Kulcsszavas kereső:
Legújabb cikkek:
Határon átnyúló kezdeményezésből újult meg a tőketerebesi Andrássy-kastély, a pácini Mágochy–Alaghy–’Sennyey-kastély és a tokaji Zeleméry-kúria
Az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program keretében... Interaktív időutazás - újabb látnivalókkal és tartalommal gazdagodik a Füzéri vár Vár állott, most kőhalom, írja a költő, de miért ne lehetne fordítva?... Interaktív várostörténeti kiállítás nyílt a felújított Mezőtúri Városházában, látogathatóvá vált a torony is Augusztus 20-án sor került a felújított Mezőtúri Városháza átadására. A város... Új kiállítás - Mezőtúr Mezőtúr Város Önkormányzata a TOP-1.2.1-15-JN1-2016-00003 azonosítószámú,... Megnyílt a regéci vár Keleti Palotaszárnya! A fejlesztés az egykori impozáns palotaszárny újjáépítésével, valamint a... |
A Fájdalmas Anya palócföldi kegyhelye - Egerszalók
"Egerszalók a tisztaság és egyszerűség felejthetetlen képeivel, valami paraszti klasszicizmus nemes ízeivel, egy artisztikus világ igézetével fogad bennünket. Süt a nap, ragyogás és derű mindenfelé. Mintha állana az idő felettünk. Kocsmát, boltot nehezen találnál. A házaknak nincs kerítése. Minek a csendőr, minek a kerítés? Nem elég a tisztesség? A falu valami csodálatos fehérségben, a menyegzős ruha színében oldódik fel. A nép kinn dolgozik a földeken, a templom fönt őrködik a magaslaton. A Szalóki Szűz innen vigyázza, vezérli híveinek életét és álmait." írta Bálint Sándor 1944-ben megjelent könyvében. Ma már vannak kerítések, egymást váltják a borászatok és a falusi vendégházak, egy kicsit túl színes is lett a falu, határában óriási beruházás keretében beépítik a hőforrás területét, de a templom rendületlenül őrködik a falu felett. Egerszalók az egri főegyházmegye egyik legjelentősebb kegyhelye. A helység első templomát, a 12. században épült "Zalouki egyházat" egy 1248-ból származó okirat említi elsőként. A Boldogságos Szűz Máriának szentelt templomát a törökök lerombolták, majd a Rákóczi-szabadságharc hadi eseményeinek hatására Egerszalók az 1700-as évek elején teljesen elnéptelenedett, ezért az akkori birtokos, az egri káptalan a Rajna vidékéről származó jobbágyokat telepített a faluba. Egerszalók azonban már azelőtt ismert volt csodatévő szent képéről, amely hatására több csodálatos gyógyulás történt. Esterházy Pál nádor az 1600-as években így írt a Egerszalókról, ahol egy tölgyfán: "tiszteltetett ősidőktől fogva a Boldogságos Szűz Máriának ékesen írott képe, ölében tartva a keresztfáról letétetett Megváltónak szent testét". A hagyomány szerint még a német betelepülés előtt élt az a remete a Verpelétet Egerrel összekötő út mellett, aki gyakran imádkozott egy Mária kép előtt, amelyet egyszerűen egy tölgyfára függesztett fel. Halála után, amikor már a képről is elfeledkeztek, egyszer egy vak kislány, aki édesanyjával járt arra, rámutatott a gallyak között függő képre és megkérdezte: Mi az ott a gallyak között? A vak kislány visszanyerte a látását, és ezt követően sorra történtek az újabb csodák a kép előtt, amelyekről a templomban őrzött ezüst és réz fogadalmi tárgyak tanúskodnak. A nagy becsben tartott kép tiszteletére előbb egy fakápolna építettek, majd 1738-ban Giovanni Battista Carlona az egri egyházmegye területén dolgozó építőművész tervei szerint felépült a ma is látható templom. A kegykép díszes keretét Esterházy Károly püspök készíttette az összegyűlt fogadalmi tárgyakból. A képet előbb kegyelmi képnek nevezték - mely előtt a Habsburg-ház tagjai is térdet hajtottak egri tartózkodásuk idején -, majd 1953-tól kegyhellyé nyilvánították a Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére szentelt templomot. Fő búcsúja a templom titulusünnepe, július 16. (Kármelhegyi Boldogasszony napja). Különleges látványa Egerszalóknak, hogy a templom épületétől külön áll a tornya (a szentély mögött magasodik). A templomban Kracker János Lukács, híres egri festő képe látható: Krisztus az olajfák hegyén. Egerszalók életében alig több mint 40 éve következett be az a változás, melynek köszönhetően a település kiléphetett Eger "árnyékából", és immár önálló turisztikai vonzerőt jelent a belföldi és külföldi vendégek részére. Történt ekkor, hogy kőolaj és földgáz után kutatva próbafúrásokat végeztet a település határában, amikor a fekete arany helyett váratlanul forrásvíz tört a felszínre. Így jött létre az egyik legfiatalabb gyógyfürdőnk Az Eger környéki mészkőhegységekből leginkább hideg karsztforrások törnek elő, Egerszalóknál azonban nagy mélységből eredő, 65-68 fokos gyógyhatású víz tör a felszínre. A víz a mélységből komoly mennyiségben hoz kalciumkarbonátot a felszínre, és a kalciumkarbonát a szabad levegőn kiválva az évek során létrehozta a forrás leglátványosabb elemeit, a hófehér teraszokat. Európában csak a törökországi Pammukaléban van hasonló természeti csoda, ahol a hófehér mésztufa-kúpok különleges látványa nyújt egyedi hátteret a fürdőzéshez. A mésztufa-kúpok ma már védettek. A legkülönlegesebb élményt talán télen nyújtja a forrás, hiszen a feltörő melegvíznek köszönhetően a legnagyobb hidegben is van lehetőség a szabadban fürdőzésre, amikor a hófehér sóteraszok összemosódnak az igazi hóval. Az eredeti forrást 1987-ben egy melléfúrással felújították, így jött létre az a 426 m talpmélységű új hévízkút, mely szabad túlfolyással 720 mg/l összes oldott sótartalommal rendelkező termálkarsztvizet szolgáltatott. 1992-ben a forrás vízét gyógyhatásúvá minősítették és 12 biológiailag alapvető nyomelemet azonosítottak benne. A víz nemcsak fürdésre, hanem ivókúrára is használható. Alkalmas a túlsúly, az epebetegségek, gyomorsav-bántalmak kezelésére, csontsérülések utókezelésére, ízületi és reumatikus bántalmak, nőgyógyászati panaszok gyógyítására. A télen-nyáron nyitva tartó forrásnak köszönhetően egyre többen keresik fel Egerszalókot, és nemcsak belföldről, hanem a határainkon túlról is.
Kapcsolódó startlapok: |
Legújabb címkék:
Nemzeti Park |
Kegyhelyek |
Várak |
Népi építészet |
Népművészet |
Kolostorok |
Kápolna |
Kastélyok |
Templomok |
Portrék |
|
|