Kulcsszavas kereső:
Legújabb cikkek:
Határon átnyúló kezdeményezésből újult meg a tőketerebesi Andrássy-kastély, a pácini Mágochy–Alaghy–’Sennyey-kastély és a tokaji Zeleméry-kúria
Megjelent: 2023. 12. 04. Az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország... Interaktív időutazás - újabb látnivalókkal és tartalommal gazdagodik a Füzéri vár Vár állott, most kőhalom, írja a költő, de miért ne lehetne fordítva?... Interaktív várostörténeti kiállítás nyílt a felújított Mezőtúri Városházában, látogathatóvá vált a torony is Augusztus 20-án sor került a felújított Mezőtúri Városháza átadására. A város... Új kiállítás - Mezőtúr Mezőtúr Város Önkormányzata a TOP-1.2.1-15-JN1-2016-00003 azonosítószámú,... Megnyílt a regéci vár Keleti Palotaszárnya! A fejlesztés az egykori impozáns palotaszárny újjáépítésével, valamint a... |
Befalazott biblia - a ferencesek Gyöngyösön
Gyöngyös belvárosában megszépült a ferences kolostor épülete és az előtte lévő zöld felület, a Barátok tere. A hangulatos környezet megpihenésre csábít, ami jó alkalom arra, hogy megismerjük a középkori eredetű kolostor történetét.
Provincia Hungáriáé
A ferences rend magyarországi megjelenésére feltehetőleg még a rendalapító életében, a 13. század korai évtizedeiben sor kerülhetett. Az új rend elterjedése rendkívül gyors volt, és bár a gyöngyösi nem tartozik a legkorábbi alapítások közé hazánkban, így is közel hat évszázados történelme van a ferencesek itteni tartózkodásának. A ferencesek rendházáról egy 1465-ös határozatban olvasható a legkorábbi ismert említés, melyben a gyöngyösi konventet, mint az esztergomi custodia (kusztódia) részét tüntették fel. A templom és a kolostor építését Szécsényi Farkas Tamásnak és utódainak (Frank illetve Simon) tulajdonítják, bár korábban a barátok letelepedését és az építkezéseket is a Báthory családhoz kötötték, azonban ez az információ egy, a 17. századból származó téves közlésen alapult. A templom és a kolostorépület bejárata
A kettéosztott város
Az sem zárható ki, hogy a ferencesek gyöngyösi letelepedése
és a kolostor felépítése között hosszabb időszak –akár 50-100 év- telt el és
miután ebben a 100 évben a település ura a Szécsényi család volt, valószínűleg
az ő idejük alatt került sor az építkezésekre.Gyöngyös kettéosztására Zsigmond korában került sor, aki a
Szécsényi család felét elkobozta. Ezután a település déli fele –ahol a kolostor is áll- a
Rozgonyi családhoz került, akik befejezték a gótikus templom és a rendház
építését. A Bakócz-kódex szerint az épületegyüttes 1494-re készült el. Ebből az időszakából ma is láthatók a templom
eredeti, faragott kőablakai, a szentély későgótikus bordái, továbbá a szinte
változtatás nélkül megmaradt torony és sekrestye.
A gyöngyösi rendház egyike volt a ferencesek két működő kolostorának a hódoltság ideje alatt (a másik a szegedi volt), és a szerzetesek tevékenysége ebben az időszakban is aktív volt. A templom és a kolostor serüléseit is kijavíttatták, és a Gyöngyös lett a rend egyik tartományának székhelye, ahol később rendi teológia is megkezdhette a működését.
A 18. század elején került sor arra az átépítésére,
melynek során az északi fal melletti kolostorfolyosóból mellékhajó
kialakításával bővítették a templomot. Ekkor épült ki a ma is látható emeletes,
klasszikus formát követő - négyszögletes épülettömb, amely egy zárt belső
udvart vesz körbe-, barokk stílusú kolostorépület. A munkálatokat Giovanni
Battista Carlone tervei alapján végezték el. A kolostorban több mint száz cellát
alakítottak ki, ezzel a gyöngyösi lett abban az időben hazánk legnagyobb
ferences kolostora. A munkálatokat II. Rákóczi Ferenc is támogatta, akinek
híres tábornokát, Vak Bottyánt az itteni altemplomban helyezték örök nyugalomra
1709 szeptemberében. II. József rendeletekor a rend feloszlatását úgy sikerült
elkerülni, hogy Eszterházy Károly egri püspök plébániai feladattal bízta meg a
ferenceseket. Megszakad a folytonosság A templomban és a kolostorépületben is jelentős károkat okozott az 1904. augusztusi tűzvész, amely után a helyreállítást Schulek Frigyes és Lux Kálmán tervei alapján végezték el. Amit nem tudott elérni a török, sem II. József, az bekövetkezett az 1950-es években: a ferenceseknek el kellett hagyniuk rendházukat! Ekkor a legfontosabb feladat a rendkívül értékes könyvállomány biztonsága helyezése volt. A könyvtár állományát –köztük közül száz ősnyomtatványt- sikerült biztonságba helyezni, mielőtt az épület új használója, a mezőgazdasági szakiskola beköltözött. 1976-ban a kolostorépületben volt kollégium, zeneiskola, napközi otthon, a Felső-magyarországi Üzemi Vendéglátó Vállalat étterme és egy húsraktár, valamint a plébánia is használhatott néhány kis méretű szobát.
A ferencesek 1990-ben térhettek vissza Gyöngyösre. A rend elsőként a kolostor keleti szárnyát vehette birtokba. Hat évvel később megállapodás született arról is, hogy az országos Széchényi Könyvtár visszaadja a nála őrzött, de innen származó könyveket. Nem várt, szenzációs felfedezésre került sor 1998. április 28-án, amikor a sekrestye és a torony feljárójának bontási munkái során elfalazott, régi nyomtatványokra és levéltári anyagokra találtak a munkások. (Köztük volt az ország egyik legrégebbi nyomtatványa, az úgynevezett Fust-biblia, melyet 1462-ben nyomtattak Gutenberg műhelyében.) 2012-ben egy nagyobb arányú turisztikai fejlesztésnek köszönhetően megújult és nagyközönség számára is látogatható vált a könyvtár, a sekrestye, a kolostorépület kerengője (kvadruma) a és kertje. A könyvtárban a látogatók a korai magyar nyelvemlékek, bibliák és áhítatos könyvek mellett matematikai és orvostudományi ritkaságokkal is megismerkedhetnek, köztük olyat is, mely a beleírt bejegyzés szerint Mátyás könyvtárának, a Bibliotheca Corvinának az állományába tartozott, azaz az uralkodó megrendelésére készült. Bár a szerzetesek 1950-ben kénytelenek voltak elhagyni Gyöngyöst, a könyvtár egy része továbbra is a városban maradt -az Orczy-kastélyban őrizték hosszú évekig-, így a ferences könyvtárra joggal tekintenek úgy, mint ami a középkor óta megszakítás nélkül működik.
A Ferencesek Gyöngyösön
Nyitva tartás: vasárnap, hétfő: szünnap kedd, szerda: 14-16, csütörtök, péntek: 12-16, szombat: 10-13 Hétvégén előzetes egyeztetés szerint: (37) 311-361 (plébániai iroda)
|
Legújabb címkék:
Nemzeti Park |
Kegyhelyek |
Várak |
Népi építészet |
Népművészet |
Kolostorok |
Kápolna |
Kastélyok |
Templomok |
Portrék |
|
|