A Novohrad - Nógrád Geopark, mint az UNESCO Globális Geopark Hálózat egyik első nemzetközi (határon átnyúló) Geoparkja 2010. március 27-én a franciaországi Luberonban a szervezet 36. európai tagjaként emelte sorába a Novohrad-Nógrád Geoparkot. Ez egyúttal Magyarország és Szlovákia első, nemzetközileg elismert Geoparkja is.

Az Észak-Déli irányban a füleki Várhegytől a béri andezitoszlopokig húzódó, a történelmi Nógrád Vármegye egy részét, a szétszakadt palóc tájat és közösségeket újra egyesítő Novohrad - Nógrád Geopark az Európa Diplomával elismert Ipolytarnóci Ősmaradványokat és a Világörökség részét képező Hollókőt is magában foglalja.

Ez a Palóc Olimposz uralta emberléptékű táj, kiépítésre, bemutatásra érdemes gazdag földtani-felszínalaktani értékeivel, épített és szellemi örökségével, népi hagyományaival, viseleteivel és gasztronómiai különlegességeivel a világ egyik első nemzetközi geoparkja lett.

Az Európai Geoparkok Hálózata (EGN) tagsági címének elnyerése nagy elismerés, mely egyúttal az UNESCO Globális Geoparkok Hálózatához történő csatlakozást is jelenti. E formai döntéshozatalra a malajziai Langkawi Geoparkban április közepén kerül sor. Geoparkunk nyilvános bemutatását követően ekkor vehetjük át a cím elnyerését tanúsító diplomát is.

A Geopark 63 magyarországi és 28 szlovákiai települése, a hátrányos helyzetű régió lakossága számára mindez olyan kitörési lehetőség, mellyel okvetlenül élniük kell.

Értékek

Hollókő

Hollókő Magyarország egyetlen faluja, amely az UNESCO világörökségi listán szerepel, és így világszerte ismert. A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókőt vette fel a Világörökségi Listára. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tesz eleget, hogy a 17-18. században kialakított falu a hagyományos formában maradt fenn napjainkig.

Pogányvár (Pohnaský hrad)
Gömör és Nógrád megye találkozásánál, ahol Sőreg, Ajnácskő és Óbást határai összefutnak, emelkedik magasba a Pogányvár vulkános táblahegye. A völgyekből mintegy 350 méter magasba emelkedik.

A Tuzson Arborétum
A Szalajka patak völgyében 300 méter magasságban található a 4 hektár kiterjedésű arborétum. Megközelítése a Tari Csevice-forrásoktól a sárga jelzésű (sáv és kereszt) úton, egy körülbelül 2km-es sétával.

A tari Fehérkő-bánya
Aki gyakran jár a Csevice-völgyben, az a kőbánya környékén időről időre népes egyetemista csapatokkal találkozhat. A földtant is tanító egyetemek geológus hallgatói ugyanis tanulmányaik során legalább egyszer ellátogatnak ide.

A szilaspogonyi Kiskő
A védett terület említésénél gyakran találkozhatunk a "bárnai Kiskő" elnevezéssel is. Valójában a terület közigazgatásilag Szilaspogonyhoz tartozik.

Szanda vára
A Szanda-patak völgyében lévő település hajdan az Ó-Szanda nevű dülőben feküdt, ahol a régi község házainak és templomának romjai még a XIX. század elején fennállottak. Várának legrégibb része a XIII. század végén épült, külső falai a XV-XVI. században.

Kishartyáni Kőlyuk-oldal
Kishartyánban a kultúrház előtt térjünk le a 22-es útról Nógrádmegyer felé. Egy kilométer után a község szélén álló templomnál, a temető déli oldalán vezető bekötőúton a Kővölgyben folytassuk utunkat.

Baglyaskő
A ma Salgótarjánhoz tartozó településrész hajdan önálló kisközségként szerepelt. A Baglyasalja elnevezés Baglyas-várától ered, mivel a helység hajdan a vár körül volt.

