Szerencs vára

Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb várának története
elválaszthatatlanul összefonódott a magyar történelem és a település
múltjával. Az Árpád-hegy déli lejtőire felhúzódó, középkori
eredetű Szerencs falut és a 13. században épült bencés apátságát
1558-ban Némethy Ferenc tokaji kapitány elfoglalta, majd a monostort
Tokaj elővárává alakította át. Az 1500-as évek közepén épült,
tégla alakú, kétszintes épület délnyugati sarkán torony állt, körben
árok és palánk védte. Ezt hamar tovább bővítették háromtraktusú,
majd zárt, belsőudvaros tömbbé, elé pedig huszárvár épült. Némethy
1565-ben bekövetkezett halála után Szerencs hosszabb-rövidebb
ideig különbözô birtokosok kezén volt, mígnem 1580-ban, zálogbirtokként
Rákóczi Zsigmond tulajdonába került, aki a várat tovább
bővítette. Ekkor a kétszintes, délnyugati sarkán toronnyal és fallal
erősített palota késő középkori udvarház-formát mutatott. Szerencs
stratégiai jelentősége már a török hódoltság korában felértékelődött,
és tovább nőtt, amikor Rákóczi Zsigmond a Bocskai vezette felkelők
mellé állt. (Bocskai a várban ütötte fel főhadiszállását.) A Habsburgelnyomás
ellen felkelt nemesség országgyűlése 1605. április 20-án
Bocska Istvánt Szerencsen Magyarország fejedelmévé választotta.
Hálából a következő évben a fejedelem Szerencsnek szabad királyi
városi előjogokat adományozott.
I. Rákóczi György fejedelemsége idején a császári csapatok dúlták
fel a várost, majd a törökök pusztítottak ezen a tájon. A sok viszontagságot
megélt vár a 18. század elején került újra a Rákóczi család
tulajdonában; a Bécsből hazatérő II . Rákóczi Ferenc és felesége is
gyakran lakott szerencsi várában. A szatmári békekötés után a vezérlő
fejedelem vagyonát elkobozták, a szerencsi uradalomnak így
csak a fele maradt a család, egészen pontosan a testvére tulajdonában.
A vár több nemesi család kezén volt, míg végül az állam,
majd az önkormányzat tulajdonába került. A vár régészeti feltárását
1968-bam kezdték el (Valter Ilona, majd László Csaba vezetésével),
majd Erdei Ferenc építész tervei alapján 1979 és 1991 között
felújították, késő reneszánsz stílusúvá formálták az építményt.
Napjainkban a várban a település kulturális életét szervezô Városi
Kulturális Központ és Könyvtár – részlegeiben közel 100 000
dokumentummal – működik, amely emellett számos közösség, klub,
szakkör otthona is, valamint rendszeres regionális és országos
jellegű programkínálattal van jelen a régió kulturális életében (Kaláris,
Férfikórusok Országos Találkozója, Zempléni Nyári Tárlat, stb.).
A híres Zempléni Múzeumhoz a vár belső udvarából reneszánsz
kőlépcső vezet fel. A múzeumban állandó kiállítás mutatja be Rákóczi
Zsigmond korát, a vár építéstörténetét, valamint itt látható
Európa legnagyobb, közel egymillió darabos képeslevelezőlap-
kollekciója mellett egy szintén egyedülálló ex-libris gyűjtemény.
A belsővárból nyílik a házasságkötések helyszíneként szolgáló „Lovagterem”.
A szerencsi Rákóczi-vár keleti oldalán található 300 fős színházterem
művészeti, kulturális események mellett regionális, országos
rendezvények, ünnepségek helyszíneként is szolgál, déli falánál pedig
a korábban szállodaként üzemeltetett Huszárvár Kastélyszálló
található.
A két udvart összekötô fal mellett található a Zempléni
Panteon, ahol Szerencs és térsége történelmének jeles alakjait örökítik
meg az emléktáblák. A várat körülvevő – 2008 tavaszára pályázati
támogatásból felújított – várkert a látogatók kedvenc pihenőhelye.
Szerencs Város Önkormányzata minden lehetséges erőforrásával
törekszik arra, hogy a város és térsége szempontjából jelentős
idegenforgalmi vonzerőt, felbecsülhetetlen történelmi és kulturális
hagyatékot képezô Rákóczi-vár értékeit országos szinten közkinc-
csé tegye, és állagát megóvja. 2009 tavaszán született kedvező
döntés a szerencsi önkormányzat által két évvel ezelôtt benyújtott
többlépcsős projektről, melynek célja a történelmi városközpont
gyöngyszemeinek felújítása, a helyi kulturális örökség megóvása.
A Norvég Alapból elnyert 2,7 millió eurós támogatásból megújul a
szerencsi Rákóczi-vár, a szomszédságában található Kisboldogaszszony
római katolikus templom belseje, valamint a vár történelméhez
szorosan kötődő – erődfallal védett – református templom és
a templomkert. A 2011 tavaszáig befejeződő kivitelezési munkálatok
során kicserélik a Rákóczi-vár tetőhéjazatát, rekonstruálják a korábban
szállodaként működő déli- és nyugati szárnyat, autóbuszok
megállására is alkalmas parkolóhelyekkel bővül és megújul a várhoz
vezető Huszárvár utca.



A szerencsi Rákóczi-vár (grafika: Ferenc Tamás)

Látnivalók:
„Szerencsi nyár” rendezvénysorozata
2009. július 18.–augusztus 22.
HOT JAZZ BAND
2009. augusztus 9. 19 óra
(A Zempléni Fesztivál 2009 rendezvénye,
szervezô: Interkultur Hungária Kft.,
főtámogató: Antenna Hungária Zrt.)

Információ:
Városi Kulturális Központ és Könyvtár
tel.: (06 47) 362 121
e-mail: kult.kozp.szerencs@primposta.hu

A Rákóczi-várban működő
Zempléni Múzeum elérhetősége:
tel.: (06 47) 362 842
e-mail: muzeum@szerencs.hu
Szerencs Város Polgármesteri Hivatala
3900 Szerencs, Rákóczi út 89.
tel.: (06 47) 565 260
e-mail: hivatal@szerencs.hu
honlap: www.szerencs.hu