Kulcsszavas kereső:
Legújabb cikkek:
2017-07-14
Fatemplom Fesztivál - 2017. július 14-16.
  Az Őrség déli szélét érintő Magyarföld fatemplomát 2010-ben...

2017-07-13
Mesés Várjátékok - 2017. július 15.
  Mesés környezetben, mesés várjátékok. Hollókő húsvétkor kerül a...

2017-06-06
Ivan Dan -Szentendrei Szent Iván Nap - 2017. június 23-25.
A horvát népi hiedelem szerint, aki az év legrövidebb éjszakáján, a...

2017-05-31
Pünkösi Virágálom - 2017. június 2-5.
2017. június 2 és 5 között ismét virágba borulnak, ha nem is a pálmafák,...

2017-05-26
Eperfesztivál - 2017. június 9-11.
A tavasz korai üde pillanatai közé tartozik, amikor az első eprek...



Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen






Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig

Kalocsai pingálás

A festéshez használt színek elnevezései legalább olyan szépek, mint maguk a virágminták. A pántlikapiros, a császársárga, a duflapiros, a barátszín vagy a hunokzöld dallamos neve már önmagában megelőlegezi azt a sokszínű szépséget, amelyet a kipingált falak mutatnak. A színek gazdagsága mögött semmivel sem maradt el a motívumok változatossága. Csak a rózsa különböző mintáira ismerünk vagy egy tucatnyit: rúzsabimbó, tetejes rúzsa, csillagos rúzsa, szíves rúzsa, koronás rúzsa, pülés rúzsa, hogy csak a legkülönlegesebb neveket idézzem most fel.

Szép MagyarországA feltehetőleg a 19. század utolsó harmadában Kalocsán és a Kalocsától keletre fekvő katolikus lakosságú szállásokon (Homokmégy, Öregcsertő, Szakmár stb.) elterjedt pingálás eredetileg csak a mennyezet alatti falrészre festett szalagot jelentette, ahogy azt Simonyi Jenő 1882-ben leírta. A faldíszítéshez használt motívumkincs a faragott bútorok virágmintáiból táplálkozott, így az első pingáló -falfestő- asszonyok feltehetőleg azok közül kerültek ki, akik a parasztság számára készített bútorokra festették fel a mintákat. Időrendben is így következtek a kalocsai népművészet ágai: legkorábbi volt a faragás (a faragott bútorok) és a fazekasság, ezt követte a pingálás, majd a hímzések. Utóbbi kettőre jellemző, hogy a kezdeti időszakban csak kevés színnel dekoráltak -a pingálásnál és a hímzésnél is elsősorban a vörös és a kék színt alkalmazták- és aránylag egyszerűbb mintákat használtak. A pingálásnál kezdetben például csak a fehérre meszelt fal mennyezet alatti részét dekorálták, úgy, hogy fölül egy széles szalag -általában kék színű- alatta pedig egy keskenyebb szalag -ez pedig vörös színű volt, alján zöld-kék vagy csak kék csíkkal- futott végig a fal fölső részén. (A mennyezet viszont egyszínű -kék, sárga vagy világos vörös- kifestést kapott, a konyhák díszítésére pedig a pettyezés volt a jellemző.) A szalagokra rajzolták a virágokat, pontosabban írtak, ahogy annak idején mondták. (A virágok között rózsát és a tulipánt minden esetben biztosan ott találjuk, a többi kiválasztása a háziasszony ízlését tükrözte.) A házak külső felén is a szobabelihez hasonló virágos fríz futott végig a falakon. A koszorúk a motívumok gyarapodásával egyre szélesedtek, mígnem az 1930-as évekre csokorrá terebélyesedve már az egész falat beborították. A minták kiteljesedését a színek gazdagodása követte, immár 20-30 színt is használtak a korábbi kettő-három helyett. A pingálás folyamatos kölcsönhatásban állt a híres kalocsai hímzéssel, átvéve annak kiszínesedő világát. Azt, hogy a két motívumvilág szinte teljesen megegyező lett, az segítette, hogy sokszor ugyanazok az asszonyok pingáltak, akik a hímzéseket is készítették. A múlt század elejére már megjelentek a sablonnal festett minták, elterjedésüket a gazdasági válság gyorsította fel, amikor  az embereknek nem volt pénze a kézi festést megfizetésére.

