Négy égre mutató hatalmas ujj, négy monumentális felkiáltójel. Ezek a fóti Római katolikus templom saroktornyai. Formájukkal még a középkort, kecses szépségükkel már a romantika korát idézik. Messzire eljuttatják az építtető, gróf Károlyi István üzenetét: vallásosság és hazaszeretet. Károlyi István a templom tervezésével a fiatal, akkor még a pályája elején álló Ybl Miklóst bízta meg, aki stílusújító alkotásával nemzetközi mértékkel mérve is remekművet hozott létre a fővároshoz közeli településen.

Az építés története

Amikor Károlyi István megörökölte a fóti uradalmat már foglalkoztatta a gondolat, hogy önálló plébániát alapít a katolikus híveknek. (Fót lakossága ekkor jórészt protestáns vallású volt, ezért a településen nem működött önálló plébánia, hanem Mogyoród filiájához tartoztak.) Második feleségének, gróf Esterházy Franciskának 1844-ben bekövetkezett halála után látott hozzá terve megvalósításához. Először engedélyt kért V. Ferdinánd királytól egy új templom építésére és önálló plébánia alapítására, majd miután az uralkodó ehhez 1845-ben hozzájárult, a gróf megbízta Ybl Miklóst egy olyan templom megtervezésével, amely méltó emléket állít szeretett feleségének, helyt ad a családi sírboltnak és megfelel a plébániai feladatok ellátásnak. Ybl Miklós hatalmas energiával látott neki a tervezésnek és igen rövid időn alatt elkészült a nagyszerű épület tervével, amely valójában nem is egy, hanem két egymás fölé épített templom. Az egyik az altemplom, ami a Károlyi család sírboltjának ad helyett, a másik, a felette lévő plébánia-templom. Építésére azt a területet választották ki, ahol a korábbi, 1779-ben Fekete György akkori birtokos által épített Római katolikus templom állt. A Károlyi család -miután 1808 novemberében megvásárolta a fóti uradalmat- először ezt a templomot használta családi sírboltként. Itt temették el gróf Károlyi István édesanyját, első és második feleségét és három leánygyermekét.

Az új templom építési munkálatai már 1845 tavaszán elkezdődtek, azonban több, előre nem látható esemény jelentősen hátráltatta a munkák befejezését. Elsőként az alapok kiásásakor feltörő bő vizű források elapasztása járt sok munkával és okozott jelentős időveszteséget, majd alig kezdtek hozzá a falak felhúzásához, amikor kitört  a magyar szabadságharc, újabb, ezúttal még hosszabb leállást okozva az építési munkákban. Károlyi István ugyanis azonnal huszárezredet szervezett a saját költségén és annak élén harcolt nemzete szabadságáért, amiért két évi várfogságra ítélték a szabadságharc elbukása után. A templom építési munkálatai csak szabadulása után, 1851 tavaszán kezdődhettek újra. Az intenzív munkavégzésnek köszönhetően három évvel később már hozzá foghattak a belső berendezés és a díszítés kialakításához, amellyel 1855 végére készültek el a mesterek. A templomot Holló Mihály prépost -akkori plébános- szentelte fel a  Szeplőtelenül Fogantatott Boldogságos Szűz Mária tiszteletére 1855. december 8-án.

