Kulcsszavas kereső:
Legújabb cikkek:
2017-08-24
Súr – Magyarország legszebb fekvésű falva
  Nem kis dolog, ha egy települést az országa legszebb...

2017-08-10
Végvári Vigasságok - 2017. augusztus 11-13.
Ostrom 1552 Eger várához mindenkinek van kapcsolata. Gyermekként,...

2017-08-08
Pannonhalmi Gyógynövényhét – 2017. augusztus 15-20.
  A szerzetesi élet már a kezdetektől összefonódott...

2017-07-14
Fatemplom Fesztivál - 2017. július 14-16.
  Az Őrség déli szélét érintő Magyarföld fatemplomát 2010-ben...

2017-07-13
Mesés Várjátékok - 2017. július 15.
  Mesés környezetben, mesés várjátékok. Hollókő húsvétkor kerül a...



Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen






Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig

Nagycenk és a Széchenyiek

Bármennyire is meglepő, de a II. világháború után 25 évnek kellett eltelnie, mire hozzákezdtek a nagycenki Széchenyi-kastély helyreállításához. Ráadásul sokáig nem is volt biztos, hogy az újjászülető épületben a "legnagyobb magyarnak" emléket állító múzeum kaphat helyet. Örüljünk, hogy végül megszülethetett az Emlékmúzeum, de miként a családnak is sok kiemelkedő tagja volt, úgy a település megismerése sem lehet teljes, ha csak a kastélyban berendezett múzeumot nézzük meg. Ha Nagycenken járnak, szánjanak időt a település további értékeinek a megismerésére is.

Nagycenk
>> Nagycenki légifotózás

Egy kisnemesi család felemelkedése

NagycenkAz eredetileg a Nógrád megyéből származó kisnemesi Széchényi család a közeli Fertőszéplakról (Széplakról) költözött Kiscenkre (Akkor még két külön település volt a később Nagycenk néven egyesített Kiscenk és Nagycenk). A széplaki birtokhoz, akárcsak a Kiscenket és Nagycenket is magába foglaló Sárvár-felsővidéki birtokhoz zálogjogon jutott a Széchényi család, csakhogy míg az előbbit az Esterházyak végül visszaváltották, addig utóbbit a Széchényi II. György, 1711-ben végleg megvásárolta a Draskovichoktól. A két birtok zálogjogának megszerzése még Széchényi György nevéhez fűződött, aki hosszú és sikeres élete folyamán megalapozta a családi vagyont, melyet az őt követő utódok olyan sikeresen gyarapítottak, hogy a Széchényi család hamarosan a Dunántúl egyik leggazdagabb földbirtokosa lett. Ezek a jelentős kiterjedésű dunántúli birtokok teremtették meg az alapját annak, hogy a család a magyar főnemesek közé emelkedhessen. (A grófi ág a birtok után a sárvári és felsővidéki előnevet vette fel.)

Nagycenk családi és birtokközponttá emelését tehát az tette szükségessé, hogy Széplak visszakerült az Esterházyakhoz. Nagycenken Széchényi Antal kezdett el építkezni és ehhez Franz Anton Pilgramtól nagyvonalú terveket is rendelt, azonban ezek megvalósítására végül nem került sor. (Érdekes, hogy a kastély jelentős átépítése később még két alkalommal merült fel, de végül mindkétszer lemondtak róla.) Hogy korban is eltudjuk helyezni a nagycenki kastély építésének idejét, érdemes felidéznünk, hogy Esterházy "fényes" Miklós ekkoriban alakítja ki királyi pompájú palotáját a közeli Eszterházán. Az egyemeletes barokk kastély végül a már ott álló majorság helyén, annak alapfalainak felhasználásával épült meg, 1750 és 1760 között. (A család feltehetőleg 1758-ban költözött ide Széplakról, az biztos, hogy Széchényi Ferenc még az ottani kastélyban született meg négy évvel korábban.) Az épületből a földszinti teremsor, a lépcsőház és az emeleti nagyterem őrizte meg eredeti, barokk formáját. A keleti szárnyban eredetileg kápolna volt, a nyugatiban pedig színháztermet alakítottak ki.

