitív, hogy az Ökocentrum munkatársai a hétvégi, erősebb forgalomhoz igazodva, sűrűbben szállították a vendégeket, megkímélve őket a hosszabb várakozástól). Bevallom, nekem régi vágyam volt egy ilyen sétány felkeresése, és nem csalódtam, igazán nagy élmény volt.  A sétány ötletes kialakításának köszönhetően vezetés nélkül is kényelmesen körbejárható, és két látogatóponton a nemzeti park munkatársai is megtalálhatóak, akik tájékoztatást nyújtanak az érdeklődőknek. A tanösvény részeként megfigyelőházak vannak, ahonnan a vízi világ, a madarak élete leshető meg egyedülálló szemszögből, és elhelyeztek egy kilátót is a területen, ahonnan belátható a Tisza-tó egy nagy része (és miközben mi fentről gyönyörködtünk a tájban, ennek tövében egy róka járta az erdőt, bizony, megdöbbentő volt saját életterében látni a ragadozót). 

A vízi sétányról visszatérve, akinek kedve van hozzá, sétálhat egyet a vízpart melletti töltésen is –itt vezet a kerékpár út is-, ahol egy rövid gyaloglás után egy szabadstrand csábítja az embereket a Tisza-tó kellemes vízébe (azt nem tudom, hogy a park területéről történő kilépéskor kapott pecsét mennyire vízálló, e nélkül viszont nehéz lesz az Ökocentrumba visszatérni annak, aki még szeretne). Mi még visszamentünk, hogy  felkeressük az Ökocentrum és megebédeltünk, hiszen ekkor már jó pár órája voltunk a park vendégei.

Tisza-tavi Vízi Sétány és Tanösvény 

Tudtunk volna még maradni, mert egyáltalán nem éreztük úgy, hogy már minden szegletét megismertünk a parknak, de várt még ránk a programunk másik állomása, így autóba szálltunk és elindultunk Tiszafüred felé.

Kaland a sziget

Egy kalandpark is lehet romantikus hely, például akkor, ha egy szigeten van és csak hajóval lehet megközelíteni. A RobinKalandsziget ilyen és ez már önmagában egy olyan egyedi élmény, ami indokolttá teszi, hogy felfedezze az ember.

A RobinKalandsziget ennél azonban sokkal többet nyújt, és ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a sziget nagyobb részében még nem is lett hasznosítva, akkor azt is elmondhatjuk, hogy bizony még komoly fejlesztési potenciál van a helyszínben.

Kezdem rögtön azzal, ami nekem a legjobban tetszett az a Tanösvény a lombkorona szinten elnevezésű, zseniális ötlet, amely lehetőséget ad azoknak is a fák tetején járásban, akik esetleg tériszonnyal küszködnek és emiatt a kalandpályát már nem vállalják be. Itt viszont teljes biztonságban járhatnak a lombkoronában elhelyezett pallókon, miközben az egyes állomásokon az itteni élővilágra jellemző fajokkal ismerkedhetnek meg leírások és fényképek segítségével.

A KalandSziget bejárása egy kis túrával is felér, hiszen a sziget túlsó végében van a mászófal és a kilátótorony, melynek tetejéről a kötélcsúszdák –egy 300 és egy 400 méteres- indulnak. Aki az utóbbival hagyja el a sziget csúcsát, az visszafelé a fele utat meg is spórolta, a többiek pedig a sziget szélén vezető utat követve juthatnak el a vízi játékokig. (Középen egy pallóút vezet és a Hód tanösvény.) A zorb vízi változatának kipróbálását is az teszi egzotikussá, hogy alattunk a Tisza vize hullámzik, miközben megpróbálunk a „vízen járni”. A sziget első felében –az érkezési oldalon- pedig egy minden igényt kielégítő kaland- és kötélpálya várja a látogatókat. Ezeken akár több órát is eltölthet az, aki minden útvonalat szeretne végig járni. Nem tudom, hogy ezt hányan teszik meg, de abban biztos vagyok, hogy akár egy részét, akár a teljes útvonalat teljesítik, elégedettem fognak visszatérni a szigetről.

www.kalandsziget.hu