A város központjában álló, szabályos négyszög alaprajzú, belsőtornyos vár
Magyarország egyik legrégebbi, fennmaradt középkori vára.
Megőrizte számunkra a vár 16. századi formáját Giulio Turco 1572-ben
készült rajza, azonban a korai építési periódusok esetében még sok a tisztázásra váró részlet.

A Thury-vár napjainkban                                                       (fotó: Pintér László)

A legrégebbi vár ezen a területen a mai városközponttól északra
– nagyjából 5 kilométerre – egy sziklacsúcson emelt, romjaiban
ma is megtekinthető Bátorkő vára volt, melyet már egy a 14.
században kelt oklevél is megemlít. Bátorkőt a későbbi birtokos Csákok
– más várakkal együtt – 1326-ban elcserélték Károly Róbert
királlyal, kiemeltebb szerephez pedig Nagy Lajos király idejében jut,
amikor az egyik legjelentősebb birtokos családhoz, a Kontokhoz került
a terület. A Kontok itt kialakított családi tartózkodási helye a korábbi
feltételezésekkel ellentétben nem a bátorkői várban, hanem
az újonnan emelt pompás palotájukban lehetett. (Kont Miklós korának
egyik legbefolyásosabb fôura volt, 1356 és 1367 között a nádori
tisztséget is betöltötte.)

A ma is látható vár első részeit Kont Miklós unokája, Újlaki Miklós
kezdte építeni, valamikor az 1440-es évek táján, erre utal az a fennmaradt
országgyűlési rendelet, amely 1445-ben néhány nagyhatalmú
család által Albert király idejében épített vár lerombolását rendelték
el. Ebben az okiratban szerepel kivételként Palota, melynek
fennmaradását engedélyezik. Ebből következtethetően – miután
Albert király 1437–39 között uralkodott –, Újlaki Miklós a vár építését
1437 után kezdhette meg. Azonban az 1960-as évek elején végzett
ásatások négy épület maradványait tárták fel a vár területén,
amelyek padlószintje alacsonyabban volt a jelenleginél és építési
stílusjegyeik alapján is jóval korábbiak a várnál. Feltárásra került egy
9 méter széles és több mint 30 méter hosszú palota épület, a kápolnaszárny,
egy emeltes épület, amely a palota lovagtermi szárnya
lehetett. A negyedik – két helyiséges – épülethez kapcsolódott az
a kb. 30 méter magas torony, amely a palota bejáratát védhette.
A gótikus világi építészet kevés hazai emléke közé tartozó leletegyüttes
értékét a palota falain fennmaradt gótikus falfestmények
emelik. Az itt kialakuló településnek is nevet adó, fényűző palota
építése a Kont család birtokosságához köthető, akik a 14. században
ezen a helyen – Bátorkő várának közelében – egy a rangjukhoz
méltó – és a várnál kényelmesebb – otthont emeltek. Ennek a palotának
az épületeit is felhasználva emeltette a várat a 15. század
közepén az Újlaki család.

Palota látképe (rézkarc 1688-ból)

A Magyarország legjelentősebb főúri családja közé tartozó Újla
kiaknak – a várat építtető Újlaki Miklós erdélyi vajda, macsói bán,
bosnyák király is volt – jelentős birtokaik voltak az ország más területein
is, ennek ellenére Palotát fontos családi központjuknak
tekinthetjük. (Bátorkő vára az ő idejükben veszítette el fokozatosan
a jelentőségét.)

Újlaki Miklós fia, Lőrinc 1524-ben utód nélkül halt meg – vele kihalt
az Újlaki család is –, özvegye pedig Móré Lászlóhoz ment feleségül,
aki rablólovagként rettegésbe tartotta a környéken élőket és
az itt átutazókat is. (Ettől kezdôdôen a Rákóczi szabadságharcig bezárólag
sok nehéz év várt a Palotaiakra.)

A birtok jogos örökösének számító Szapolyai János –
megelégelve Mórénak a környék lakosságát és az itt átutazókat sanyargató,
kirabló életmódját – királyi sereget küldött Palota elfoglalására,
melyhez török katonák mellet 50 felvidéki bányászt is rendeltek,
hogy a várfalakat segítségükkel aláaknázzák.  A várat kemény küzdelem
árán tudták csak elfoglalni a királyi csapatok és ez a masszív ellenállás a később évtizedekben is jellemző volt az erődítményre.
Palota legdicsőségesebb lapjaira kívánkozik az 1559 és 1566 közötti
idôszak, amikor Thury György volt a vár kapitánya. A környező
területeken egyedüliként még magyar kézen lévő vár ellen 8000 emberrel
vonult fel a török 1566. júniusában. Az Arszlán budai pasa által
vezetett csapatok jelentős kárt tettek a várban és a maroknyi védősereg
is már erejének a végén járt, amikor a törökök azt hívén, hogy
érkezik a magyar király felmentő serege, elvonultak a vár alól.

