2011 május 27-én megnyitja a kapuit a látogatók elött a felújított siklósi vár. A vár felújítására a Norvág Alapból nyert el több mint 770 millió forintot a város önkormányzata.

2011. február végéig a Barbakán, a felhajtóhíd, a Kanizsai Dorottya kert és a várkápolna belső tereinek rekonstrukciója valósulhat meg, a jelenlegi parkoló helyén pedig látogatóközpontot alakítanak ki.

A siklósi vár (Ferenc Tamás grafikája)                            www.var-webaruhaz.hu

A "Siklós-Mohács Élményút" elnevezésű projekt keretében a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, a Duna-Dráva Nemzeti Park, a siklósi és a mohácsi önkormányzat együttműködéseként több mint egymilliárd forintból újulhat meg a Mohácsi Történelmi Emlékhely és a siklósi vár.

Az elnyert támogatásnak köszönhetően 2011. február végéig a Barbakán, a felhajtóhíd, a Kanizsai Dorottya kert és a várkápolna belső tereinek rekonstrukciója valósulhat meg, továbbá a jelenlegi parkoló helyén egy látogatóközpontot alakítanak ki.

A felújított várkastély, a reneszánsz építészeti jegyeket fogja magán viselni. Egy gyönyörű reneszánsz stílusú loggia fogja összekötni a jelenlegi és a jövőbeni múzeumi szárnyakat, mintegy átölelve a csodálatos kápolnát. Érdemes lesz felkeresni 2011-ben a Siklósi Várat, mert nagyon sok új látnivaló és szebbnél-szebb kiállítások várják majd az érdeklődőket.

A siklósi várban a Norvég Alap támogatásával tavaly május óta már folynak munkálatok, ennek keretében a déli és keleti szárnyakban található múzeumi terek újulnak meg.

Forrás: www.eszakivarak.hu

A VÁR KUTATÁSA

Pécstől délnyugatra a nagyharsányi síkságból kiemelkedő siklósi vár az egyik legépebben megmaradt várunk. A 15-16. század legjelentősebb magyar főúri családjainak volt birtokközpontja és székhelye.

Az egész dombot magába foglaló vár több részből áll. Az együttes magját jelentőbelső vár napjainkban a közel négyzetes udvart körülzáró, kétemeletes barokk szárnyakból áll, melyek egyhangúságát a gótikus kápolna, valamint az 1960-as évek második felének helyreállítása nyomán kibontott középkori nyílások oldják. E belsőegyüttest – a déli oldal kivételével – feltöltött falszoros, félköríves tornyokkal, és bástyákkal erődített pártázatos falak veszik körbe. A belsővárat árokrendszerrel megerősített, tornyokkal tagolt, lőréses, pártázatos falakból kiépített védelmi vonal övezi.

A külső vár területén áll az egykori ferences kolostor. A Kán nembeli Siklósi család várát a források először 1294-ben említik. Ez a vár a jelenlegi déli szárny helyén álló, négyzetes tornyok által közrefogott, téglány alaprajzú, kétszintes épületből, és egy, az épület északkeleti oldalán húzódó – fallal kerített –udvarból állhatott. Az udvart a 14. század folyamán a mai belsővár határáig kibővítették, területén több épület is állhatott. 1387-ben Zsigmond király hűtlenség címén elvette a Siklósiaktól a várat. 1395-ben Garai Miklósnak adományozta, aki 1402-től 1433-ig az ország nádora volt.

A Garaiak idején jelentősen átépült a vár. Az U alakú, emeletes palotaszárnyakat ülőfülkés ablakok, díszes párkányok, valamint festett kőkeretes ajtók díszítették. A déli szárny udvari homlokzata előtt oszlopokkal alátámasztott, boltozott loggia futott végig. A déli és keleti szárnyakat összekapcsoló épületet csak a 15. század közepén építették át kápolnává, mint ahogy ekkoriban épült meg a déli szárny külsőhomlokzatán a két, konzolok által tartott zárterkély is. A belsővárat új falszorossal és védőgyűrűvel vették körbe. Feltehetően még a 15. század folyamán kerítették be a teljes dombot tornyokkal tagolt fallal, mely előtt mély vizesárok húzódott.

