Hamarosan újra eredeti szépségében fogadja a vendégeket a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély. Az épület már ma is látogatható, hiszen, ahogy lépésről lépésre, újabb és újabb részei elkészültek, úgy költözik fokozatosan élet a falak közé. A Károlyi-kastélyt is államosították a II. világháború után, azonban az elmúlt évtizedben bekövetkezett változásoknak köszönhetően újra a Károlyi család gondoskodik -a Károlyi József Alapítványon keresztül- az állami tulajdonban lévő épület felújításáról és az üzemeltetéséről (hasznosításáról).

A kastély építésének története

A csurgói birtokot 1834-ben vette zálogba gróf Károly György, aki a birtokon álló L alakú, barokk kúria helyett egy vidéki rezidenciát terveztetett magának azzal a  Heinrich Koch építésszel, aki pesti palotájának átalakítását is végezte. Károlyi György a Magyar Tudományos Akadémia egyik társalapítója és gróf Széchenyi István egyik legközelebbi barátja volt, akinek társaságában több alkalommal járt európai körúton. Talán az utazások alatt szerzett élményei alapján terveztetett magának angol-klasszicista stílusú kastélyt Fehérvárcsurgón. A régi kúriát 1844-ben lebontották és helyén megkezdődött az új épület kialakítása. Az 1850-es évek elején befejezett munkálatok eredményeként egy egységes stílusú, egyemeletes, U-alakú kastély épült fel Fehérvárcsurgón.

A kastélyépület a levegőből                                                     (www.legifoto.com)

Az épületet három jól elkülöníthető részre oszthatjuk: a főszárnyra, az oldalszárnyakra és a pavilonokra. Napjainkban a főépülethez kapcsolódó oldalszárnyak végében  álló emeletes pavilonok fogadják az érkezőt. Az északi pavilon és az oldalszárny találkozásánál, egy négyszintes torony alatt helyezkedik el a kastély legrégebbi épen megmaradt része, a feltehetőleg már 1768 előtt megépült kápolna. Az elegáns díszítő festéssel ékesített kápolna oltárképét Johann Zallinger festette 1787-ben. A Kálvária címet viselő oltárkép néhány éve került vissza eredeti helyére, miután a II. világháború után, keretéből kivágva elvitték a kastélyból. Egy magángyűjtőtől került később a Szépművészeti Múzeumba állományába, ahol egy szakember felismerte, így kerülhetett vissza Fehérvárcsurgóra a festmény. A felújítása után újra felszentelt kápolna napjainkban a Máltai Lovagrend házi kápolnája, de lehetőség van benne esküvői szertartás megtartására is, alkalmanként pedig hangulatos, gyertyafényes koncerteket  tartanak a falai között.

Az északi pavilonban napjainkban a Fejtő Ferenc Könyvtára kapott helyet, míg a déli pavilon a Károlyi család tagjainak szállásaként szolgál. A kastélyépületen már az 1860-as években kisebb átalakításokat végeztek -ekkor épült meg Ybl tervei alapján az óratorony- azonban a legjelentősebb átalakítások Károlyi József nevéhez kötődnek, aki az 1910-es évek elején eklektikus neobarokk formában építtette át a kastélyt. Ekkor került sor az épület bejáratának megcserélésére, kialakítva az új főhomlokzat előtti díszudvart (court d'honneur). A kőoszlopos verandával kolonnádossá átépített oldalszárnyak által  közrezárt díszudvar közepén gyönyörű szökőkút áll. Ugyanekkor alakították ki az ovális formájú részt az új főhomlokzat középső részén, melynek alsó szintjén a kiemelkedő szépségű, díszes gipszstukkókkal, mahagóni falépcsővel és egy csodás kandallóval ékesített előcsarnokba lépett a vendég, emeleti szintjén pedig a kastély könyvtára kapott helyett.

A kupolás térben kialakított, galériás könyvtárterem falnyílásaiban mahagóni könyvespolcok álltak egykor. A főszárny egyik felében a grófi, a másik felében pedig a grófnői lakosztályok voltak.  A kastély belső terei a múlt század elején történő átépítés utáni állapotok szerint lesznek (lettek) helyreállítva. Elkészült már és régi szépségében látható az északi (a Fejtő Ferenc Könyvtárnak és kiállításoknak ad otthont) és a déli pavilon (a Károlyi család tagjainak szolgál szálláshelyet). Szintén kész a déli szárny felújítása, három nagyméretű szobával a földszinten és négy kényelmes méretű szobával az emeleti szinten. Fogadja már a vendéket az északi szárnyba kialakított szálloda és étterem. Elkészültek már a medencének és a szökőkútnak a felújításával, így újra teljes szépségében fogadja a látogatókat a díszudvar. A munkálatok teljes befejezése 2011-re várható.