Szép MagyarországJelentős változást a 1920-as évek második fele, a 1930-as évek eleje hozott a pingálás történetében. Reneszánszát élte ezekben az években a népművészet, sorra fedezték fel a szebbnél szebb és színpompásabb népviseleteket országszerte. Természetesen a kalocsai alkotások, így a hímzés és a pingálás is bekerült a kereskedelem és az idegenforgalom figyelmébe. Ettől az időszaktól szélesebb körben alkalmazták a pingálás, például készültek munkák középületekre, sokszor egészen nagy falfelületeket díszítve. A korábbi visszafogott dekorálás helyett a házaknál is elterjedt az egész falfelületet beborító pingálás. Hamarosan újabb területekre hódított meg a kalocsai minta. Talán Önök is emlékeznek még a korosztályunk egyik népszerű használati tárgyára, a kalocsai virágmotívummal gazdagon díszített porcelántermékekre. A fent leírt fejlődési folyamatok és a változások nagyszerűen végig követhetők a Viski Károly múzeum kiállításán. A Népek, életformák, hagyományok a Kalocsai Sárközben című állandó kiállítás anyagában megismerhetik a korai -még csak két színnel- hímzett ruhákat, és a későbbi, a színekben és motívumokban tobzódó viseleteket is. A hajdani parasztházak szobájának elképzelését korabeli bútorokkal berendezett enteriőr segíti (egy szoba, egy konyha és egy kamra berendezését láthatják), a szoba falán természetesen az elmaradhatatlan pingálással. Amennyire természetes volt száz évvel ezelőtt a pingálással díszített ház Kalocsán és környékén, ma annyira kevés az igény rá. Íróasszonyok szerencsére ma is élnek és alkotnak Kalocsán és környékén, így van aki nem csak megőrizni, de továbbadni is képes a hagyományt. Mi pedig csak remélhetjük, hogy lesz még idő, amikor a pingálás újra népszerű lesz ezen a tájon.

Szép Magyarország

Pingálással díszített épületek Kalocsán

Népművészeti Tájház
A múzeumon kívül a Népművészeti Tájházban láthatunk még pingálással díszített szobákat. A mezőkövesdi Matyó Ház mintájára kialakított épületet 1936-ban nyitották meg, akkor készültek a dekorálások is. Az egykori tiszta szoba - kalocsai nevén "első ház" - falait a 30-as évek stílusában teljesen beborítják a motívumok, míg az udvar felé nyíló "hátsó ház" - ahol a család lakott - egyszerűbb berendezésű, falain is csak egy mintás koszorú fut végig a mennyezet alatt.

6300 Kalocsa, Tompa M. u. 5-7.
Telefon: 06-78-461-560
Nyitva tartás:
március 15. és október 15. között, keddtől vasárnapig, 10.00 és 17.00 óra között

Vasútállomás
Különleges élményt nyújt a látogatóknak a kalocsai vasútállomás népművészeti motívumokkal gazdagon díszített épülete. Az eredetileg az 1880-as években épült állomásépületet a tájházzal egy időben, 1937-38-ban építették át: ekkor készült a homlokzat népművészeti motívumos díszítése és a ajtók illetve az érseki váró kifestése (pingálása).

6300 Kalocsa, Kossuth u. 64.
Telefon: 06-78-461-811
Egyes részei szabadon, a berendezett terem bejelentkezéssel látogatható

Visky Múzeum
Szép MagyarországA múzeum állandó kiállításán egy középparaszt család korabeli bútorokkal berendezett szobáját, konyháját és kamráját ismerhetik meg. A szoba falán körbefutó „koszorús” pingálás a múlt század elejéről fennmaradt minta alapján készült..

6300 Kalocsa, Szent István király út 25.
Telefon: 06-78-462-351

Nyitva tartás:
március 15-től május 14-ig,
illetve szeptember 16. és október 31. között
keddtől szombatig 9-től 17 óráig
(vasárnap és hétfőn zárva)
május 15. és szeptember 15. között
szerdától vasárnapig 9.00-től 17.00 óráig
(hétfőn és kedden zárva)
november 1. és március 14. közötti téli szezonban zárva.
Csoportokat előre történő bejelentkezéssel fogadnak.

www.viskikarolymuzeum.hu

Kapcsolódó startlapok:
Néprajz.lap.hu | Helytörténet.lap.hu | Tájház.lap.hu



Add a Facebook-hoz
Legújabb címkék:





Beköszöntő | Hétvégi programajánlatok | Magyar tájakon | Vártúrák  | Kincstár | Kultúra | Főúri családok | Régi lapszámok | Képtár | Gyermekkel utazom - családi programok | Partneroldalak | Médiaajánlat | Légifotó archívum | Kapcsolat |

Szép Magyarország magazin | Telefon: 06 1 332 3261 | e-mail: kiado@szepmagyarorszag.hu
Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.