Tari Feslő-csevice forrás
A Zagyva völgyében fekvő Tar többek között csevicéiről lett híres, melyeket a sárga jelzésen haladva közelíthetünk meg.

A Páris-patak völgye
A természetvédelmi területet Nógrádszakál községtől északra találjuk ott, ahol az Ipoly, a közút és a vasút a legközelebb szorulnak egymáshoz. A hozzá vezető utat már messziről jelzi.

A nógrádszakáli fatörzsbarlangok
Nógrádszakáltól északra, közvetlenül az Ipoly folyó által jelzett magyar-szlovák határ szakaszon egy epiklasztitokból illetve egyéb vulkanoszedimentekből (vulkáni üledék) álló képződménycsoport bukkan fel.

Fülek városa
Fülek a Mátra - Sajó területhez tartozó az ún. Cseres - hegység (a Cserhát északkeleti nyúlványa) területén a Füleki árokban fekszik. Az árkot a Béna patak és völgye valamint eösdombok alkotják.

A tari Békesztupa
Bizonyára nagyon sokan még csak nem is sejtik, hogy anélkül, hogy a messzi Indiába vagy Tibetbe utaznánk, e távoli helyek varázsát megtapasztalhatjuk itthon is.

Az Ipoly-völgy és az Ipoly folyó
A terület 2227 hektár, amit főként az Ipoly folyó és az azt körülvevő erdős terület teszi ki. Természeti értékeit a védett növényfajok, és a magas denzitású állatfajok adják.

Mátraverebély - Szentkút
Mátraverebély-Szentkút Salgótarjántól délre 20 km-re található. A 21-es számú főútról Mátraverebély községnél kell letérni, ahonnan 5 km-es bekötőút visz Szentkút völgyébe.

A béri Nagy-hegy
Nógrád megye egyik legértékesebb geológiai értéke a Bér község mellett emelkedő vulkanikus eredetű andezit oszlopokból felépülő Nagy-hegy. A vulkáni kitörés 18-19 millió éve zajlott le.

Ajnácskő
Ki ne ismerné Ajnácskő büszkeségét, a falu közepén ágaskodó sziklaszirtet. Mintha egyenesen a földből tolta volna fel valami titokzatos vulkáni erő, hogy legyen mit csodálniuk a környező falvak népeinek.

Csontos-árok
Ajnácskő egy másik vulkános vonatkozású érdekessége a Csontos-árok. A 380 m hosszú vízmosásos árok a Békás-tó nevű, egykor mocsaras térség nyugati oldalában jött létre, Ajnácskőtől délre.

Pécskő
Salgótarján déli oldalán emelkedik a város fölé az 554 m magas bazaltcsúcs. A városból több irányból is megközelíthető, de a legkényelmesebben Somlyó bányatelepről érhető el.

A kazári riolittufa erózió
Egyedülálló geológiai képződmény figyelhető meg Kazár közelében: a riolittufa földfelszíni megjelenése. Európában ezen kívül csak Törökországban, Kappadókiában tartanak számon hasonlót és a világon.

Sámsonháza, a Vár-hegy D-i csúcsának kőfejtője
A 299 m magas Vár-hegy és a hozzá D-ről kapcsolódó 269 m magas csúcs, amiben a kőbánya is található a földtani irodalomban igen gyakran hivatkozott feltárások voltak.

A somoskői vár
Salgótarján városától északi irányban, a Medves egyik vulkánikus kúpján dacolva az évszázadokkal emelkedik Somoskő vára. Bár az országhatárt jelző kerítés elválasztja a községtől.

Szilvás-kő és Bagó-kő
A Rónabányát DK-ről szegélyező, ÉÉNy-DDK-i irányú, 626 m magas hegyvonulat a Salgó hasadékvulkánjához hasonló bazaltos vulkáni működés során keletkezett. A Szilvás- és a Bagókő bazaltkitörésének kora ...