A Garai család kihalása után rövid ideig Corvin János herceg, majd zálog révén Bajnai Both András horvát-szlavón bán volt a birtokos. Tőle 1508-ban Perényi Imre nádor ostrommal foglalta el a várat. Őés Péter fia nemcsak védműveit korszerűsítették, hanem a belsővár keleti – és feltehetően északi – palotaszárnyát reneszánsz stílusban átépítették. Udvari homlokzatuk elé díszes loggia is épült. A kápolna szentélyének megépítése 1515 körül történhetett.

A várat Szulejmán csapatai 1543-ban foglalták el és csak 1686-ban sikerült visszavenni. A Caprara tábornok által megkezdett újjáépítési és átépítési munkálatokat a Batthyányiak, majd a 19. század utolsó harmadától a Benyovszky család folytatta.

A nyugati szárny teljes befejezésére majd csak az 1960-as években meginduló helyreállítási munkák során került sor. 2004-ben és 2006-ban a belsővár udvari homlokzatainak és a keleti szárny helyiségeinek kutatását, valamint a lebontott gótikus és reneszánsz loggiák alapjainak régészeti feltárását végeztük el.

Juan Cabello • régész és Bartos György • művészettörténész

További írások és képek a vár kutatásáról : www.siklos.net


A vár vázlatos története és a várurak



A SOKLYOSY-család:
900-1387-ig volt Siklós és a siklósi vár birtokosa. A család a honfoglaló KÁN nemzetség egyik törzséből származott. Évszázadokon át kiváló férfiakat adott a hazának. Zsigmond magyar király (1378-1389) vetett véget hatalmuknak. Kegyvesztett lett. Minden rangjuktól és birtokaiktól megfosztotta őket.

A KAKAS és a PÁSZTÓI-család:

A kegyvesztett siklósi várúr birtokait a KAKAS LÁSZLÓ és JÁNOS mesterek, valamint a PÁSZTÓI LÁSZLÓ és JÁNOS kapták meg. A két család birtoklása csak húsvéti királyság volt. A hatalmas birtok még 1395 előtt a Garák kezébe került.

A GARÁK kora (1394-1482).

A család első kiválósága GARA MIKLÓS, Nagy Lajos király (1342-1382) uralkodása alatt tűnt fel. A család fontos szerepet töltött be történelmünkben. Miklós macsói bán, majd horvát bán volt. 1375-től 10 éven át az ország nádor. Siklós ekkor a nádor városa (civitas palatinalis).
A korszak legtehetségesebb államférfia fia MIKLÓS volt. Zsigmond híve, közeli rokona. Amikor a magyar főurak fellázadtak a király ellen, azt a siklósi várba menekítette. 1401 januárjától-októberig tisztes őrizetben itt volt a király. kedvenc szobája ma is látható. Miklós három évtizeden át az ország nádora volt.


Fia LÁSZLÓ apja örökébe lépve 1447-ben nádor lett. Az ő idejében ostromolta meg sikertelenül Siklós várát HUNYADI JÁNOS (jobbra). László idejében javában dúlt az országban a feudális anarchia, melynek részese volt. Hunyadi László kivégzése is ekkor történt. Az utolsó Gara JÓB volt. A siklósi várkápolna egyik freskója őrzi emlékét. 1482-ben halt meg. A család idejében Siklós és a siklósi vár központi helyet foglalt el az országban. Országos és európai elhatározások színhelye volt.


CORVIN JÁNOS (1482-1504).

Gara Jób utód nélkül halt meg, így a birtok visszaszállt a királyra. Mátyás király fiának, JÁNOS hercegnek adományozta a várat és a birtokokat. 1504-ben halt meg. Siklóson soha nem járt. Fia Kristóf is meghalt 1505-ben. A vár ismét a koronára szállt.

INTERVALLUM.

