100 éve telepedtek meg Magyarországon Don Bosco követői a szaléziak. A Budapesti Történeti Múzeum kiállítása, a centenáriumi év eseménysorozat részeként kerül megrendezésre, mellyel szeretnék szélesebb körben ismertté tenni rendet és alapítójukat, Bosco Szent Jánost.

A Don Bosco követői, a szaléziak Magyarországon 1913-2013

Kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában

2013. január 27 – 2013. március 31.

Helyszín: Metszettári kiállítóterem

Ismerje meg hazánk legszebb kolostorait a Kolostorok Magyarországon látványtérkép segítségével

100 éve Magyarországon


A centenáriumi év ünnepélyes megnyitása 2013. január 26-án kezdődik a Szent István-bazilikában ünnepi szentmisével, amelyet Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek, a centenáriumi év fővédnöke celebrál. Ugyanezen a napon a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában a Metszettárban 13.30-kor nyílik a A jókedv rendje – Szaléziak című kiállítás, amely a rend történetének elmúlt száz évét dolgozza fel.



A kiállítás a centenáriumát ünneplő magyarországi szalézi közösség tartományi archívumából és a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből, valamint Mindszenty József hercegprímás emlékét gondozó Alapítvány anyagából épült fel.



Magyarországon, Budapesttől mintegy ötven kilométerre, Péliföldszentkereszten, az egykori hercegprímási birtokon telepedtek meg az első szaléziak 1913. november 6-án. Az olaszországi Cavagliaból, az ottani magyar szalézi intézetből érkeztek. Nem sokkal később jött utánuk az első magyar szalézi szerzetes, Zafféry Károly. Péliföldszentkereszt évszázadok óta népszerű zarándokhely; a műemlék kegytemplomban a hagyomány szerint Jézus keresztfájáról való apró szilánkot, ereklyét a szaléziak őrzik. A kiállítás egyik fontos tárgya ebből a templomból származó, közel egy méteres aranyozott monstrancia (úrmutató).



Az első magyar szalézi vértanú



A kiállítás külön részben emlékezik meg Sándor István szalézi szerzetesről, akit 1953. június 8-án végeztek ki, bemutatva a diktatúra egyházüldözésének és a szerzetesrendek feloszlatásának szomorú időszakát. A 39 évesen ártatlanul kivégzett örökfogadalmas szerzetes életútja a hit iránti hűség, a fiatalok melletti kitartás és elkötelezettség példája. A budapesti Clarisseum nevű szalézi intézetben nevelte a fiúkat. Amikor a többi katolikus intézethez hasonlóan az ország vezetése feloszlatta a Clarisseumot is, az ide járó árva és munkás fiatalokból megbízható kádereket és ávósokat (hivatalosan: Államvédelmi Hatóság) akart nevelni. Sándor István neveltjei közül Zana Albertet és másokat is besoroztak az ávóhoz. A kapcsolat azonban megmaradt lelki vezetőjükkel, Sándor István testvérrel. Mind nagy árat fizettek ezért. Zana Albertet, Farkas Ferencet és Sándort Istvánt a magyar demokrácia ellen való összeesküvés hamis vádjával 1953. június 8-án felakasztották. Ádám László szalézi tartományfőnök atya 15 év börtönt kapott ugyanekkor. Az Egyházmegyei Bíróság 2006. május 24-én kezdte meg Sándor István boldoggá avatási aktáinak összeállítását, majd 2007. december 8-án adták át a per anyagát Rómának.



Kik is a szaléziak?



A Szalézi rend a világ második legnagyobb szerzetesrendje. 1859-ben egy torinói áldozópap, Don Bosco alapította a szegény sorsú, árva vagy félárva fiatalok nevelésére. Ma 132 országban több mint 15 és félezer szalézi szerzetes munkálkodik.



Bosco Szent Jánost, az „ifjúság atyját és tanítómesterét”, a Szalézi Szent Ferenc Társaság megalapítóját már életében a 19. század csodatevőjeként tisztelték. Giovanni Bosco 1815-ben született a Torino közelében fekvő Becchi tanyán (ma: Colle Don Bosco) egy szegény, mélyen vallásos földműves család legkisebb gyermekeként. 1841-ben, Torinóban szentelték pappá. Ezt követően fogadta be otthonába első növendékét, majd a torinói Valdoccóban hamarosan megszervezte oratóriumnak nevezett intézményét. Az elhagyott gyermekek iskolájából nemsokára ipariskola lett.



Később számos segítőtársa akadt - az első, saját édesanyja volt - ezért megalapította kettős szerzetesi kongregációját (testvérületét). Az elsőt, amely elhagyott, szegény fiúkkal foglalkozott, Szalézi Szent Ferencről, a másodikat pedig, amelyet lányok megmentésére, nevelésére Mazzarello Máriával alapított, a „Segítő Szűz Mária leányai”-nak nevezte el. Emellett kialakította a világi munkatársak hálózatát is. Don Bosco 1888. december 31-én hajnalban távozott az élők sorából. Halála másnapján egy jezsuita atya ezt mondta a szaléziaknak: „Eljöttem, hogy veletek örüljek, mert szentet adtatok a mennyországnak.” XI. Pius pápa 1934 húsvétvasárnapján avatta szentté. Bosco Szent János ma a katolikus kiadók és az ipari tanulók védőszentje.



„Légy vidám és tégy jót!”- ez volt Bosco atya jelmondata az általa alapított, a szalézi lelkületet és nevelést meghatározó oratóriumban. Az oratórium a jókedv, a játék, a barátság és az imádság helye az értelmes szabadidő eltöltésére. Az 1846 húsvétján megáldott első végleges oratórium, Torino Valdocco nevű külvárosában egy rozoga, egyemeletes ház kápolnává átalakított fészere volt.



Magyarországon ma nyolc településen működik oratórium, Budapesten kettő, ahol a vidám légkört a szalézi szerzeteseken kívül a fiatal animátorok biztosítják. Ők a leghitelesebb példaként szolgálnak saját kortársaiknak: együtt játszanak, kirándulnak, énekelnek és tanulnak velük.

www.btm.hu

www.szaleziak.hu/

Don Bosco Szalézi Társaság