NagycenkAz egész épületegyüttesről elmondhatjuk, hogy kiterjedése legnagyobb részben már ekkor kialakult. A kastély építkezésével egy időben az épület körüli barokk park kialakítása is megtörtént, és ekkor kerültek kiültetésre a híres hársfasor egyedei is. Széchenyi István mellett a kastély másik kiemelkedő lakója édesapja, Széchényi Ferenc volt, aki feleségével 1783-ban költözött Nagycenkre. Széchényi Ferenc Nagycenken őrizte több tízezer darabos -nyomtatványokból, kéziratokból, érmekből, metszetekből és térképekből álló- híres gyűjteményét és könyvtárát, melyek később a Nemzeti Múzeum és Nemzeti Könyvtár (a mai Országos Széchenyi Könyvtár) alapját adták. Az ő idejében az emeleti szintek átépítése és bővítése mellett a főhomlokzat klasszicista stílusú átépítésére került sor.

Széchenyi Ferenc halála után kisebbik fia, István örökölte a nagycenki kastélyt (1820-ban). Az első években Széchényi István sokat volt távol Nagycenktől, szerencsére a birtok gazdasági ügyei jó kézben volt Lunkányi Jánosnál (aki Széchenyi Istvánnak nevelője, apjának titkára volt korábban). Széchenyi figyelme az 1820-as évek végére fordult erőteljesebben Nagycenk irányába, ekkor még a kastélyépület nagyobb volumenű bővítésében is gondolkozott, végül azonban csak az épület nyugati szárnyrészének átalakításához fogott hozzá, ahol saját részére alakíttatott ki lakrészt és itt helyezte el könyvtárát valamint dolgozószobáját is. Széchenyi István külföldi tapasztalatai alapján több technikai újdonsággal szereltette fel a kastélyt, melyeket a Széchenyi által is panaszolt, hosszadalmas építkezés befejezésére érkező nemes vendégek -pl Deák Ferenc, Eötvös József- is megcsodáltak. Ebben az időszakban a keleti szárny a híres cenki ménes otthona volt. Széchenyi István még Döblingből is rendszeresen küldött utasításokat a kastéllyal és a park fenntartásával kapcsolatban. A "legnagyobb magyar" halála után fiai, Béla és Ödön örökölték a birtokot. Mindkét fiú sokat utazott -érdekes életutat jártak be-, és egyikük sem a családi sírboltban nyugszik: Bélát fiatalon elhunyt felesége mellé temették a hársfasor végében, míg a pasai rangig emelkedett Ödön az isztambuli temetőben kapott díszsírhelyet. Az addig önálló településeket -Kis- és Nagycenket-, 1893 októberében egyesítették Nagycenk néven.

A Széchenyi család tagjai 1944 tavaszán hagyták el Nagycenket. A II. világháborúban súlyosan megrongálódott kastélyépület újjászületésére hosszú időt kellett várni, hiszen a főépület helyreállítási munkálatai csak 1970-ben kezdődtek meg (igaz, állagmegóvási munkák elvégzésére korábban is került sor). Az Emlékmúzeum megnyitására 1973-ban került sor. (Ennél is mostohább sors jutott a család korábbi otthonának, Széchényi Ferenc szülőházának, a fertőszéplaki kastélynak, amelyik még napjainkban is romos állapotban várja sorsa jobbra fordulását.) Jelenleg a nagycenki épületegyüttes középső és nyugati szárnyában az Emlékmúzeum kiállításai kaptak helyett, a keleti szárnyban méntelep van, az egykori Vörös Kastélyban és virágházban pedig szálloda és étterem működik.

