Teljes felújítása után az európai reneszánsz iránti érdeklődés múzeuma lehet a füzérradványi Károlyi-kastély, köszönhetően annak, hogy az épület belső tereit az 1900-as évek elején reneszánsz és késő barokk korból származó kőfaragványokkal, bútorokkal és textíliákkal rendezték be, melyek közül számos beépített tárgy -például hat reneszánsz és egy késő román kori kandalló, egy kő ajtókeret- túlélte az elmúlt fél évszázad viszontagságait, az elveszett bútorok és kiegészítők pótlására pedig megvan a szándék.

Megjelent: 2007/2. |  Feltöltve: 2009. május 

A csodálatos természeti környezet és a nagyobb városoktól való kellő távolság kifejezetten előnyősnek számított akkor, amikor már kastélyszállodaként fogadta a vendégeket a füzérradványi Károlyi-kastély, azonban az uradalom történetében van egy közel két évszázados időszak, amikor a birtok többet volt hitbizományban, mint a Károlyi család kezelésében. Ahhoz, hogy megértsük, hogy miért jutott kevesebb figyelem a füzérradványi birtokra, tudnunk kell, hogy a Károlyiaknak jelentős kiterjedésű birtokai voltak az ország más területein is, így a családnak lehetősége volt arra, hogy a legelőnyösebb fekvésűt válassza állandó otthonának, ráadásul ezt a hatalmas vagyont hosszú időn keresztül mindig egyetlen személy örökölte, így a birtokok megosztására sem volt szükség. Ebből a közel kétszáz éves álomból ébresztette fel a füzérradványi kastélyépületet Károlyi Ede, amikor az 1800-as évek közepén Füzérradványt választotta otthonául. Döntése olyan jelentős változások kezdetét jelentette, melyek végeredményeként egy európai összehasonlításban is figyelemre méltó módon berendezett épület született meg a radványi erdő fái között.

A birtok megszerzése

A füzéri várat és tartozékait, köztük Radványt, I. Lipót adományozta 1686-ban Károlyi Lászlónak, kárpótlásul a török háborúban elszenvedett veszteségeiért, elsősorban Mihály fia elvesztésért. A birtokon ekkor már állt egy kastélyt, melyet nagy valószínűséggel Réthey Péter építettet a 16. század végén. Erről az épületről egy az ebben az időszakban készült felmérés az alábbiakat írja: viszonylag nagyméretű, négyszögletes kastély -L alakú épülettel, fallal körülvett belső udvarral-, igen rossz állapotban. A 17. században már több jelentős kiterjedésű birtok felett rendelkező Károlyi család a nagyobb városoktól távol eső birtokot az első százötven évben többször is bérbe illetve zálogba adta. Ezekben az évtizedekben egyetlen családtag sem választotta Füzérradványt állandó otthonának, így az ott álló kastély sem  számíthatott a család kiemelt figyelmére. A felelhető adatokból tudható, hogy a birtok bérlői ugyan időről időre átalakításokat és bővítéseket végeztek az itt álló épületen, azonban a kastély mindvégig olyannyira jelentéktelen maradt, hogy a kor egyetlen olyan összeírása sem említi, ahol a hazai főúri épületeket gyűjtötték egybe. A füzérradványi kastély csendes történetében a 19. század második felében kezdődő változások hoztak gyökeres fordulatot.

A változások évszázada

Az utolsó bérlő, Jankovich Imre, 1822-ben szolgáltatta vissza a birtokot Károlyi Istvánnak és testvéreinek. A közös kezelésben álló uradalmat 1827-ben osztotta fel egymás között a három fiú. A füzérradványi uradalmat -a fótival, a csongrádival és szentesivel együtt- Károlyi István kapta meg. Az ekkor készült leírásban egy L alakú, egyemeletes kastély szerepel, melynek alsó része lakóhelyül nem volt használható a dokumentum szerint. Károlyi István otthonának a fővároshoz közeli fóti uradalmat választotta, itt alakította ki nagyszabású klasszicista kastélyát. Amikor Károlyi István vagyona felosztásra került, a családi hagyomány szerint a legidősebb fiú, Ede örökölte meg a radványi uradalmat. Bár Károlyi István végrendeletében még arra is kitért, hogy Ede otthona számára a szentesi birtokon lévő Derekegyházát szemelte ki, sőt az ott felépítendő kastélyhoz még külön pénzösszeget is biztosított fia számára, Ede mégis inkább Füzérradványt választotta állandó otthonának, ezért jelentős átalakításához kezdett a meglévő kastélyépületen. A régi kastély helyén, annak talán bizonyos részeit felhasználó bővítés és romantikus stílusban történő átalakítás több periódusban, két évtizeden keresztül folyt. Az első periódusban a déli szárny készült el -1857 és 59 között-, még feltehetőleg Ybl Miklós tervei alapján, akinek azonban később annyira megromlott a viszonya a munkájában erősen beleszóló megrendelővel, hogy végül még a nevét sem említették meg az építkezést megörökítő -a torony aljában elhelyezett- emléktáblán („Építette nemzetségének Nagy-Károlyi Gróf Károlyi Ede 1860-1877”). 