Az épület bemutatása

A templom előtti, rondellaszerűen kialakított térre jobb és bal oldalról is egy-egy feljáró vezet fel.
Az épület elé érve, szembe kerülünk a keleti és mór motívumokkal díszített főhomlokzattal és a bélleletes bejárati csarnokkal. A főbejáratot két oldalról egy-egy 45 méter magas torony fogja közre (sarkain négy-négy fia-
toronnyal)  A kapubejárat felett egy hatalmas rózsaablak, két oldalán Szent István és Szent László szobrai láthatóak. Az oromfal tetején árkádszerű, hetes osztatású ablaksor nyílik, felette, már az épület tetején, pedig a Szeplőtelen Szűz monumentális szobra látható. A mór stílusú faragásokkal gazdagon díszített templomkapuhoz 26 lépcsőfok vezet fel. A kapu felett a három Napkeleti Király betlehemi hódolatát ábrázoló dombormű látható. A templomba belépve feltárul előttünk a bazilikás elrendezésű, háromhajós, ornamentális motívumokkal gazdagon díszített belső tér. A főkaputól jobbra, a jobb oldali torony alatt látható Szent Lucentius vértanú ereklye -a templom egyházi tekintetben legjelentősebb kincse-  IX. Pius pápa ajándéka. Őszentsége ezzel az adománnyal ismerte el a  mélyen vallásos gróf áldozatos tettét, amikor értesült arról, hogy az általa személyesen ismert Károlyi István milyen nagyszerű templomot építtetett Fóton. A főhajót és a mellékhajókat hét pillérsor választja el egymástól. Az aranyozott gerendázatú, kazettás síkmennyezetű főhajót dús festéssel ékesíti. A mellékhajókat keresztboltozat fedi. Szintén a középkori templomépítészet hagyományaira utal -a főhajó kazettás síkmennyezete mellett- a szentély negyedgömbboltozata.  A romantikus stílusú főoltár képe a Szeplőtlen Szűz Máriát ábrázolja, míg a bal oldali mellékhajó oltárképén a sárkánnyal viaskodó Szent György, a jobb oldalin Szent Franciska látható. A főoltár diadalívét ókeresztény egyházi jelképek, a szentély boltozatát és oldalfalait bibliai jeleneteket és személyeket ábrázoló freskók díszítik. A dúsan aranyozott és finom faragásokkal gazdagon díszített szószéket Rómában készítették. A bal oldali szentélyből ajtó vezet a sírboltba, ahová kívülről, a templomot balról megkerülve is beléphetünk.
A családi sírboltnak helyett adó altemplom ugyanolyan széles és hosszú, mint a fenti rész. A mesterséges dombon álló épületnek valójában ez a földszintje. A felső templom szentélye alatt helyezkedik el a kriptakápolna, mögötte, vasráccsal elválasztva a kápolna résztől, beosztott fülkékben sorakoznak jobbra és balra a sírok. A kriptakápolna közepén Krisztus carrarai márványból készült szobra áll. Fekete márványból készült talpazatának elülső oldalán látható márványberakásos intarzia a templom művészileg legértékesebb alkotása. A nemeskő- és márványberakásos mozaik a firenzei Gaetano Bianchini alkotása. Az oltárral szemben két további  szobor látható. Az egyik a Feltámadás Angyalát ábrázolja, a másik Károlyi István 18 éves korában elhunyt lányának, Károlyi Erzsébet grófnőnek állít emléket. A templomot és a családi sírboltot meglátogatta annak idején Erzsébet királyné, Rudolf trónörökös és I. Ferenc József is, aki állítólag úgy nyilatkozott, hogy még „a Habsburgoknak sincs ilyen temetkezési helyük”.

Ybl Miklós a templom mellé, annak stílusához alkalmazkodó, épületetek tervezett. A bal oldali szolgált -és szolgál ma is- plébánia-lakként, a jobboldali a szerzetes nővérek zárdája volt (jelenleg felújítás alatt áll). A templom mögött, az úgynevezett templom-udvaron Krisztus keresztútjának állomásait jelképező 14 kisebb kápolna áll (az 1890-es években épületek). Gróf Károlyi István korának egyik legjelentősebb személyeként Széchényi szellemiségének egyik folytatója volt. Támogatója volt a gazdasági újításoknak, bőkezű mecénása a kultúrának és a művészeteknek. Mélyen vallásos emberként nem késlekedett a cselekvéssel, amikor templomot kellett építeni a híveknek, miként igazi hazafiként a harcmezőn is élen járt, amikor nemzete szabadsága volt a tét. Gondolkodására jellemző, hogy a templom elkészülte után az építkezésre vonatkozó számlákat megsemmisített, hiszen számára nem volt pénzben kifejezhető az az érték, amit létrehozott.

Fóti Római Katolikus Templom
2151 Fót, Vörösmarty u. 2.
Telefon: 06-27-358-083
www.fotromkat.gportal.hu/

Fotó: Tomas Opitz