Nagycenk

Az Emlékmúzeum

NagycenkA felújítási munkák elkezdése előtt számtalan ötlet merült fel a kastélyépület hasznosításával kapcsolatban, szerencsére ezek közül végül a Széchényi családnak életének és tevékenységének emléket állító Emlékmúzeum koncepciója valósult meg. Az Emlékmúzeum céljára a főépületet és a nyugati, úgynevezett Széchenyi-szárnyat állították helyre. A főépületben kapott helyett a Széchenyi István életét, tevékenységét illetve a Széchenyi-család történetét bemutató kiállítás, melyben tárgyi emlékek és korabeli enteriőrök segítségével (például Széchenyi István miniszteri dolgozószobájának berendezésének bemutatásával) kívánták érzékeltetni a család életmódját. A helyreállított barokk lépcsőn megközelíthető emeleti termekben Széchenyi István személyéhez köthető -közéleti munkásságát, gazdasági tevékenységét, műszaki alkotásait- bemutató tárlatokat helyeztek el. A makettek, modellek, korabeli eszközök és dokumentumok segítségével a látogatók megismerhetik a folyamszabályozások, a közlekedésfejlesztés és az úthálózat korszerűsítésének részletei, mellettük helyet kaptak még Széchenyi egyik szenvedélyének, a lótenyésztésnek illetve a lóversenyzésnek a relikviái is. A "Nagy Palotának" is nevezett emeleti díszterem rokokó kályhája mellett az innen nyíló kilátás érdemel figyelmet, hiszen erről a pontról mutatja legszebb arcát a barokk kert és a hársfasor.

A Széchenyi-szárnynak nevezett részen az Országos Műszaki Múzeum anyagaiból összeállított -
"A magyar ipar Széchenyitől a XX. századig" című- kiállítás a korszak ipari fejlődéséről ad áttekintést. Szintén itt látható a "A magyar pénzverés története" című numizmatikai gyűjtemény.

Nagycenk

Széchenyi István Emlékmúzeum
9485 Nagycenk, Kiscenki u. 3.
http://szechenyiorokseg.hu/


További látnivalók a Nagycenken

A kastélyépület közelében

Kastélypark

A nagycenki kastélyparkot korának legjelentősebb főúri kertjei között tartották számon. Az első park kialakítására a kastély építésével egy időben, az 1750-es évek közepén több terv is született. A korhoz illő franciakert kialakítására a kastélyépület és a Győr-Sopron közötti út által határolt területen került sor. A park bővítésére elég hamar, már 1785-90 táján sor került. Ekkor már tájkerti (angolkerti) részletekkel megvalósításával került sor. Az új részekkel már a bekerített, azaz a főúton túli területeket is birtokba vette a park. A harmadik periódusban -1860 és 70 között- különleges örökzöldekkel gazdagodott a park, Széchenyi Béla felesége családjának, a kertművészetéről híres Erdődyeknek a jóvoltából. A kastélyépület helyreállításakor a kert rekonstrukciójára is sor került. Az újjászületett kastélykert mindhárom korszaknak őrzi az emlékét, köszönhetően annak, hogy az épület főhomlokzata előtti részen lehetőség nyílt az egykori barokk kert helyreállítására -például a hímzéses parter segítségével-, míg az épülettől kicsit távolabbi részeken ma is láthatók a tájkerti kert idejében illetve a Széchenyi Béla idejében kiültetett fák példányai.

Hársfasor

A Fertő-táj világörökségi területe a nagycenki kastélyépület mellett kiterjed a híres hársfasorra. A kastély bejáratával szemben induló, 20 méter széles és 2,6 kilométer hosszú fasor telepítésére Széchenyi Antal gróf idején, a kastély építésével egy időben, 1754-1760 táján került sor. Az eredetileg lovaglóútként szolgáló fasorba 645 fát ültettek ki, számuk napjainkra sajnos jelentős mértékben lecsökkent. A hársfasor végében egykor kis kápolna és remeteség állt, melyben a kápolnát gondozó és őrző mindenkori cenki remete lakott. A hársfasor végében lelt örök nyugalomra Széchenyi Béla -Széchenyi István fia- és fiatalon elhunyt felesége, Erdődy Hanna. A piros gránitból készült, bronzdomborművekkel díszített szarkofágon az alábbi feliratot olvashatjuk: " Legyenek oly boldogok a túlvilágon, amint egymást az életben hőn és hűn szerették."