A kastély egyik legkülönlegesebb látványosságát, az úgynevezett csipketeraszt az épület megkerülésével, kívülről csodálhatjuk meg.  A 19. század vége felé kialakított, korai öntöttvas szerkezet oszlopainak tetején csiphatású szalagdísz fut végig. A kastély lakói egykor ezen keresztül léphettek ki a kertbe, ahol egy nagyon szép, teraszos kertet alakítottak ki, széles gránitlépcsővel és kőpadokkal. Napjainkban hangulatos koncertek helyszíne a kertnek ez a része. A csipketerasz mögötti három szobának és a déli mellékszárny egyik szobájának falait díszítő festés ékesítette, ezen kívül csak a kápolna fala volt dekorált a kastélyban. Az enyhe domboldalba épült kastélyt tájképi kert övezi, melyből 22 hektár védelem alatt áll. A parkban egy mesterséges tó volt, szigettel, melyet egy ősi forrás idáig vezetett vize táplált.

A Károlyi család tervei szerint a felújított kastély, mint Kulturális Találkozó Központ fogadja majd a látogatókat. Jelentős területet szánnak Magyarország és általában a magyarok történelmi, gazdasági, társadalmi, geopolitikai és kulturális jellemzőinek modern eszközökkel történő bemutatására. A kastély alkalmas lesz konferenciák, szimpóziumok, tanfolyamok, fogadások megrendezésére -biztosítva a szükséges felszerelést és helyiséget, illetve szállást is. A Károlyi József Alapítvány által kidolgozott kulturális hasznosítási program a magyar műemlékek közül elsőként részesült abban az elismerésben, hogy használhatja az UNESCO által adományozott Kulturális Világörökség Évtizede cím emblémáját. 

Károlyi Kastély
8052 Fehérvárcsurgó, Petőfi u. 2.
Telefon : 06-22-578-080
e-mail : kastely@karolyi.org.hu

A kastély megközelítése:

Autoval Budapestról
Budapesten válassza az M7-es autópályát Székesfehérvárig, majd a 7-es úton forduljon a 81-es útra Győr irányába. 18 Km-re Székesfehérvártól megtalálja Fehérvárcsurgót.

Vonattal Budapestről
Déli pályaudvarról Székesfehérvárig (55 perc, vonatok minden órában idulnak), majd autóbusszal Fehérvárcsurgóra (14-es kocsiállás, Bodajk vagy Bakonycsernye irányában), a faluban a második megálló a kastélypark előtt található, vagy taxival Székésfehérvárról 15 perc. Kérésre természetesen személyesen megyünk vendégeinkért.

A megszépülő Károlyi-kastély

A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély 1999-ben megkezdett felújításának befejezését teszi lehetővé a Közép-Dunántúli Operatív Programtól (KDOP) nyert 462 milliós forintos támogatás. A Károlyi József Alapítvány 2008-ban nyújtotta be pályázatát, és a tervek szerint 2011 májusában már az egész kastély eredeti állapotában várja a látogatókat.

A Károlyi család 1847-től 1944-ig élt a kastélyban, amely a második világháborút viszonylag épen átvészelte, viszont a később benne állomásozó szovjet és a magyar csapatok maradandó károkat okoztak az épületben és berendezésében. A park és az épület rövid ideig a Fővárosi Gázművek üdülőjeként szolgált, majd 1949-től 1979-ig gyermekotthon működött benne. Az állagmegóvás mértékét jól jelzi, hogy a kastély 1979-re olyan rossz állapotba került, hogy a gyermekotthont inkább kiköltöztették belőle, így közel két évtizeden keresztül üresen állt az egykor szebb napokat látott épület.

A kastélyépítő ükunokája, Károlyi György által 1994-ben életre hívott Károlyi József Alapítvány 1997-ben, pályázat útján szerezte meg a kastély hasznosítási jogát.

A teljesen romos kastély felújítását 1999-ben kezdte meg az alapítvány, amelyhez a Károlyi család tulajdonában lévő Fehérvárcsurgói Károlyi Kastély Fejlesztő és Üzemeltető Zrt. is csatlakozott. Ennek köszönhetően 1999-ben az északi, 2001-ben pedig a déli pavilon teljes felújítása történt meg, majd 2001 és 2008 között a két oldalszárnyat is helyreállították. A kastély rekonstrukciójának 2011-re tervezett befejezését segíti az Európai Unió által támogatott KDOP, amelyből 462 millió forint jut erre a célra.

A kastélyt a Károlyi József Alapítvány kezeli, szakmai működését az épületben élő Károlyi család irányítja. A kastély tagja a Kulturális Találkozóközpontok Európai Hálózatának, így minden évben számtalan, kiemelkedő rendezvénynek ad otthont. Ugyanakkor itt kapott helyet az egykor Párizsban élő Fejtő Ferenc teljes könyv- és archívumállomány, valamint egy 50 ezer darabos, jórészt a XIX-XX. század fordulóján kiadott képeslapokból álló gyűjtemény, amely a történelmi Magyarország háromezer településről őriz lapokat. Mindezek mellett egy folyamatosan gyarapodó könyvtár és európai dokumentációs központ is működik a fokozatosan megszépülő fehérvárcsurgói kastélyban.