Báthori Miklós 1435 körül született, apja Báthory István országbíró, anyja Butkai Borbála volt. Korának kiemelkedő képességű humanistája volt, és bár építkezéseinek és műveinek legnagyobb része elpusztult az idők folyamán, szellemiségét nem felejtette el az utókor.

Báthori Miklós Bolognába (Itáliába) tanult, ahol Galeotto Marzio tanítványa volt. 1469-től választott szerémi, 1474-től váci püspök. Itáliában megismert kortársaival később is tartotta a kapcsolatot - Francesco Bandini barátja volt, Marsilio Ficinóval és Sebastiano Salvinival levelezett, Magyarországra hívta őket. Ficino filozófiai munkáját ajánlotta neki. Guarino Veronese fiával, Battistával is levelezett. Mátyás király sokáig kedvelte, nagyra becsülte, de az 1480-as évek elején az uralkodó haragra gerjedt iránta. Báthori korában komoly építkezések folytak váci és nógrádi birtokain is. Mátyás halála után Vácott nyilvános főiskolát alapított, melyen neves itáliai professzorok (Pescennio Francesco Negro, Bernardino d' Udine) vezetésével az összes tudományt tanították. Verses történeti művet írt, amely sajnos elveszett. Bátori püspökségének ideje békét hozott a városnak. Udvara a művészetek fellegvára volt, szobrászokat, festőket, építészeket hívott Vácra. A város ekkor indult virágzásának majd csak a törökdúlás vet véget az 1500-as évek végén.

Báthorinak a 15. század második felében Vácott emelt impozáns palotája Mátyás király budai palotájának pompájával vetekedhetett, hiszen Báthori a munkákra a budai palotában dolgozó mestereket fogadta fel. Báthori reneszánsz udvarának jelentősége főleg Vitéz János halála után –és az esztergomi püspöki udvar háttérbe szorulása idején- nőtt meg, ekkor már szívesebben tartózkodtak a humanisták Báthori váci udvarában, mint Budán vagy Esztergomban.

Bátori humanista irodalomszeretetéről, olvasási kedvéről Galeotto Marzio rajzolt megkapó képet. Könyvtárának ma egyetlen hiteles darabját ismerjük, Cicero Tusculanarum quaestionum liber (Tusculanumi kérdések könyve) című munkáját. Valószínűleg az övé volt Hilarius Pictaviensisnek a zsinatokról és eretnekségekről szóló, ma Bécsben található kötete. Marsilius Ficinus is neki ajánlotta egyik filozófiai munkáját, Salvinus pedig Rabbi Samuel leveleinek fordítását és saját, a szentségekről szóló művét.

Báthory Miklós hosszú ideig, harminckét évig látta el a püspöki teendőket. Földi élete 1506. február 24-én ért véget, Vácott. Sírköve másodlagos beépítéssel maradt fenn, az egykor rajta lévő feliratot pedig egy egykori feljegyzésből ismerjük.

Halálának ötszázadik évfordulóján Vácott kiállítással és konferenciával –melynek előadásaiból könyv is megjelent –tisztelegtek a személye előtt.