Kulcsszavas kereső:
Legújabb cikkek:
Határon átnyúló kezdeményezésből újult meg a tőketerebesi Andrássy-kastély, a pácini Mágochy–Alaghy–’Sennyey-kastély és a tokaji Zeleméry-kúria
Az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program keretében... Interaktív időutazás - újabb látnivalókkal és tartalommal gazdagodik a Füzéri vár Vár állott, most kőhalom, írja a költő, de miért ne lehetne fordítva?... Interaktív várostörténeti kiállítás nyílt a felújított Mezőtúri Városházában, látogathatóvá vált a torony is Augusztus 20-án sor került a felújított Mezőtúri Városháza átadására. A város... Új kiállítás - Mezőtúr Mezőtúr Város Önkormányzata a TOP-1.2.1-15-JN1-2016-00003 azonosítószámú,... Megnyílt a regéci vár Keleti Palotaszárnya! A fejlesztés az egykori impozáns palotaszárny újjáépítésével, valamint a... |
Madarak jönnek – Gyógynövénytől a hegedűkészítésig
A veszprémi vár területe igencsak bővelkedik műemlékekben és megtekintésre érdemes kiállításokban. Ezen a történelemmel mélyen átitatott néhány négyzetméternyi területen újabb turisztikai látnivalót megvalósítani komoly kihívást jelentő feladat, abban az esetben, ha valaki egyedit, színvonalast, a mai kor igényeinek megfelelőt szeretne megalkotni.
A Szaléziánum az itt felsorolt összes szempontnak megfelel. A Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központnak egy példásan felújított barokk épület, az úgynevezett Biró-Giczey-ház, vagy ahogy belső kifestésének madaras motívumai után a helyiek elnevezték: a Madaras-ház ad otthont. A ház a „hivatalos” elnevezését építtetőiről, padányi Bíró Mihály kanonokról, későbbi veszprémi püspökről –aki korának egyik meghatározó egyházi vezetője volt- és Giczey István kanonokról kapta. (Mindkettőjükről megemlékeznek az emeleti kiállítási részben.) A Szaléziánum név pedig Szalézi Szent Ferencre utal. Az érseki palotával szemben van a Szaléziánum (www.legifoto.com )
A fejlesztéssel egyszerre több célt is meg szerettek volna valósítani a beruházok: egyrészt arra kívánják ösztönözni a vár területét felkeresőket, hogy több időt töltsenek el itt, és ez alatt még jobban megismerjék a város és a vár történetét, műemlékeit. A kiállítás értelemszerűen sok ponton kapcsolódik az érsekség történetéhez, azonban a rendezők a kialakításánál figyelmet fordítottak arra, hogy megtekintése egyaránt érdekes és értékes legyen azoknak is, akik nem vallásosak, az egyházi világ szokásait, mindennapjait kevésbé ismerik.
A királynék és püspökök városa
Veszprém városa az államalapítással szinte egy időben vált egyházi központtá, királynéink mellett az érsekekhez köthető a legtöbb emlék –a vár területén is bőséggel található belőlük. Azonban a magyar államalapításhoz, a korai középkorhoz kötődő jelentős emlékek mellett szintén meghatározó a várnegyed barokk kori –a török hódoltság utáni és elsősorban az egyházhoz kötődő műemlékei. És ennek a korszaknak –az újjáépítés korának- volt az egyik meghatározó személyisége padányi Bíró Mihály, aki számára megépült az a földszintes épület (1733-ban), mely a mostani ház legrégebbi része, alapja. Akkor a kanonoki hivatalt betöltő padányi Bíró később egészen a püspöki címig emelkedett, igaz, ideje jelentős részét töltötte Sümegen, ami egy időben püspöki székhelyként is működött. Az emeleti ráépítések már Giczey István kanonok korában (1772-től) történtek meg, míg a hátsó udvari szárny kiépítésére a 19. század elejéig került sor. A két építtető emlékét az emeleti kanonoki szoba őrzi. A madaras falkép az emeleti részen
