Befalazott biblia - a ferencesek Gyöngyösön

Gyöngyös belvárosában megszépült a ferences kolostor épülete és az előtte lévő zöld felület, a Barátok tere. A hangulatos környezet megpihenésre csábít, ami jó alkalom arra, hogy megismerjük a középkori eredetű kolostor történetét.

Kolostorok Magyarországon látványtérkép - nézzen bele!

Provincia Hungáriáé

A ferences rend magyarországi megjelenésére feltehetőleg még a rendalapító életében, a 13. század korai évtizedeiben sor kerülhetett. Az új rend elterjedése rendkívül gyors volt, és bár a gyöngyösi nem tartozik a legkorábbi alapítások közé hazánkban, így is közel hat évszázados történelme van a ferencesek itteni tartózkodásának.

A ferencesek rendházáról egy 1465-ös határozatban olvasható a legkorábbi ismert említés, melyben a gyöngyösi konventet, mint az esztergomi custodia (kusztódia) részét tüntették fel. A templom és a kolostor építését Szécsényi Farkas Tamásnak és utódainak (Frank illetve Simon) tulajdonítják, bár korábban a barátok letelepedését és az építkezéseket is a Báthory családhoz kötötték, azonban ez az információ egy, a 17. századból származó téves közlésen alapult.

ferences_templom_kolostor_gyongyos A templom és a kolostorépület bejárata

A rendház építésének pontos időpontja tehát nem ismert, de minden valószínűség szerint az 1400-as évek táján került rá sor. Az építtetőként feltételezett Szécsényi Tamás a 14. század közepének egyik meghatározó főura volt, jelentős hivatalokat betöltője –volt erdélyi vajda, országbíró-, kinek birtokai Nógrád vármegyében voltak. 1332-ban pápai engedélyt kapott a ferences szerzetesek letelepítéséhez birtokain. Személyéhez kötik a szécsényi és a telegdi ferences kolostor alapítását is. Gyöngyös városát 1327-ben kapta meg az uralkodótól érdemei elismeréseként.

A kettéosztott város

Az sem zárható ki, hogy a ferencesek gyöngyösi letelepedése és a kolostor felépítése között hosszabb időszak –akár 50-100 év- telt el és miután ebben a 100 évben a település ura a Szécsényi család volt, valószínűleg az ő idejük alatt került sor az építkezésekre.Gyöngyös kettéosztására Zsigmond korában került sor, aki a Szécsényi család felét elkobozta. Ezután a település déli fele –ahol a kolostor is áll- a Rozgonyi családhoz került, akik befejezték a gótikus templom és a rendház építését. A Bakócz-kódex szerint az épületegyüttes 1494-re készült el. Ebből az időszakából ma is láthatók a templom eredeti, faragott kőablakai, a szentély későgótikus bordái, továbbá a szinte változtatás nélkül megmaradt torony és sekrestye.

A szentély közepén állt egykor egy vörösmárvány sírkő, melyen egy sárkánnyal övezett ökörfej látható. Ezt nézhették később Báthory címernek, azonban ez az alsó-lindvai Bánffy-családé. Az, hogy a család egy tagja a templom fő helyére temetkezhetett, arra utal, hogy jelentős támogatói kellettek legyenek a templomnak és a rendháznak. Stílustörténeti és építésztörténeti elemzés alapján az épületegyüttes legkorábbi része a templom szentély és a mellette álló torony lehet. A Báthory család mellett –melyet sokan tartanak az alapító-építtetőnek-, felmerült még a Gúti Ország család donátori szerepe is Gyöngyössel kapcsolatban. Korai alaprajzát az épületegyüttes nagymértékben megőrizte.

A hódoltság kora és a barokk újjászületés

A gyöngyösi rendház egyike volt a ferencesek két működő kolostorának a hódoltság ideje alatt (a másik a szegedi volt), és a szerzetesek tevékenysége ebben az időszakban is aktív volt. A templom és a kolostor serüléseit is kijavíttatták, és a Gyöngyös lett a rend egyik tartományának székhelye, ahol később rendi teológia is megkezdhette a működését.