A várnak 1504-1515 között nem volt ura. Jagelló II. ULÁSZLÓ királytól néhány évre UJLAKY LŐRINC kapta meg a várat. 1508-ban már STILJANOVICS ISTVÁN szerb herceget és népét látjuk itt. 7 évig Siklósról kormányozta a szerbeket. A török elől menekülő szerbeket a király fogadta be azzal, hogy védjék a déli határt. A szerb despotát a város melletti dombon, az ún. Göntéren temették el, majd szentté avatva a horvát Sisatovac-i kolostorban helyezték végső nyugalomra.

A PERÉNYIEK-kora (1515-1543).

Perényi IMRE kiváló államférfi II. Ulászló alatt tűnt fel. Hatalmas főúr, nádorispán. Siklós ismét a nádor városa. A királytól kapták ajándékul a várat és a birtokokat, sőt Perényi Imre nádor, birodalmi hercegi rangot is kapott. Első felesége Báthori Magdolna halála után az elhunyt valpovói, Geréb Péter várúr özvegye, Kanizsay Dorottya lett a felesége. Hatalmas vagyon birtokosa lett. Az ország déli részének védelmét rá bízták.
Halála után a legendás Kanizsay Dorottya irányította az uradalmat, és a két mostohagyermek nevelését. Ferenc, aki Nagyvárad püspöke volt és Péter ott voltak a mohácsi csatában. Ferenc ott lelte halálát. Kanizsay Dorottya, aki jobbágyaival eltemette a mohácsi csata áldozatait, megtalálta Ferenc holttestét.
A vár úrnőjének halála után Perényi PÉTER örökölte a nagy vagyont. Magas méltóságokat töltött be. Koronaőr volt. Ebben az időben Siklóson voltak a koronázási jelvények. Volt idő, amikor magyar királynak akarták megválasztani. Korának valamennyi ellentmondását magán viselte. Igazi reneszánsz ember volt. 1542-ben Ferdinánd király "árulás" címét börtönbe záratta. 5 évig volt rab. A főurak nyomására szabadon engedték, de nem sokáig élt, 1548-ban meghalt. Sárospatakon temették el. Két gyermeke volt. FERENC, akit szabadulásáért-amikor elfogták-, zálogba adott és többé soha nem látott, és GÁBOR, aki tüneményes pályát futott be. Nagyon fiatalon, 35 éves korában meghalt. A családnak nagyon sokat köszönhetett Siklós és vára. Munkájuk nyomon követhető, építkezéseik ma is láthatóak.

A TÖRÖKVILÁG (1543-1686).

A török 1543-ban több napig tartó ostrom után foglalta el a várat. Vas Mihály a vár kapitánya sokáig ellenállt a túlerőnek. Csak akkor adta fel, amikor a török szabad elvonulást ígért a vár népének. A török nem állta a szavát. Galád módon orvul lekaszabolta a békésen elvonuló magyarokat. 143 évig tartó török uralom kezdődött ekkor.
E korszaknak számtalan emléke megmaradt (fürdő, csatornázás, dűlőnevek, temetői sírok, stb.) A legszebb a néhány évvel ezelőtt helyreállított dzsámi, mely Európa Nostra díjat is kapott. A szövetséges csapatok I. Lipót király idejében, 1686-ban szabadították fel a várat. Ezután a vár 1686-1698-ig a császári kincstár tulajdona.

CAPRARA AENEÁS

Császári hadvezér, aki a felszabadító harcokban részt vett, jutalmul kapta meg a várat. Az olasz származású tábornok rövid ideig volt siklósi birtokos. 1701-ben meghalt. Örökösei 1728-ban eladták a birtokot Batthyány Ádám gróf özvegyének, STRATTMANN ELEONÓRA nagyasszonynak.

A BATTHYÁNY-család (1728-1849).

