Gróf Zichy-Ferraris Emánuel (Manó) szeretett felesége, az angol származású Charlotte Stachan tragikus halála után költözött el a reprezentatív, Pozsonyhoz és Bécshez egyaránt közel fekvő oroszvári kastélyából, a csendes, festői környezetben lévő Somlószőllősre, ahol egy szerényebb úri lakot emeltetett magának.

Az 1860-as években emelt somlószőllősi kastély stílusában megőrizte az oroszvári angolos gótikus stílusát, bár a kastély tervezője ebben az esetben Voyta Adolf volt (míg az oroszvári kastélyt Franz Beer tervei alapján emelték). Az oroszvári kastély stílusának kiválasztásában minden bizonnyal szerepet játszott a gróf feleségének angliai származása, és a férj minden bizonnyal ennek az emlékét magával kívánta vinni, amikor elhagyta a számára szomorú emléket jelentő otthonát. (Külön „regényt” kíván az oroszvári kastély fordulatos története. Oroszvár egyike volt annak a három településnek, melyeket nem a trianoni döntéskor, hanem 1947-ben csatoltak el hazánktól. Ekkor a kastély már a pannonhalmi bencések tulajdonában volt, miután rájuk hagyta utolsó tulajdonosa, Lónyay Elemér gróf és felesége, Stefánia belga hercegnő, Rudolf trónörökös özvegye. A kastély tulajdonlásáért napjainkban is folyik egy per a pannonhalmi bencések és a szlovák állam között).

A somlószőllősi kastély a település központjában található, egy enyhe emelkedésű domb tetején. Az egyemeletes, téglalap alaprajzú kastélyépület középső részén egy kétemeletes, lapos, lőréses pártázatú torony emelkedik. Az épület bal oldalánál található kocsialáhajtóhoz nyolcszögletű kisbástya illeszkedik. A kastélyépülethez tartozó egykori télikert és az épületet körülvevő tájképi kert ma már nem látható.
A csodálatos környezetben fekvő, szép formájú épület jelenleg „átmeneti” állapotban van. Bár látható, hogy a felújítási munkálatokat elkezdték, azok jelenleg állni látszanak, pedig nagy kár lenne a komoly idegenforgalmi lehetőségeket rejtő épület elkallódásáért.

A kastélyt építettő Zichy-Ferraris Emánuel (magyarosan Zichy Manó) 1808. december 26-án született Bécsben. Tizenkét évig szolgált a császári hadseregben, majd leszerelése után a Moson megyei birtokán –Oroszváron- gazdálkodott. 1837-ben megnősült, majd 1841 és 1844 között építtette fel a „magyar Windsornak” is nevezett monumentális kastélyát oroszvári birtokán. Később csatlakozott a Batthyány Lajos vezette főrendi ellenzékhez, és harcolt a szabadságharc győzelméért. A szabadságharc bukása után belső emigrációban élt birtokán. 1861-től a felsőház tagja, 1867-től országgyűlési képviselő. 1877. április 5-én hunyt el, Budapesten.

Fotó: Opitz Tamás  (www.tomasopitz.com)

A kép 2008. nyarán készült.
Ez az írás csak a magazin online kiadásán olvasható.
Felhelyezve : 2009. május 25.

Felhasznált irodalom:

Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon – A historizmus kora (Sisa József, Vince Kiadó 2008.)

A szerző több évtizede foglakozik a témával; munkájában egykorú iratokra és tervrajzokra, régi és új fényképekre, korabeli leírásokra támaszkodik, így rajzolódik ki hitelesen és érzékletesen egy mára már eltűnt világ. És nem pusztán az épületek, az enteriőrök, a műgyűjtemények és a parkok, hanem az egykor ott élt emberek, urak és szolgák élete is.
www.vincekiado.hu