A négy évszakos üdülőhely

Velencei-tó nyújtotta vízi élményekkel, a Velencei-hegység lankás dombjaival, a fővároshoz és Székesfehérvárhoz való közelségével, és a kiváló közlekedési lehetőségeknek köszönhetően Velence hazánk egyik kiemelt üdülőterülete. A hangulatos város kiváló természeti adottságainak és remek földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően a felnőttek és gyermekek számára is egyaránt ideális üdülőhely. Az itt lakók, az idelátogatók életét, pihenését, kikapcsolódását, a táj egyedülálló szépsége, változatossága, remek kirándulási lehetőségek, és az egész évben elérhetô aktív pihenési és sportolási lehetôségek támogatják az év minden hónapjában. A városban remek óvodák, iskolák, magas szinten mûködô in tézmények, elsőrangú egészségügyi rendszer szolgálják a lakosokat és a vendégeket.

2014-ben egyedülálló létesítménnyel gazdagodott a település: megnyílt a Velence Korzó és Szabad strand, ahol a család- és gyermekbarát strand mellett szolgáltatóház és rendezvénytér várja a látogatókat. A Velencei-hegység közismert bortermelő vidék. A Szent Benedictus borrend hagyományápolása és a Velencei-tavi Borút Egyesület működése segíti a tókörnyék borának megismertetését. A bor kultusza köré szerveződő programok csúcspontja a májusi Orbánnapi hegyünnep.

A kerékpározás és a horgászat szerelmesei számára elérhető bőséges kínálat mellett minden igényt kielégítő sportolási lehetőségek találhatók: vízisípálya, szörflejáró, teniszpályák, fedett uszoda, squashpálya, kondicionáló terem, fitnesz központ, vízparti szabadidôs sportpályák várják a mozgás, a csapat- és extrém sportok kedvelőit.

A Velence címerében megjelenített sirály, hal, dombok, a szőlőfürt és az arany szín sugallta napsütés a remek természeti adottságokra utalnak. A városba látogatók megtapasztalhatják azt, amit az itt élők már tudnak: Velence az a hely, ahol jó élni.
Pompás sétákat lehet tenni a Bence-hegyen, ahonnan pazar látvány tárulkozik a Velencei-tóra. Érdekes kultúrtörténeti látnivaló Molla Szadik török szerzetes síremléke a városi temetőben.

www.velence.hu

Velence város rövid története

Velence település kialakulása a kelta korban kezdődött. Egy Árpádkori oklevélben a tó, majd később a község is Fertő néven szerepel.
Az állandó település a 15. században alakulhatott ki. Elnevezése, vele a tó elnevezése is a legnagyobb valószínűséggel az itáliai Veneziából származó, és itt a 15. században letelepedô velencei be települőktől eredhet, akik között szőlőművelők és a kő megmunkálásához értők lehettek. Mátyás király történetírója, Bonfini Venetiónaknevezi, és a község építését az Olaszországból származó venéteknek tulajdonítja.

A lakosság megélhetési forrása régről a halászat, vadászat és a szőlő-bor termelése volt. A 18. század végén a községben postaállomás működött lóváltóval. Üdülőhellyé csak az 1910-es évek végétől kezdett válni. Az üdülőterület kiépülése az 1930-as években kezdődött el. A parton ekkor épült ki a szép parkokkal körülvett villák sora, 1937-ben megalakult a Vitorlázó Jacht Club is.

Velence egykor a halászat központja volt, mára azonban eltűntek a jellegzetes vízrefutó udvarok, bárkatárolók, jégvermek. Helyüket a szépen parkosított családi üdülők foglalták el. A nevezetes szőlőtermő területen, a Bence-hegyen hagyományosan a fehér szőlőfajtákat (mézesfehér, rizling, hárslevelű) termesztik.

A Meszleny-család évszázadokon át meghatározó volt Velence életében. A város területe 1700 körül Meszleny János (1659–1736) kezébe került házasság és birtokvásárlás útján. Ekkor ezt a területet elhagyott pusztaként tartották nyilván. Velencét Meszleny János telepíttette be. 1714-ben egy okmánylajstrom említi, hogy Meszleny János Vincze György nevű jobbágyának engedélyt adott a velencei puszta benépesítésére. II. József uralkodása alatt elvégzett – 1780-as évekbeli – népesség-összeírás már 1028 főt regisztrált Velencén.

A jelenleg sajnos romos állapotú, erősen átalakított 18 szobás kastély, a hozzátartozó parkkal együtt, 1945-ig a Meszlény-család tulajdonában volt. 1948-tól állami tulajdonba került és 20 évig gyógypedagógiai intézet működött benne, amíg fel nem épült Velencén az intézet új épülete. 1992-ben magántulajdonba került, de a Meszleny-kastély azóta is arra vár, hogy felújítsák.

Fedezze fel a Velencei-tó és környezete turisztikai értékeit látványtérkép segítségével!

További látnivalók a településen és a környékén


Korzó a tóparton
2014-től a Velence-tavi térség legnagyobb turisztikai beruházásainak egyike, a Velence Korzó és Szabad strand várja egész évben
programokkal a látogatókat. A strand játszóterei két különböző korosztály kiszolgálásra alkalmasak, a homokos partszakaszokon pedig
több helyen is közvetlenül a sekély vízbe lehet sétálni. A belső, klimatizált korzón kávézó, fagylaltozó, étterem; elegáns, széles válasz
tékot nyújtó üzletek, szolgáltatók várják a vendégeket. Szép kilátás nyílik a tóra a nyitott korzókról és a körpanorámás díszterembôl.