Salgó és Kis-Salgó
A kúpszerű hegyeket és lapos fennsíkokat létrehozó bazaltvulkánok több szakaszban, eltérő jelleggel működtek. A nyugodtabb, lávakőzetet létrehozó működés mellett jellemzők voltak a robbanásos kitörések.

Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület
Nógrád megye északi szögletében, az Ipoly-folyó közelében bújik meg földtani örökségünk gyöngyszeme, az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület.

A salgói vár
A Medves-fennsíkon, Salgótarjántól északkeletre, egy 625 m magas vulkáni kúpon találjuk Salgó várát. A név jelentése fénylő, ragyogó. Salgó története a Kacsics-nemzetség történetével fonódott össze.

A füleki vár
Neve a régi magyar File személynévből ered, de nevének több közszájon forgó magyarázata is létezik. Bél Mátyás szerint egy Filek nevű pásztorról és a Füles nevű kincset találó kutyáról kapta a nevét.

A hollókői vár
Hollókő restaurált középkori vára a Cserhát hegyei között, az UNESCO által a Világörökség részévé nyilvánított palóc település közelében, egy kiugró sziklaszakadék szélén trónol.

Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet
A Nógrád megye székhelyét, Salgótarjánt körülölelő tájvédelmi körzet két, eltérő kialakulású és arculatú kistájra terjed ki, a miocén kori andezites jellegű vulkáni tevékenység által l.

Az alapszabály értelmében a Nógrádi Geopark Egyesület célja, tevékenysége többek között a park területén az európai geoparkhálózat szakmai követelményeinek megfelelő örökségvédelmi, természetvédelmi, értékmentő és térségfejlesztési programok szervezése, koordinálása, lebonyolítása. A geopark területén lévő magyarországi és szlovákiai települések együttműködésének, közös fejlesztési programjaik létrehozásának elősegítése, megvalósításának támogatása, a természeti, kulturális értékek megismerésének, feltárásának, tudományos kutatásának, tájgazdálkodásának. (öko)turisztikai fejlesztésének segítése, ismertetése, hasznosítása. Oktatási-nevelési ismeretterjesztési feladatok ellátása, a megóvásban való közreműködés, együttműködés hazai, külföldi és nemzetközi szervezetekkel, illetve ezen tevékenységek ellátása során a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlősége megvalósításának elősegítése.

http://www.nogradgeopark.eu

nemzetipark.lap.hu

42 logó egy témára


Európában jelenleg 42 geopark van, szinte mindegyik rendelkezik önálló honlappal és önálló logóval is. Bár az országok és a területek változnak, az üzenet, az alapkoncepció ugyanaz, így érdekes lehetőséget ad ennek a nagyjából negyven logónak az összehasonlítása.

Plusz kiegészítésként még van egy önálló logója az UNESCO-nak és a Geoparkok Európai szövetségének is. A logókat végig nézve megállapíthatjuk, hogy a grafikusok nem engedték túlzottan szabadjára a fantáziájukat, hiszen a legtöbb logó esetében kevés színnel –jellemzően két-három színnel- és egyszerű, könnyen értelmezhető grafikával oldották meg a feladatot.

Van, ahol a logó inkább egy turisztikai üzenetet fogalmaz meg –jellemző ez a brit helyszínek esetében-, és van néhány látványos, dinamikus grafikával és élénk színekkel megalkotott logó is, amelyek inkább a figyelem felkeltésére hívatottak, kevésbé következtethetők ki belőlük az, hogy mi is látható az adott helyszínen.

A jól sikerültek közé tartozik -véleményem szerintem- a magyar logó. Kellemes kivétel –és számomra a legjobb mind közül- a norvégiai Gea Norwegican Geopark színes, ötletes logója, amely jó érzékkel fogta meg azt a sokszínűséget, ami egy geoparkot jellemez, miközben egyértelműen utal arra is, hogy itt elsősorban földtani értékek fogadják a látogatót.

További információk: www.logoterv.hu