|
Kulszavas kereső:
Legújabb cikkek:
2010-09-08
XII. Noszvaji Pincenapok és Kemencében Készített Ételek Napja - 2010. szeptember 10-11. Az év egyik legjobb hangulatú programját rendezik minden évben... 2010-09-06 Nagymágocs - Károlyi-kastély A nagymágocsi Károlyi-kastély hazánk egyik legszebb főúri otthona. Az elmúlt... 2010-09-06 Zrinyi Emlékünnepség - 2010. szeptember 7-12, Szigetvár A Zrínyi Emlékünnepség gondolata 1826-ban a mohácsi csata 300. évfordulóján,... 2010-09-03 Mecseknádasd – Skóciai Szent Margit emlékének őrzője Skóciai Szent Margit A középkori Magyarország két Margit nevű szentet is... 2010-09-01 XII. Csókakői Várjátékok - szeptember 4. Mindenkit szeretettel várnak Csókakőre, szeptember 4-én, a várjátékokra. A... |
Barokk kastélyszínház Gödöllőn
Több mint száz éves álmából ébresztette fel a restaurátorok "csókja" a Gödöllői Királyi Kastély színházépületét. A kastélyszínház egykori
létezése ismert volt, helyszíne azonban egészen 1986-ig rejtve maradt. Akkor a
felújítási munkák során véletlenül került elő az a darab falfestés, amely
felhívta a szakemberek figyelmét a déli szárny épületére. A barokk színház
megtalálásának és helyreállításának jelentőségét az adja, hogy Európában ezen
kívül csak Dottingholmban (Svédország) és Cesky Krumlovban (Csehországban)
maradtak fenn kulisszás-rendszerű barokk színházak (a vicenzai eredete
vitatott), ezért világviszonylatban is különleges érték. A kastélyszínház
ugyanakkor hazai viszonylatban is színháztörténeti jelentőségű, miután hamarabb
nyílt meg, mint a budai várban kialakított Várszínház, így az ország legrégebbi
fennmaradt újkori kőszínháza.
A barok színházat az 1780-as évek elején, Grassalkovich II. Antal idejében alakították ki a gödöllői kastélyban. Grassalkovich Antalnak a pozsonyi palotájában és az ivánkai kastélyában is volt színháza, ott az előadásokat csak meghívóval lehetett megtekinteni. Gödöllőn is idényjelleggel, akkor voltak előadások, amikor a hercegi udvar a kastélyban tartózkodott. A kastélyszínház részére nem emeltek új épületet, hanem a Kardinális Gangnak nevezett -itt volt gróf Migazzi Kristóf váci püspök érseki lakosztálya- háromszintes szárnyból kibontották a födémet és az így nyert hatalmas teret két részre osztva alakították ki a nézőteret és színpadot. A perspektívával való illúzió keltést segítő oldalkulisszákat a színpad alól mozgatták, felülről pedig úgynevezett szuffitákat engedtek le, melyek a színpadmennyezet felső részét takarták. A színházi élményt a térhatású faldíszítés és a nézőtér felé lejtő színpad tette teljessé. Mivel a gödöllői igazi főűri színház volt, így a legtökéletesebb látvány a hercegi páholy középső székeiről volt látható, onnan, ahol a herceg foglalt helyet. Az egész színház nagyjából 100 fő befogadására volt alkalmas. A színház falait klasszicizáló későbarokk, a teret perspektivikusan tágító falfestés díszíti, amelynek maradványait megtalálták a vastag festékréteg alatt. A kastélyszínházat 1867-ben szüntették meg (de valószínűleg már az 1800-as évek elejétől nem tartottak benne előadásokat). Ekkor helyezték vissza a kiemelt födémek, majd 15 szobát alakítottak ki a visszanyert szinteket. Közel 130 éves téli álomból ébredt újra a színház 2003. augusztus 8-án, amikor Handel Julius Caesar operájának előadása kelt életre a falai között a Magyar Állami Operaház társulatának előadásában.
Megjelent a Szép Magyarország magazin 2006. évi negyedik lapszámában Szóljon hozzá Ön is!
Termékajánló
Rendelje meg a www.var-webaruhaz.hu weboldalon! Megjelent a magyarországi várak első látvány térképe, ami...
Megjelent a Civertan Stúdió új váras kártyája, melynek lapjain 55 magyar vár légifotója, és 55 magyar vár...
Vendég voltam Budapesten - játékkártya Az illusztrált játékkártya, budapesti vendéglőket, mulatókat mutat be... |
Legújabb címkék:
Nemzeti Park |
Kegyhelyek |
Várak |
Népi építészet |
Népművészet |
Kolostorok |
Kápolna |
Kastélyok |
Templomok |
Portrék |
|
|
|