Az épületben mûködik a Regionális Turisztikai Információs Pont. A megújult kikötőből sétahajók indulnak a tó vízi világának
felfedezésére. Télen – az időjárás függvényében – korcsolyapálya várja a látogatókat. A Velence Korzó épületében látható Péter Ágnes,
Velencén élő Munkácsy díjas szob rászmûvész alkotása, az Életfa című fényplasztika.
www.velencei-to.hu

Római katolikus templom
(Velence, Fô u. 70.)
A Szent István király tiszteletére szentelt templomot 1830-ban Hild József tervei alapján, klasszicista
stílusban építették. Kapuja felett félköríves ablak, felette hatalmas timpanon látható. Kisméretű, órapárkányos,
toronyórás tornya van. A templom főoltárképe Vincenz Fischer alkotása.

Beck-kastély
(Régiposta u. 1/b.)
Szabadon álló, alagsoros-földszintes historizáló stílusú épület a település központjában, egykori parkjának területén áll. Egy korábbi
kúria felhasználásával a Beck-család építtette 1895-ben.

Nepomuki Szent János szobor
(Fô utca–Templom tér)
A római katolikus templom előtt – kőkorláttal körülvéve – áll a 18. századból származó barokk ki képzésű
szobor, amely egy papot ábrázol a karjában kereszttel, jobb mutatóujját ajkára téve, mintegy
csendre intve magát és másokat. Ő Nepomuki János, a hidak és a vízen járók védőszentje, a gyónási
titok vértanúja. Közép-Európa legismertebb szentjei közé tartozik.

Velence Resort&Spa
A Velence Resort&Spa négycsillagos
családbarát szálloda közvetlenül a Velencei-tó partján. Saját tóparti stranddal és wellness részleggel. Hazánkban egyedülálló,
hogy a természetes vizű tó partján álló wellnessfürdő saját gyógyvízzel is rendelkezik, melynek hatását három medencében is élvezhetik
a látogatók. A Spa részleg külsős vendégek előtt is nyitva áll, 11 medencével és sportolási lehetőségekkel.
www.velencespa.com

Városi Könyvtár (Wenckheim Kúria)
(Velence, Tópart u. 52.)
A Fő utca–Tópart utca által határolt parkban álló, földszintes, neoreneszánsz, nyerstégla épületet eredetileg a Meszleny-család építtette
1890 körül. 1921-ben új tulajdonosa gróf Wenckheim Ferenc lett. A házban 1945 után általános iskola működött. Ma a Városi
Könyvtárnak, játékháznak, házasságkötő teremnek ad otthont.
www.velence-bibl.eoldal.hu

Kápolna – Bod László Galéria
(Velence, Fô u. 160/a)
Velence első kápolnája. 1647-ben épült. Értékes kelyhei 1647-bôl, tányérjai 1617-ből származnak. Ebben a templomban nyugszik Meszleny
Pál (Velence földesuraként ő volt a velencei templom kegyura) egy címeres vörösmárvány-lap alatt. Ez a régi katolikus kápolna ma
magántulajdonban van.

Molla Szadik sírja
(Velence, Ország út 23.)
A velencei temetőben található Molla Szadik szerzetes (1836–1892) vörösmárvány síremléke. Vámbéry Ármin keleti utazása során ismerkedett
meg a fiatal tatár-üzbég szerzetessel, aki az Aral-tó mellől elkísérte őt Magyarországra, itt élt és dolgozott 1892-ig.

Vörösmarty Mihály présháza
(Velence, Bence-hegy Panoráma u.–Csongor u. sarok)
Szőlőhegyen álló, 19. század eleji épület udvarán áll egy 1869-es évszámmal ellátott prés, melynek kármentôje vörösmárvány. A ha -
gyomány szerint Vörösmarty Mihály és öccse, János vásárolták édesanyjuknak az 1820-as évek vége felé. Vörösmarty Mihályra több
versét is itt írta. Az épület korábban vendéglőként üzemelt, napjainkban sajnos nem látogatható.

Kilátó
A kilátópont a velencei Bence-hegyen, Velence város központjától kb. 5 km-re található. Kedvelt kirándulóhely, ahonnan csodálatos
körpanoráma tárul elénk. A Velencei-tó, a környezô települések és hegyvonulatok mellett, innen még a budapesti tûzijáték is látható!

Bor – Borpince – Pincesor Velence
A Velencei-hegység településein bizonyítottan már a korai középkortól termesztenek szőlőt. Minden bizonnyal a velencei Bence-hegy
lábánál telepítették az első szőlővesszőket és itt találhatók a legrégebbi borpincék is (Pincesor, Sárgaföldes úti pincék).

Bence-hegyi Orbán-nap
A bor kultusza köré szerveződő programok csúcspontja, az 1984. óta minden évben május végén megrendezésre kerülő Szent Orbán-
napi hegyünnep. A rendezvény gasztronómiai- és kulturális kínálatából a család apraja-nagyja találhat kedvére valót: Borrendek
felvonulása, mazsorett bemutató, kirakodó vásár, népi és iparművészek kiállítása, helyi borászok bemutatója, borkóstolás és
szombat esti utcabál gazdagítják a programot.

Babák Rózsakertje
A Virágos Magyarország és Európa versenyen nyert helyezések után született meg a Velence Rózsája, majd a Rózsa-díj ötlete,
később a Babák Rózsakertje, amely egyedülálló az országban. Velencén hagyományosan októberben rendezik meg a rózsaünnepet,
amikor a Babák Rózsakertjében ifjú velencei lakosok megérkezésének örömére a családok elültetnek egy-egy rózsatövet.

A Velebcei tavat bemutató kiadvány letöltése itt