Augusztus 20-án sor került a felújított Mezőtúri Városháza átadására. A város 1920-as években emelt neobarokk jellegű városházája az első városháza Magyarországon, amelyben felújítása után – a hivatali funkció mellett – egy interaktív várostörténeti kiállítás is helyet kapott. Az épület átadásán Szűcs Dániel, Mezőtúr polgármestere, Hubai Imre, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat elnöke, valamint Virág Zsolt, a koncepciót kidolgozó Magyar Kastélyprogram Nkft. igazgatója mutatta be az elkészült fejlesztést.

A kiállítás ünnepélyes átadása Virág Zsolt Szűcs Dániel és Hubai Imre

A Városháza felújítására, egyes emeleti termeiben és megnyitott tornyában interaktív várostörténeti kiállítás megvalósítására, a Móricz Zsigmond utca 7. szám alatti egykori kovácsműhely komplex rekonstrukciójára és többcélú hasznosítására, valamint a város élményszerű felfedezését elősegítő elektromos kisbusz beszerzésére 400 190 499 Ft vissza nem térítendő TOP-támogatást állt rendelkezésre.

A főtér épületeit bemutató
lebegő makett installáció

Szintén e projekt keretében valósul meg a városháza szomszédságában található kikötő fejlesztése is, amellyel az önkormányzat az aktív és a vízi turizmusban rejlő lehetőségeket aknázza ki. A kikötő fejlesztése az első lépés a várost kettészelő és a településképet meghatározó Hortobágy–Berettyó-főcsatorna rekultivációjára, amelynek a turisztikai hasznosítására kidolgozott tervekkel rendelkezik az önkormányzat.

A kurátor Füry Anna bemutatja a kiállítást

A projekt szakmai tartalma

Városháza

A városháza épületében alapvetően nem a megszokott, szervesen összefüggő, egymásból nyíló kiállítóterek állnak rendelkezésre, így a kiállítás több szinten, valamint a torony egyes szintjein került kialakításra, amelynek köszönhetően az épület bejárására tágabban nyílik lehetőség. Szó esik Mezőtúr városának átfogó birtokviszonyairól, a századforduló koráról, a múlt évszázad elejének speciális közegéről, építészetéről és annak változásairól, sajtótörténetéről, valamint néhány évtizedének képi anyagáról, visszaemlékezéseiről nyújt részletes áttekintést.

A városháza építéstörténetét bemutató kiállítás rész

A városháza első emeletén kezdődnek a kiállítások; az első teremben a város történelmi körülményeivel, eseményeivel és a település életét meghatározó fazekassággal ismerkednek meg a látogatók, a második teremben pedig Mezőtúr egyik legjellegzetesebb épülete, a városháza építéstörténete kerül fókuszba, dr. Spett Ernő polgármester hivatali idejének végéig, az II. világháború kezdetéig. A terem közepén egy látványos központi installáció található, amely a terem mennyezetén és padlózatán is szerepet kap, és amely lebegő épületmakettekkel Mezőtúr főterének építészetét ismerteti. A kiállítás következő egysége egy szinttel feljebb, a díszterem karzatán folytatódik, ahol a város elsősorban múlt század eleji életében erőteljes nyomot hagyó nyomdászat és a sajtó, valamint ezen keresztül egy alföldi kisváros közélete kerül előterébe. Ebből a térből lehetőségük nyílik bepillantani a díszterembe, ahol a város életét meghatározó döntések születnek mind a mai napig.

Mezőtúr birtokosait és a város évszázadait bemutató backlight panelek

A második emeleti időszakos kiállítótér után a torony megmászása következik a látogatási útvonalban, ahol az egyes szinteken a város életének egy-egy színfoltjával és a környékbeli víz szerepével ismerkednek meg az ide érkezők. Közismert, hogy Mezőtúr volt a messze földön híres túri vásárok helyszíne, tudniillik I. (Nagy) Lajos király vásártartási joggal ruházta fel e települést, amely az egyetlen közlekedési átjárót jelentette a Sárrét mocsárvilágán keresztül a Buda és Erdély között zajló kereskedelemben. A vásárok nagyságáról, jelentőségéről legendákat meséltek, a szóbeszéd szerint akadt olyan év, amikor „egy hétnél is tovább tartott” az árucsere. Noha e lápos terület az ide települt lakosság számára kedvezőnek bizonyult a kereskedelem terén, ugyanakkor a piszkos, pangó víz mindig is nagy gondot okozott az ivóvízellátásban. A 19. századi vége fordulópontot jelentett az alföldi települések tiszta és egészséges vízszolgáltatásában. Zsigmondy Vilmos a mélyebb rétegeket is elérő fúróberendezése meghozta a változást. Az Alföld harmadik artézi kútját, az egykori Flóra-kutat 1890-ben fúrta a feltaláló unokaöccse, Zsigmondy Béla.

A városháza tornyából páratlan kilátás nyílik a településre, a városháza mögött lévő Hortobágy–Berettyó-főcsatornára, valamint az alföldi tájra.

Látkép a Mezőtúri Városháza tornyából

Kovácsműhely

Mezőtúr egyik máig fennmaradt, jellegzetes, a település életformájában egykor kiemelt szerepet játszó kovácsműhelyében új interaktív kiállítás került berendezésre. A patkolószínben megismerkedhetnek a látogatók magával a kovácsmesterséggel, főbb munkaterületeivel és legkülönfélébb portékáival, miközben sor kerül egy alkalmassági megmérettetésre is.

Mezőtúr emblematikus épületeit bemutató tabló a toronyban

A patkolószín után a látogatók megérkeznek a vas megmunkálására szolgáló térbe, amelyben egykor tűzmesterek végezték mindennapi, különleges erőt kívánó tevékenységüket. A műhely különlegessége, hogy legutolsó, még élő tulajdonosa egykor e falak között űzte a vasverés mesterségét. Neki köszönhetően máig megőrződtek a kiállítás keretében bemutatott munkaeszközök.

Visual guide

A projekt keretében készült visual guide rendszer három nyelven (magyar, angol és német) elérhető alkalmazás a két új kiállításon – városháza és kovácsműhely – és egy Mezőtúr látnivalóit bemutató sétán vezeti végig a látogatót. A városi séta során a város szíve, a Kossuth tér és környéke is bebarangolhatóvá válik a hiteles történeti adatok mellett az érdekességek és a történetmesélés révén.

E komplex vonzerőfejlesztés hiánypótló kulturális turisztikai kínálatot valósított meg Mezőtúron, az élményturisztikai elemek bevezetésén túl integrálja a város meglévő és újonnan létrehozott attrakciót így egy versenyképes, egész napos tartózkodást lehetővé tevő kínálatba.