Tokaj várának története a messzi múlt homályába nyúlik vissza,
de a 2007-ben megkezdődött régészeti feltárásoknak köszönhetően
a legendákból egyre többször kezd valóság válni. Elôször
Anonymus említ várat Tokaj területén Hímesudvar néven, melyről
leírja, hogy az egy földvár, ami a Tisza és a Bodrog összefolyásánál
fekszik. Ezen Árpád-kori erősségről nincs más adatunk. Sajnos helyét
máig sem ismerjük. Hasonló a helyzet a kronológiai sorrendben
következő várral, melyet a XIII század második felében építenek és
az írott források alapján feltételezett pusztulása is még 1300 előttre
tehető. Tokajban a néphagyomány ezt a várat tartja az óvárnak, melynek
elhelyezkedéséről az írott források mellett – melyek a Tisza és
a Bodrog összefolyása fölötti hegylábra – magaslatra – lokalizálják
a kisvár helyét – a beszédes, földrajzi elhelyezkedésükre utaló nevek
tanúskodnak (például Óvár, Palota, Kalodás, Sánc-alatti-dűlő).
Ezen előzmények után kell rátérnünk a Tisza és a Bodrog összefolyásánál,
a Bodrogzug csücskében elhelyezkedő Rákóczi várra, mely
Tokaj történetében immáron a harmadik, egyben a leghíresebb vár.
A Rákóczi vár első említése 1410-bôl való, de elképzelhető, hogy
építése még korábbra, a XIV. századra tehető. Valószínűleg magánvárként
épült, majd több tulajdonos kezén keresztül Hunyadi Jánoshoz
került, aki építkezéseket is végeztetett rajta. Halála után fia,
Mátyás örökölte meg, majd rövidesen zálogba is adta a Szapolyai
családnak, akinek a vár az elsô komolyabb birtokai közé tartozott.
A Szapolyaiak közel 70 évig birtokolták, 1526-ban Szapolyai
Jánost itt jelölik királlyá. Hozzájuk köthető a XV. sz. második felében
a vár késő-gótikus stílusban történő kiépítése. Szapolyai Jánost
1527-ben szorítja ki I. Ferdinánd Tokajból – innentől kezdődik
a vár Habsburg Császári tulajdonba vétele, mely kisebb nagyobb
megszakításokkal lényegében a vár pusztulásának évéig – 1704-ig tart.
Természetesen, mivel Tokaj Vára a Habsburg-birodalom és az Erdélyi
fejedelemség határán helyezkedett el, ráadsául Magyarország
egyik legfontosabb tiszai átkelôhelyét felügyelte, ezért rendszeresen
folytak heves harcok a birtoklásáért. Így amellett, hogy alapvetôen
a Habsburg Birodalom részét képezte, többször elfoglalták az Erdélyi
Fejedelemség aktuális uralkodói, akik akár több évtizedig is kezükben
tartották. I. Ferdinándtól már Szapolyai János is visszafoglalta, de
késôbb a vár volt János Zsigmond, Bocskai István, Bethlen Gábor,
I. Rákóczi György, I. Rákóczi Ferenc, Thököly Imre ill. II . Rákóczi Ferenc
tulajdonában is. A vár sorsát az állandó határvillongások jellemezték,
szinte folyamatosan csatáztak érte, s hol szinte porig ágyúzták,
hol jelentôs mértékben felújították, kiépítették.
Ebből adódóan a Szapolyaiak után több építési periódusa is ismert
a várnak. A 27×17 méteres, 3 méter széles falakkal rendelkező
keleti ágyútornyot Serédy Gáspár építtette 1530 körül, az első külső
vár kiépítése valószínűleg Némethi Ferenc nevéhez köthető 1560
körül, majd mikor ez a külső kôvár az 1565-ös rendkívül heves csatában
szinte teljesen elpusztul, akkor a habsburg építőmesterek
már csak fából és földből építik újjá. A vár legteljesebb kiépítése az
1660-as évekre tehető, amikor is a teljes, török ellen vonuló császári
haderő a vár előterében állomásozik. Később a kuruc harcoknak
köszönhetően a vár olyannyira lepusztul, hogy utolsó tulajdonosa,
II . Rákóczi Ferenc 1704-ben úgy dönt, hogy az erősséget kiürítteti,
jelentős ágyúállományát elszállíttatja, majd az üresen maradt várat
felrobbantatja és széthányattatja.
A vár régészeti kutatása a Tokaji Várbarátok Köre Egyesület megbízásából,
a miskolci Herman Ottó Múzeum intézményi keretei között,
Makoldi Miklós régész terepi vezetésével, 2007 nyarán indult meg és
azóta minden évben zajlik. Az alaprajzhitelesítô feltárás során sikerült
azonosítani a belsô vár több épületét – a lakótornyot, rondellákat,
az északi és nyugati palotaszárnyat (amiben négy temetkezés is
előkerült), továbbá a 27 méteres ágyútornyot, illetve a 16. századi
külső vár délnyugati sarokbástyáját, a Merítő-bástyát. Az épületek
azonosítása mellett minden évben szenzációs leletek is előkerülnek,
melyeken keresztül képet kaphatunk a vár egykori hadászati és hétköznapi
életéről is. Ezen leletek bemutatását célozta meg a 2009
tavaszán a Tokaji Múzeumban nyílt kamarakiállítás is. Emellett a vár
iránt érdeklődők minden tavasszal és ősszel megtekinthetik a vár
területét is a Tokaji Bornapok illetve Szüreti Napok keretében.

Tokaj makett – Tulipán Tamás és Makoldi Miklós munkája

Programok:
Tokaj-hegyalja Szüreti Napok
2009. október 2–4.
Tokaji Vár Napja
2009 október elsô vasárnapja

Információ:
Művelôdési Ház Tokaj
3910 Tokaj, Serház út 55.
tel.: (06 47) 352 003
www.szinhaz.tokaj.hu
www.tokaj.hu