A reneszánsz korból származó tárgyakkal azonban már nem Károlyi Ede rendezte be a kastélyt -aki két évvel az építkezés befejezése után hunyt el, hanem fia, László, és annak felesége, Apponyi Franciska.  Károlyi László és felesége nem csak a belső berendezést változtatta meg jelentősen, de a kastélyépületen is komoly átalakításokat végeztettek, Alberto Pio bécsi építész tervei alapján. Az 1897 és 1907 között időszakban kerültek kialakításra a földszinti rész impozáns, a parkhoz teraszokkal kapcsolt terei. A szobákat stukkódíszekkel és márványburkolatokkal látták el  és szintén ekkor helyezték el a nagy szalonban a két barokkos hatású csavart vörösmárvány oszlopot. A leglátványosabb változás azonban a belső terekben történt, ahol reneszánsz és kora barokk ajtókereteket és kandallókat helyeztek el másodlagos beépítéssel, majd korban hozzájuk illő bútorokkal és tárgyakkal rendezték be a termeket. A Károlyi házaspár kiváló ízléssel és aprólékos alapossággal a legkiválóbb olasz régiségkereskedőktől vásárolta meg azokat a reprezentatív tárgyakat, amelyekkel a kastélyt kívánták berendezni (a tárgyak beszerzése 1897-től egészen 1913-ig tartott). A nagy odafigyeléssel és határozott elv szerint összevásárolt tárgyaknak köszönhetően a reneszánsz korszak tárgyainak egy olyan gyűjteménye jött létre Füzérradványban, mely európai összehasonlításban is figyelemre méltó volt.    

Múzeumból kastélyszálló

Az egykori fotók megőrizték a kastély -szinte múzeumként- berendezett szobáinak gazdagságát. Károlyi László azonban életének utolsó éveit a fóti kastélyba visszaköltözve töltötte, így a teljesen felszerelt kastély ismét lakó nélkül maradt. A szállodává történő átalakításának nagyszerű ötlete Windischgraetz Mária Magdolnától -Károlyi László fiának, Istvánnak a feleségétől-  származott. Az épület átalakítása három évet vett igénybe, azonban megérte a fáradtságot, mert az 1938-as megnyitása után hamar népszerűvé vált a kastélyszálló. A kastélyépületben kialakított szobák mellett a parkban pavilonokat emeltek, így összesen 87 szobában, 115 főt tudtak egyszerre elszállásolni. A család az értékes tárgyak nagy részét a kastélyban hagyta, melyeket a márványfolyosóról nyíló, egykori királyi lakosztályban helyezték el. A találóan múzeumnak elnevezett szobákat -kérésre- a vendégek is megtekinthették, és egy korabeli beszámoló szerint önmagában ezek látványáért is érdemes volt Füzérradványba utazni. A család ezeket a szobákat és a folyosóvégi családfői dolgozószobát tartotta meg saját számára (utóbbit ebédlőnek használva ebben az időben). A márványfolyosóból bridzs-szalon lett, a nagy sarokszobából könyvtár, míg a szálló legszebb szobáit az emeleten alakították ki. A fejedelmi lakosztály terem méretű két szobája közül az egyiket reneszánsz nappalinak rendezték be, a másikat pedig hálószobának, hatalmas ággyal és reneszánsz szekrénnyel. A kastély berendezésének gazdagságát jól mutatja, hogy a hall falán -ahol a vendégek a teájukat vagy kávéjukat fogyasztották el- egy eredeti Breughel-kép függött.

A háború után ugyan államosították a kastélyt, azonban Károlyi Istvánnak ekkor még sikerült visszaszereznie az épületet, amit ezután három évig szállodaként üzemeltettek, mígnem 1948-ban végleg elvették az épületet a családtól. Ezután előbb gyermekszanatórium, majd a sátoraljaújhelyi kórház TBC-szanatóriuma működött a kastély falai között. Sajnos ezekben az évtizedekben -vagyis már a II. világháború után- kallódott el a kastély berendezésének számos értékes darabja, még szerencse, hogy a legértékesebb bútorok ekkor már a sárospataki vár kiállítását gazdagították, míg a festmények egy része a Nemzeti Galériában látható illetve a Károlyi család tulajdonában van. A kastély 1993 végén került a Műemlékek Állami Gondnokságának (újabban Műemlékek Nemzeti Gondnokságának ) a kezelésébe. Az azóta eltelt időszakban fokozatosan kerül sor a kastély külső és belső helyreállítására és a csodálatos park rehabilitációja is. A kastélyépület rendszeresen helyt ad kiállításoknak, koncerteknek, gyertyafényes báloknak.

