Az Európa Kultúrális Fővárosa rendezvénysorozatához kapcsolódóan, 2010. május 22-től a török kultúrából ízelitőt adó új kiállítással várja a látogatókat a pécsi Jakovali Hasszan-Dzsámi.

A dzsámiról:

A 17. században élt Jakováli Haszan pasa nevével fémjelzett pécsi dzsámi a magyarországi török hódoltság egyetlen, teljes épségben -kupolás terével és minaretjével együtt fennmaradt dzsámija.
A pécsi kórház mellett -a Kórház téren- alló dzsámi különlegessége, hogy napjaikban is vallási helyként szolgál, bár minaretjében már évszázadok óta nem hangzik fel a müezzin imára hívó hangja.

Az új kiállítás megnyitóján mutatják be Sudár Balázs  "A pécsi Jakovali Haszan-dzsámi" című könyvét.

A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága első sorozatának, az Épített örökségünk harmadik köteteként jelenik meg Sudár Balázs kismonográfiája a pécsi Jakováli Haszan-dzsámiról, mely mind az építészettörténeti, mind a művészettörténeti szakirodalomban hiánypótló műnek számít, ugyanis ez idáig nem jelent meg átfogó tudományos illetve tudományos ismeretterjesztő monográfia vagy hosszabb, részletesebb elemzés a török kori műemlékről.

A kiadvány 2010-es megjelentetése is kulcsfontosságú, hiszen 2010-ben Isztambullal együtt Pécs lesz Európa kulturális fővárosa. Különleges jelentőséget kaphat tehát egy ilyen kiadvány a Pécsre látogató külföldi és magyar turisták számára, különös tekintettel mind a hazánkba látogató vagy itt élő muszlim látogatókra.

Sudár Balázs műve egyrészt szervesen kapcsolódik a dzsámi és a hozzá kapcsolódó egykori mevlevi derviskolostor kutatóinak munkásságához, másrészt úttörő jelentőségű, hiszen művében számos, a kutatás számára eddig ismeretlen adatot, írott és képi forrást tárt fel és publikál mind a dzsámi alapítójára (Jakováli Haszan pasa), az alapító családjára, a mevlevi dervisek rendjére, és a dzsámiból és derviskolostorból álló épületkomplexum történetére vonatkozólag.

A tudományos igénnyel megírt kismonográfia, melyet számos, a magyar nagyközönség számára ismeretlen gyönyörű illusztráció kísér, egyszerre élvezetes és szórakoztató olvasmány az érdeklődő nagyközönség és a szakmai látogatók számára is. Sudár Balázs műve hiánypótló munka lesz a török kori magyar társadalom kultúrájának, építészet- és művészettörténetének oktatásához is.

Forrás: Műemlékek Nemzeti Gondnoksága