Megnyitotta kapuit Veszprém legujabb turisztikai központja, a Szaléziánum

Szaléziánum, a Nyitott EgyHáz

Elkészült és megnyitotta kapuit a Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központ a Veszprémi Főegyházmegye kulturális turisztikai fejlesztése.

Az épület célja az, hogy minden Veszprémbe érkező számára élményszerűvé, vonzóvá tegye a várost, mintegy „életre keltse” a várat és egyházi értékeit, programokat kínáljon az idelátogatóknak, és lehetőséget biztosítson az interaktív tanulásra is. Emellett a Központ, mely egyúttal a vár fogadóépülete is, megtestesíti a Katolikus Egyház azon célkitűzését, hogy a tágabb publikum számára is nyitottabbá váljon – a nem vallásos érdeklődők számára is. A projektet zászlóhajónak nevezte abból a szempontból, hogy kiemelt figyelmet fordítottak a külföldiek számára megfelelő idegen nyelvű tájékoztatás biztosítására, ezért minden elérhető angolul, és audioguide németül és angolul is kölcsönözhető lesz. A mintegy 1000m²-en számos funkció kapott helyet. A ház kiállításai két szálon futnak: egyrészt a ház eredeti funkcióit mutatják be, másrészt az újonnan létrehozott, főként egyházi témájú kiállításokat lehet megtekinteni.

Az épületben Barokk freskók, hegedűkészítő és ostyasütő látványműhely, turisztikai filmnézés várja 2011. november 3-ától a látogatókat. A ház közismertebb nevét (Bíró Giczey ház) építtetőiről, Padányi Biró Márton kanonokról és veszprémi püspökről, illetve Giczey István kanonokról kapta. Padányi Biró Márton nevéhez fűződik a 18. századi veszprémi újjászületés. A püspökségnek, érsekségnek mindig megkerülhetetlen szerepe volt a városban, az érsekség és a város egymás szövetségesei, a turizmus fejlesztését egyaránt fontosnak tartják.

A ház földszintjén és pincéjében több látványműhely található, ahol a látogatók megismerkedhetnek a hegedűkészítéssel, a gyertyaöntéssel és az ostyasütéssel. A vetítőteremben virtuális utazáson vehetnek részt, amely során sok érdekességet megtudhatnak a környék látnivalóiról és a Veszprémi Főegyházmegye történetéről. A gyógynövényeiről híres halimbai papnak, dr. Szalai Miklós esperesnek köszönhetően a látogatók felfedezhetik a gyógynövények rejtélyes világát és megtudhatják, melyik teakeveréket milyen betegségek kezelésére használják. A hátsó gyógynövénykertben közelebbről is megismerhetők e növények, a teázóban pedig saját készítésű gyógyteákat is kóstolhatnak a felfrissülni vágyó vendégek.

Az intézmény a főszezonon kívül leginkább a helyiek számára kíván programlehetőséget biztosítani.

A nagyközönségnek meghirdetett nyitó ünnepség Dr. Márfi Gyula érsek által celebrált szentmisével kezdődött.

A misén az Érsek Atya hangsúlyozta, hogy az intézmény az egyház nyitását jelképezi a nagyközönség felé. Elmondta, hogy a Szaléziánum szeretettel és melegséggel fogad mindenkit és az Érsek Atya szavaival élve „az ide betérők egy emberként lépnek be, de több emberként távoznak.” Azt is elmondta, hogy az intézmény a katolikus újságírók védőszentjéről, Szalézi Szent Ferencről kapta nevét. Azáltal, hogy nem egy magyar szentről nevezték el, a Szaléziánumot a nemzetközi turisták számára is vonzóvá kívánják tenni.

A Szaléziánum az Európai Unió és a magyar állam mintegy 747 millió forintos támogatásával, valamint a Veszprémi Főegyházmegye 134 milliós önerejével együtt összesen 881 millió forintos összköltségvetéssel valósult meg.

Szijjártó Orsolya, az Inventio Consulting cégcsoport ügyvezetője –az ötletgazda- két fontos szempontot emelt ki: egyrészt azt, hogy a Szaléziánum megnyitása előtt Veszprém életében nem volt olyan intézmény, amely a turisták számára az alapvető történelmi összefüggések kontextusába helyezte volna Veszprémet és a várat. Másrészt az egyház fő feladatán kívül álló, jelentős szerepvállalását emelte ki a város turisztikai tevékenysége kapcsán. Veszprém város fő turisztikai vonzerejét mindig is az egyházhoz, a magyar történelemhez kapcsolódó személyiségek jelentették, ezért a turizmus fejlesztése csak az egyház és a város együttműködésében valósulhat meg.