Napjainkban

Jelenleg a kastély alsó szintje látogatható -a toronnyal és a parkkal együtt-, de ahogy egykor önmagáért a kastélyban elhelyezett kincsekért is megérte ellátogatni Füzérradványba, úgy most ezért a néhány teremért is érdemes. A kastélyt kezelője, a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága a termeket a kastély múlt század eleji berendezésének megfelelő enteriőr-rekonstrukciókkal rendezte be. Az így kialakított termek, bár az egykori gazdagságot nem adhatják vissza, mégis segítenek elképzelni, hogy milyen élet folyhatott  egykor az épület falai között. 

A kastélyba belépő látogatókat azonnal egy nagyszerű látvány fogadja, hiszen a lépcsőházból a kastély egyik leglátványosabb terébe, a csavartoszlopos hallba lépnek be. A terem nevét adó két vörösmárványoszlopnak hazánkban csak a New York-kávéházban és a Múzeum utcai Károlyi-palotában van párja. A hallból három irányba lehet tovább menni. Elsőként a csak innen megközelíthető egykori könyvtárszobát  -és talán volt királyi ebédlőt-  érdemes megtekinteni, ahol napjainkban egy 1880 körül készült neoreneszánsz ebédlőbútor együttes látható. A hallból induló galériafolyosóról (márványfolyosóról) érhető el az egykori királyi lakosztály, valamint a végéről nyílik az egykori grófi szalon. A fehér-fekete-vörös mintázatú márványpadozata  után elnevezett márványfolyosó két végén egy-egy másodlagos beépítésű, gyönyörű ajtókeretet, közepén pedig egy 1540 körül készült kőkandallót csodálhatunk meg. Bár uralkodói látogatósról nem emlékeznek meg az annalesek a füzérradványi kastély esetében, arra illet számítani. Az erre a célra kialakított egykori királyfogadó lakosztály -szalon-hálószoba-fürdőszoba hármas-  a szalon és a fürdőszoba felől közelíthető meg. A királyi szalonban ma is látható a másodlagos beépítésű reneszánsz márványkandalló. A szalon és a királyi hálószoba közötti intarziás reneszánsz ajtószárnynak hazánkban nincsen párja. A szoba neogótikus kandallóján a Károlyi család középkori címere látható. A lakosztályhoz tartozó fürdőszobában süllyesztett márványkád látható, melynek bépítésére a múlt század eleji átépítéskor kerülhetett sor. Ebben az időben a királyi szalont „írószobának” a grófi szalon pedig biliárdszobaként használhatták.

Ha a fürdőszobából kilépünk a márványfolyosóra, balra fordulva egy, az 1500-as évekből származó íves-szemöldökös portálén (díszesen kiképzett bejáraton) keresztül az egykori grófi szalonban lépünk be. A grófi szalon ékessége az 1570-es évekből származó, velencei oroszlánláb konzolos kőkandalló. Ebből a szalonból lehetett egykor megközelíteni a grófi hálószobát. Visszatérve a csavartoszlopos hallba, mindenképpen említést érdemel még az egykori vadászebédlő (Hubertus-terem), melyben a legutóbbi években a komolyzenei koncertek találtak otthonra. A mellette lévő nagy szalonnal és családi ebédlővel illetve a túlsó oldali szárnyban kialakított télikerttel -bálteremmel- és az azt a szárnyat lezáró kápolnával U alakban fogják közre a kastély díszudvarát.

A kastély tornyából csodálatos körpanorámában gyönyörködhetnek azok, akik vállalják a szűk és igen meredek lépcső megmászását. Az egykor közel 100 hektáros parkban 200-300 éves -mesebeli formát mutató- fák is láthatóak. A kastély megtekintése mellett mindenképpen tegyenek egy sétát a parkban.      

Felhasznált irodalom:
Ars Hungarica 1999/1
TKM kiskönyvtár (691)

www.nemzetimuemlek.hu

Kapcsolódó startlapok:
Kastély.lap.hu | Kastélyépítészet.lap.hu | Kastélykert.lap.hu | Kastélykönyv.lap.hu

A Zemplén Projekt - Nagy-MilicNatúrpark
Hegyköz nagyattrakciósturisztikai termékfejlesztés bemutatása:

A kastélyban tartott sajtótájékoztatóról itt olvashat

A projek tartalmát itt olvashatja el