A 18. század elején került sor arra az átépítésére, melynek során az északi fal melletti kolostorfolyosóból mellékhajó kialakításával bővítették a templomot. Ekkor épült ki a ma is látható emeletes, klasszikus formát követő - négyszögletes épülettömb, amely egy zárt belső udvart vesz körbe-, barokk stílusú kolostorépület. A munkálatokat Giovanni Battista Carlone tervei alapján végezték el. A kolostorban több mint száz cellát alakítottak ki, ezzel a gyöngyösi lett abban az időben hazánk legnagyobb ferences kolostora. A munkálatokat II. Rákóczi Ferenc is támogatta, akinek híres tábornokát, Vak Bottyánt az itteni altemplomban helyezték örök nyugalomra 1709 szeptemberében. II. József rendeletekor a rend feloszlatását úgy sikerült elkerülni, hogy Eszterházy Károly egri püspök plébániai feladattal bízta meg a ferenceseket.

Megszakad a folytonosság

A templomban és a kolostorépületben is jelentős károkat okozott az 1904. augusztusi tűzvész, amely után a helyreállítást Schulek Frigyes és Lux Kálmán tervei alapján végezték el. Amit nem tudott elérni a török, sem II. József, az bekövetkezett az 1950-es években: a ferenceseknek el kellett hagyniuk rendházukat! Ekkor a legfontosabb feladat a rendkívül értékes könyvállomány biztonsága helyezése volt. A könyvtár állományát –köztük közül száz ősnyomtatványt- sikerült biztonságba helyezni, mielőtt az épület új használója, a mezőgazdasági szakiskola beköltözött. 1976-ban a kolostorépületben volt kollégium, zeneiskola, napközi otthon, a Felső-magyarországi Üzemi Vendéglátó Vállalat étterme és egy húsraktár, valamint a plébánia is használhatott néhány kis méretű szobát.

A ferencesek 1990-ben térhettek vissza Gyöngyösre. A rend elsőként a kolostor keleti szárnyát vehette birtokba. Hat évvel később megállapodás született arról is, hogy az országos Széchényi Könyvtár visszaadja a nála őrzött, de innen származó könyveket. Nem várt, szenzációs felfedezésre került sor 1998. április 28-án, amikor a sekrestye és a torony feljárójának bontási munkái során elfalazott, régi nyomtatványokra és levéltári anyagokra találtak a munkások. (Köztük volt az ország egyik legrégebbi nyomtatványa, az úgynevezett Fust-biblia, melyet 1462-ben nyomtattak Gutenberg műhelyében.)

2012-ben egy nagyobb arányú turisztikai fejlesztésnek köszönhetően megújult és nagyközönség számára is látogatható vált a könyvtár, a sekrestye, a kolostorépület kerengője (kvadruma) a és kertje. A könyvtárban a látogatók a korai magyar nyelvemlékek, bibliák és áhítatos könyvek mellett matematikai és orvostudományi ritkaságokkal is megismerkedhetnek, köztük olyat is, mely a beleírt bejegyzés szerint Mátyás könyvtárának, a Bibliotheca Corvinának az állományába tartozott, azaz az uralkodó megrendelésére készült. Bár a szerzetesek 1950-ben kénytelenek voltak elhagyni Gyöngyöst, a könyvtár egy része továbbra is a városban maradt -az Orczy-kastélyban őrizték hosszú évekig-, így a ferences könyvtárra joggal tekintenek úgy, mint ami a középkor óta megszakítás nélkül működik.

A felújítási munkák részeként a kerengőben gyógynövénykeretet alakítottak ki és itt kapott helyet a gyöngyösi kolostor mártírjának, a Kiss Szaléz ferences vértanúnak emléket állító díszkút. A sekrestye ad helyet Vak Bottyán kuruc vezér emlékhelyének, aki itt temettek el.

A Ferencesek Gyöngyösön
állandó kiállítás

Nyitva tartás: vasárnap, hétfő: szünnap

kedd, szerda: 14-16, csütörtök, péntek: 12-16, szombat: 10-13

Hétvégén előzetes egyeztetés szerint:

(37) 311-361 (plébániai iroda)