A Bíró-Giczey-ház példaértékű műemlék felújítását ICOMOS-díjjal ismerték el. A jogos elismerés az épület gondos helyreállítása mellett a tartalommal történő megtöltésének és a kiállítási terek izgalmas berendezésének is jár. Az állandó kiállítások a földszinten és az emeleti részen kaptak helyet, és rögtön a kapubejárattól jobbra egy nagyon érdekes kiállítás, a Halimbai füvesszoba fogadja az érkezőket. Ennek berendezése a híres „füves-pap”, a Halimbán élő és tevékenykedő Szalai Miklós esperes életművének állít emléket. A plébános a gyógynövényeket saját kezűleg gyűjtőtte és azokból több fajta gyógytea keveréket állított össze. Ezekből a gyógynövényekből ad ízelítőt a terem kiállítása. A szoba érdekessége, hogy üvegpadlóján keresztül feltárul a ház középkori pinceboltozata. A füvesszoba kiállítása
Az emeleten kapott helyett a kanonoki dolgozószoba. Ennek kiállítási tárgyai elsősorban arra mutatnak rá, hogy a kanonokoknak fontos szerepe volt az írásos dokumentumok elkészítésében és azok megőrzésében is. Az úgynevezett Lugasos szobában lett kialakítva padányi Bíró Márton emlékszobája. Ebben a szobában láthatóak azok a lugasos-madaras falképek, melyekről a ház a „Madaras” elnevezését kapta. Padányi Bíró kanonokként élt és dolgozott is a házban. Sikeres életpályájának kiemelkedő része volt a művészetek és a tudomány támogatása, számos épület őrzi napjainkig a teremtő akaratát (közéjük tartozik a várnegyed területén álló Nagypréposti palota is). Az emeleti rész kiépítése –így kifestése is- már Giczey István korához köthető. Ő 1760-tól töltötte be a kanonoki tisztséget. A kiállítás része a „Képtaláló asztal”, melynek segítségével lehetőség nyílik arra, hogy a látogatók megismerjék a szobák restaurálásának különböző fázisait.
A tetőtéri részbe felkapaszkodókat egy nagyon érdekes kiállítói tér fogadja, ahol a természetes fény csak erősen megszűrve, apró réseken keresztül hatol be, egészen különleges hangulatot kialakítva. Itt a barokk kor liturgiában használt tárgyait állították ki, mégpedig olyanokat, amelyek kötődnek padányi Bíró Márton személyéhez. A terem egyik érdekessége a liturgikus időkerék.
A földszintre visszatérve és a piciny belső udvaron átvágva – még mielőtt az épület hátsó udvarára kilépnénk- tekinthetjük meg a hegedűkészítő látványműhelyt. A szoba egész berendezése azt az érzetet kelti, mintha éppen munka közben lesnénk meg a mestert. A hátsó udvaron gyógynövényes kertet rendeztek be. A hagszerkészítő és javítő műhely
A kiállítás bejárására érdemes időt szánni, mert az egyes termek hosszú időre magukkal tudják ragadni az érdeklődőt. A sok információ befogadását a kor elvárásaihoz igazodva interaktív szerkezetek segítik. A Szaléziánum megismerése egy nagyon tartalmas felfedezést jelent, melynek során megismerhetjük Veszprém, az érsekség és az egykori hétköznapi élet –és ezen belül az egyházi mindennapok- történetét.
Ha Veszprémben járnak feltétlenül keressék fel az épültet! A kiállítások mellett kávézó és könyv-, kegytárgy- és ajándékbolt is várja a látogatókat.
Nyitva tartás (2013-ban)
Június 1 és augusztus 31 között, naponta 10 és 18 óra között
Időszaki kiálíltás: Szent Anna tisztelete : kiállítás a Veszprémi Főegyházmegye védőszentjéről Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központ Címünk: Veszprém, Vár u. 31. Telefon: +36-88-580-528 Email: info@szalezianum.hu
|
Legújabb címkék:
Nemzeti Park |
Kegyhelyek |
Várak |
Népi építészet |
Népművészet |
Kolostorok |
Kápolna |
Kastélyok |
Templomok |
Portrék |
|
|