Széchenyi Múzeumvasút

Széchenyinek a vasútfejlesztésben vállalt jelentős szerepére emlékeztet a kastély közelében kialakított kisvasút és skanzen. Az összesen négy megállóval rendelkező vonalon az év nagyobb részében dízel mozdony, bizonyos napokon pedig gőzmozdony vontatású szerelvény közlekedik (részletek a www.gysev.hu oldalon). A kastélynál lévő végállomáson kiállított mozdonyok és vagonok ingyenesen megtekinthetők.

A kastélytól távolabb

Plébániatemplom


Amikor 1859 karácsonyán a középkori eredetű plébániatemplom mennyezete leszakadt, a falu plébánosa Széchenyi Istvánhoz fordul segítségért, aki támogatásáról biztosította a plébánost és már 1860 februárjának elején fogadja Ybl Miklóst Döblingben, akitől azt kérte, hogy egy "minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis tágas Isten házát" tervezzen. A hamarosan elkészülő terveket Széchenyi már nem láthatta, de felesége és fia irányításával 1860 nyarán kezdetét vette a templom építés. A Szent István tiszteletére emelt templomot 1864. augusztus 20-án szentelték fel. A templom belső berendezései között a családhoz köthető tárgyak is láthatók, például egy 18. századi faszobor, amely egykor a hársfasor végén álló remetekápolnát díszítette, valamint az egyik mellékoltár képe, amelyik hosszú évekig a család házi oltárát ékesítette (a kőhöz láncolt Krisztust ábrázolja). A templom oltárkép 1863-ból való, Blaas Károly alkotása.

A román stílushoz igazodó romantikus épület bejárati kapuzata fölött a Széchényiek sasos címere látható, mely körül a család jelmondata olvasható : "Si Deus pro nobis, quis contra nos" (Ha Isten velünk, ki ellenünk).

 Szobor

A templom előtti téren már több mint 100 éve -1897-ben avatták fel a szobrot- Stróbl Alajos egész alakos Széchenyi szobra áll. Talpazatán a gróf legendássá vált mondása olvasható: "Magyarország nem volt, hanem lesz" (eredetileg: "Sokan azt, gondolják: Magyarország -volt -én azt szeretem hinni: lesz ! ")

Mauzóleum

A plébániatemplom mellett lévő temető közepén áll a Széchényi-család temetkezési helyéül szolgáló sírbolt. A mauzóleum két periódusban épült: az ovális alaprajzú barokk kápolnát még Széchényi Antal özvegye, Barkóczy Zsuzsanna emeltette a temető megnyitásával egy időben (1778-ban), a téglalap alapú klasszicista előcsarnokot pedig már Széchényi Ferenc emeltette hozzá 1806-1810 között. A kápolna freskóját Dorfmeister István munkájának tartják, orgonáján pedig egykor Liszt Ferenc is játszott. A görögös homlokzat közepén két dór oszlop között nyílik a mauzóleum bejárat.
Az oltártól jobbra kezdődik a kriptaszintre vezető lépcső lejárata. A kápolna alatti ovális térben található Széchenyi Istvánnak és feleségének a sírja. Az előcsarnok alatti részen kialakított kereszt alapú folyosó sírkamráiban a család grófi ágának 47 leszármazottjának földi maradványait helyezték el, köztük Széchenyi István szüleiét. (Egyedülálló látványt nyújt Széchenyi Pál kalocsai érsek üvegkoporsóban őrzött mumifikálódott holteste.) A temetőben látható még egy szarkofág is, melyben az ősök Sopronból, Széplakról és Egervárról idehozatott csontmaradványait helyezték el 1910-ben, és külön síremléke van a hősi halált halt Széchenyi Alajosnak is.

Kastély.lap.hu | Múzeumshop.lap.hu



Add a Facebook-hoz
Legújabb címkék:





Beköszöntő | Hétvégi programajánlatok | Magyar tájakon | Vártúrák  | Kincstár | Kultúra | Főúri családok | Régi lapszámok | Képtár | Gyermekkel utazom - családi programok | Partneroldalak | Médiaajánlat | Légifotó archívum | Kapcsolat |

Szép Magyarország magazin | Telefon: 06 1 332 3261 | e-mail: kiado@szepmagyarorszag.hu
Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.