Az egri vár nevét mondanák ki talán a legtöbben elsőként, ha egy
hazai erősséget kellene megemlíteniük. Eger kiemelt szerepe
valós eseményen, Dobó István és várvédő katonáinak a török ellen
vívott hősies és sikeres harcának – és természetesen Gárdonyi Géza
remek regényének – köszönhető. Dicső gyôzelmük értékét a legkevésbé
sem szeretném csökkenti, azonban a törökök ellen vívott csatát
övező dicsfényében sem szabad eltekintenünk attól a ténytől,
hogy az egri vár jóval régebbi koroknak is meghatározó helyszíne volt.
Eger már igen korán, nem sokkal az államalapítás után kiemelt
státuszban került, amikor I. (Szent) István királyunk itt püspökségi
székhelyet alapított. A várnak is otthont adó dombon akkor kezdődött
meg az első, Szent János evangelista tiszteletére felszentelt
székesegyház építése, melyrôl később egy 1261-ben keltezett oklevélben
azt olvashatjuk: szépségében az összes hazai székesegyház
fölé emelkedett. Ez a székesegyház a tatárjárás idején semmisült meg,
egykori formájára és díszítésére a feltárt töredékek alapján lehet következtetni.
A hatalmas pusztítás utáni újjáépítéskor Lambert püspök IV . Bélától
engedélyt kért a várépítésre, így az új püspöki épületeket tornyokkal
megerősített fallal – várfallal – is körülvették. Az egyházi épületek ezt követő
bővítése azt mutatja, hogy azoknál a védelmi szempont is fontos volt
(pl. vastag falú toronypár emelése a székesegyháznál).
Az egri püspöki vár a 15. században fontos része volt a husziták elleni
harcoknak, ezért folyamatosan sor került a megerősítésére;
a békésebb időszakokban pedig újabb épületeket emeltek
az udvari élet és a vallási élet kiszolgálására ekkor épült a gótikus
püspöki palota. A vár falai között magas rangú vendégek – királyok,
egyházi méltóságok – fordultak meg, kiknek tiszteletére királyi pompájú
lakomákat tartottak. Jól jellemzi a korszak szellemiségét a gótikus
püspöki palota építtetőjének, Bekensloer János püspöknek a feljegyzése:
„…belül pompával emelje a vár szépségét, kifelé pedig tornyival
annak erőssége legyen…” A székesegyház gótikus átépítését a 15. század
utolsó két évtizedében, Dóczy Orbán püspöksége idején kezdték
meg és Bakócz Tamás püspökségének idején fejezték be.
A mohácsi csatavesztés után a püspökségnek minden erejét
a török elleni védekezésre kellett fordítani. Ezért nem
épülhet meg – bár építését megkezdték – a háromhajós, kápolnakoszorús,
szentélykörüljárós székesegyház, mely méretében és építészeti
megoldásaiban méltó párja lehetett volna bármelyik európai
katedrálisának. Az egri várat és püspökséget mind János király,
mind Ferdinánd seregei kirabolták, a gazdátlan vár fokozatosan
pusztulásnak indult. 1542–49 között jelentôs erődítési munkákba
kezdve, elbontották a székesegyház későgótikus szentélyét, és annak
alsó részéből bástyát alakítottak ki. A székesegyház megmaradt részei
az 1552 évi ostrom alatt súlyosan megsérültek, azonban vigaszt
jelenthetett az egriek számára a fényes győzelem, mellyel közel ötven évre
megállították az oszmán seregeket. Egert végül 1596-ban foglalta el a török,
és 1687-ig birtokolta. 1702-ben itt is megkezdték a külső vár lebontását,
azonban a Rákóczi-szabadságharc után a vár hadászati jelentősége
annyira lecsökkent, hogy amikor a püspökség a várat visszakapta,
annak nagyobb része még állt. A visszavásárolt vár legnagyobb
arányú elbontására ezután került sor, a köveit ugyanis
Eszterházy Károly püspök a saját építkezéseihez használta fel.
Az egri várat a teljes pusztulásától Pryker János László érsek
mentette meg, gondoskodva a még álló részek konzerválásáról
és megőrzéséről. 1871 és 1945 között az egri vár laktanyaként
volt hasznosítva.

A vár látképe  (grafika: Ferenc Tamás)

programajánló:
2014. április 21. – „Hol a tojás, piros tojás?" Húsvéthétfő az Egri Várban

2014. május 23-24. – „Ki játszik ilyet?" - Játéknapok a Dobó István Vármúzeumban

2014. június 21. – Múzeumok Éjszakája

2014. augusztus 1-3. – II. Gárdonyi Irodalmi Fesztivál

2014. augusztus 16-20. – Végvári Vigasságok történelmi fesztivál

2014. október 17. – Az Egri Vár Napja

2014. október 25-26. – Gárdonyi emléknapok

Garantál programok:

2014. július 14., 21., 28. – Zárt ajtók mögött. Az egri vár története című kiállítás játékos felfedezése

2014. július-augusztusban csütörtöktől szombatig 20.00 és 21.00 órakor – Fáklyás kazamatavezetés

Állandó kiállítások:
Az egri vár története,
Az egri képtár, Hősök terme,
Kazamata, Romkert, Román- és
gótikus kőtár, Börtönkiállítás
Kiállítások nyitva tartása:
március 2.–november 2. között 9–17
óráig, november 3.–március 3. között
10–16 óráig. Hétfőn csak a Kazamata
látogatható.

Információ:
Dobó István Vármúzeum
3300 Eger, Vár 1.
tel.: (06 36) 312 744
e-mail: varmuzeum@egrivar.hu
www.egrivar.hu

Az egri egyházmegyet történetéről erre a részre klikkelve olvashat részletes leírást