Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén, a Zempléni-hegységhez
tartozó 552 méter magas vulkanikus eredetű sziklacsúcson
álló várrom hazánk egyik leglátványosabb hegyi várának emlékét
ôrzi. A füzéri vár romjainak régészeti feltárása és műemléki
helyreállítása – egy kisebb, 1977-ben lezajlott kutatást leszámítva
– 1992 óta folyamatosan zajlik.
Az 1235-ben már álló várat nagy valószínűséggel az Aba nemzetség
valamelyik tagja emeltette a történeti (Aba)Újvár megyében.
Bizonyára e nemzetséghez tartozott a legkorábbi birtokosként említett
Andornok „mester” – Andornicus – is, akitől egy 1270-ben kelt
adománylevél szerint a várat II . András király megvásárolta. Miután
II . András 1235-ben hunyt el, a várnak ennél a dátumnál korábban
kellett épülnie, azaz egyike a legkorábbi kôvárainknak. (Kővárainkat
jellemzően a tatárjárás után, IV . Béla király rendeletére építették.
A vár neve írásos formában 1264-bôl ismert, ekkor IV . Orbán
pápa próbált igazságot tenni a vár tulajdonlása fölött vitában
(eredménytelenül). A környék számos várához hasonlóan Füzér is a
Károly Róberthez hű Drugathek fennhatósága alá kerül a 14. század
közepén. 1389-tôl a vár közel 200 évig a Perényi család tulajdona,
mely időszak alatt a királyi koronát is őrzik (rejtegetik?) a várban
(1527-ben). A vár legkorábbi részei közé tartozik az ovális alakú
várfal és a déli palotaszárny nagyobbik része, a ma is álló kápolna
előzményével együtt. Talán már a 15. század elején állt a vár máig
leglátványosabb eleme, a bonyolult csillagháló boltozattal fedett,
szoborbaldachinokkal és ülőfülkékkel díszített későgótikus várkápolna.
A 16. század harmincas éveitől a fejlesztések irányánál a védelmi
képességek fejlesztése került előtérbe. A mohácsi csata után
készülhetett el az elővár és az ötszögű kapubástya. A vár utolsó,
reprezentatív célú átalakítása során reneszánsz stílusú részletekkel
gazdagították az épületeket. Füzér 1670-ben került a kincstár tulajdonába,
ezután bár őrség lakott a falai közt, állapotával nemigen törődtek.
A császáriak 1676-ban elhagyták a hadászatilag jelentéktelen
várat, előtte azonban még lakhatatlanná tették. A környék lakossága
által kőbányaként használt épületekből jószerével csak a
pinceszintek maradtak meg napjainkra.
A várban 1977-ben elkezdet ásatás folytatására az 1990-es évek
elején került sor. A feltárás aktuális feladata a nyugati, alsó várudvar
megtisztítása a törmeléktôl, a déli palotaszárny még fel nem
tárt pincéinek kitakarítása, valamint a kút és a ciszterna feltárása.
Az Oltai Péter építészmérnök tervei alapján zajló helyreállítás
eredményeképpen mára már elkészült az északkeleti
épületszárny, csaknem befejeződött a kaputorony és a kapubástya
rekonstrukciója, megkezdôdött az északnyugati palotaszárny
helyreállítása és részben megvalósult a kápolna restaurálása is.

Rekonstrukciós elképzelés a várról   (grafika: Ferenc Tamás)

A vár nyitva tartása:
május 1-től 10:00-18:00 a hét minden napján
június 1-től 10:00-20:00 a hét minden napján


Programajánló:

2017 évben
XII. Pünkösdi Mulatság (jún. 4-5)
X. Szent Iván éji Vigasság (jún.21.)
IV. Perényi Péter Íjászverseny (júl.15.)
XV. Füzéri Várnapok (aug.12-13)
VII. Zempléni Szabad Pálinka Nap (szept. 30.)

Információ:
Füzér Község Önkormányzata
3996 Füzér, Rákóczi út 2.
tel.: (06 47) 540 047 illetve 0630-820-6388
e-mail: info@fuzer.hu