Rekontrukciós rajz a Thury-várról                                   (Ferenc Tamás rajza)

Palota egészen 1593-ig – hét ostromnak is ellenállva – maradt
magyar kézen, akkor négynapi, igen heves török támadás után a várvédők
kénytelenek voltak feladni az erősséget.
Palota végleges felszabadulására 1687-ben került sor, azonban
addigra a vár környezetében lévő falvak elnéptelenedtek, elpusztultak
a sorozatos harcokban. Palota új birtokosa a Zichy család lett
és a terület gyors fejlődésnek indult, aminek lendületét azonban
megtörte a Rákóczi szabadságharc, ugyanis Palota a kurucok egyik
erőssége volt, melyet sokáig ezúttal sem tudott elfoglalni az ellenség,
de a település kirablását és felgyújtását nem hagyták ki.
A kuruc háború után, az 1700-as évek elejére Palota vára elveszítette
hadi jelentôségét. A Zichyek egészen 1890-ig voltak tulajdonosai
a várnak, birtokosságuk alatt sor került a harcok során megsérült
falak helyreállítására, később pedig a funkcióváltoztatással
együtt járó kényelmi és gyakorlati átalakításokra, fejlesztésekre.
A magyar állam 1930-tól tulajdonosa a várpalotai várnak, melynek
falai közt napjainkban a Magyar Vegyészeti Múzeum és a Várpalota
Bányászattörténeti Gyűjteménye tekinthető meg.

Napjainkban

A Nemzeti Örökség részét képező Thury-vár Magyarország egyik
legrégebben fennmaradt középkori vára, amelyben a 600 éves fenn-
maradása és a számos átépítés következtében, a gótikától a késő
klasszicizmusig különböző építészeti stílusok nyomai láthatók.
Az egykori palotarész az ország egyetlen megmaradt 14. századi főúri
palotabelsőjét reprezentálja, ahol eredeti gótikus falképek is fennmaradtak.
A vár épületében működik a Magyar Vegyészeti Múzeum és Várpalota
Bányászattörténeti Gyűjteménye. A Vegyészeti Múzeum Közép-
Európa egyetlen ilyen jellegű, önálló múzeuma. Kiállítása ennek
megfelelően egyedülálló. Látogatói megismerhetik a hazai vegyipar
és vegyipari kutatás fejlődésének főbb eredményeit, megtekinthetnek
számos vegyipari gépet és berendezést. A múzeumnak könyvtára
és kutatóhelyiségei is működnek az épületben. A másik állandó
kiállítás, a Bányászattörténeti Gyűjteményt a vár délnyugati szárnyában
található, amelyet a Sopronban található Központi Bányászati
Múzeum működtet 1976 óta, a várpalotai bányászat megkezdésének
100 éves történetére emlékezve. A gyűjtemény bemutatja
a bányászat történetét, eszközeit, számos mozgó makett segítségével
megismerhetjük a szén felszínre kerülésének, további feldolgozásának
folyamatait.

2011 nyarán nyitotta meg a kapuit a felújított vár.

Kiállítások

1. Katonaruházati kiállítás (honfoglalástól a napjainkig)
2. Vasaló kiállítás
3. Bakonyi Poroszkálók 40.000 km lóháton kiállítás
4. Helytörténeti kiállítás
5. Matzon Frigyes kiállítás
6. Yart fajáték kiállítás
7. Végvári vitézek (Fotókiállítás Jánváry Zoltán grafikusművész munkáiból).     /Ideiglenesen Székesfehérváron kiállítva./
8. Kiállítás Szabó Vladimir pannóiból

Thury-vár nyitva tartása:

Kedd - Vasárnap: 10:00 - 18:00 óráig
Hétfő: zárva

Belépőjegy árak a Thury-várba:

Felnőtt: 1250,- Ft/fő
Diák / nyugdíjas: 900,- Ft/fő
Családi (2 felnőtt és 2 gyerek): 2700,- Ft
Nagycsaládos (2 felnőtt és 3 gyerek): 3000,- Ft
Csoportos jegyár felnőtt: 1100,- Ft/fő
Csoportos jegyár diák / nyugdíjas: 700,- Ft/fő

A csoportok 8 főtől értendők.

Minden várpalotai lakosnak a belépőjegyek árából 50% kedvezményt biztosítunk!

honlap: thuryvar.hu

Várjáték: www.varturak.hu