Az özvegy 96.200 forintért vette meg a hatalmas birtokot. Két gyermeke volt, Lajos és Károly grófok.
BATTHYÁNY LAJOS gróf volt Magyarország utolsó nemzeti nádora.Batthyány Károly hercegi rangot kapott, amely utódai kihalása miatt Gróf Batthyány Lajos nádor /1696-1765/ legidősebb fiára és az ő elsőszülött férfi leszármazóira szállt. A várat és az uradalmat a nádor fiatalabb fiától Tivadartól származó grófi ág birtokolta. Legjelentősebb tagja a reformkori főúri liberális ellenzék kiemelkedő politikusa gróf Batthyány Kázmér /1807-1854/ volt, aki élen járt a jobbágyság felszabadítását jelentő örökváltság-szerződések megkötésében. Siklósi uradalma jobbágyaival 1847-ben kötött örökváltság szerződést.Az 1848-49-es polgári forradalomban és szabadságharcban szintén kiemelkedő szerepet játszott a második független magyar kormány külügyminisztereként. A szabadságharc bukását követően Törökországba, majd Párizsba menekült, ott is halt meg és lett eltemetve. Utóbb hamvait hazahozták és a siklósi vár kápolnájában helyezték örök nyugalomra. Távollétében halálra és birtokelkobzásra ítélték. A siklósi birtokokat csak fívére tudta visszaszerezni az 1860-as években..Kancellársága alatt történt Mária Terézia koronázása a pozsonyi országgyűlésen, ahol elhangzott a "vitam et sangvinem" (életünket és vérünket) felkiáltás.

Benyovszky családról: A siklósi vár utolsó birtokosa a Benyovszky család volt. A várat és a hozzá tartozó birtokokat Benyovszky Lajos pozsonyi ügyvéd vásárolta meg a Batthyányi családtól 1873-ban. Tőle, idősebb fia Móric örökölte a várat és az uradalmat. Gróf Benyovszky Móric/1872-1936/ és öccse Rudolf/1874-1955/ anyjuk Ocskay Erzsébet révén ükunokái voltak a Benyovszky család legismertebb tagjának gróf Benyovszky Móric/1741-1786/ világutazónak, madagaszkári királynak. Grófi rangot örökbefogadás révén nyertek a fivérek 1902-ben uralkodói jóváhagyással. (Gróf Benyovszky Mórictól származik a család ifjabb grófi ága). A gróf jelentős közéleti személyiség volt, Siklós város és Baranya megye közéletében egyaránt meghatározó szerepet töltött be. Kétszer került a parlamentbe a siklósi választókerület képviselőjeként, és háromszor töltötte be Baranya Vármegye főispáni tisztét. A Siklóson töltött évek alatt berendezte a vár addig üresen álló termeit. Felesége Batthyány Lujza grófnő, férje halála után eladta a várat a Honvéd Kincstárnak. 4.A Kincstár tiszti üdülővé kezdte átalakítani a várat, de a második világháború kitörése meghiusította az elképzelés megvalósítását. Az 1950-es évek közepéig üresen, megrongálva, kifosztva állt az épület. Felújítása 1956-ban kezdődött, múzeumot, szállodát, éttermet létesítettek benne.

Az elmúlt évek:

A rendszerváltás után a várból kiköltözött az addig ott lévő múzeum, szálloda és turistaszálló. Onnantól kezdve nem volt igazán gazdája a várnak. Tulajdonjogilag - mint védett műemlék - a magyar államhoz tartozik. Az állagmegóvásról, a szükséges felújításokról a Állami Kincstár, illteve a Kincstári Vagyoni Igazgatóság gondoskodik. A "nyitva tartás joga" fél éves időszakokra száll csak a városra. A kilencvenes évek végén hosszas "lebegtetés" után végre kiírják a hasznosításról szóló pályázatot, melyen Siklós Város Önkormányzata az egyedüli pályázó. A város pályázata sikeres, elnyeri a hasznosításra szóló jogot, a vár továbbra is a magyar állam tulajdona.
Majdnem fél éves egyezkedés után 2000. májusában sor kerül a szerződés aláírásra, és a "vár kulcsának átadására" is.

Forrás : www.siklos.hu

varepiteszet.lap.hu   varbarat.lap.hu   varkonyv.lap.hu   varrajz.lap.hu