A Borsodi földvár a Szent István által kialakított megyerendszer
egyik tagjának, a történeti Borsod megyének volt az első
központja és a körülötte kialakult település révén a névadója.
A megye élén az ispán állt, akinek a székhelye a megyék
központjában kiépített várakban volt. Anonymus szerint a borsodi
várat Bunger fia Bors építette, és Árpád vezér tette meg őt ispánná.
A néhány éve elvégzett alapos ásatás leletei azt mutatják, hogy
a Bódva folyó mellett emelkedő természetes szikladombra épült vár
nem egy korábbi erősség felújításával jött létre, hanem egy korábban
itt állt, tűzvész következtében elpusztult (erődítés nélküli) település
maradványaira telepedett rá, a dombtető elegyengetése után.
A 10. század végén, 11. század elején emelt, részben ma is látható
sáncok egy 1,7 hektáros területet fognak körbe. A sánc külső magasság
5-6, szélessége 10,5 méter lehetett, bejárata pedig déli irányból
nyílhatott (a többi oldalát a folyó és mocsaras részek védhették).
Ezt a várat egy adott szintig földdel feltöltött favárnak kell elképzelni.
Építését két periódusban – de folytatólagosan – végezték,
úgy hogy elôbb egy sűrű rácsszerkezetet hoztak létre egymás mellé
fektetett gömbfákból – melyeket levert karók sora tartotta a sánc külső
oldaláról –, majd erre az alapra egy újabb rácsszerkezetet építettek
– négyszög alakú kazettákat kialakítva –, és ezt földdel töltötték fel.
A vár belső területén megtalálták egy nagyméretű templom nyomait
is. Az államalapítás kori templomok méretéhez viszonyítva
kifejezetten nagy, impozáns épület minden valószínűség szerint az
esperesi templom, a megye egyházi vezetőjének székhelye lehetett.
Erre utal, hogy nem találtak sírokat a templom körül, ugyanakkor
a sáncokon kívül, de még ugyanezen a dombon állt egy másik templom
is a 11. században (utóbbi lehetett a település plébániatemploma).
Az államalapítás kora utáni kiemelt szerepét viszonylag korán,
már a 14. században elveszítő borsodi vár hamar lakatlanná
vált, a körülötte lévő település pedig egy lett a számos falusi
települése közül. Pusztulásának pontos okát és idejét nem ismerjük,
utoljára egy 1334-ben említi írás „Feldwar” sáncát. A 16. század közepén
Bebek Ferenc borsodi castellumának ostromáról maradt fenn írásos
emlék, és a sánc melletti belső területen fel is tárták egy nagyobb
ház maradványait, a korból származó leletekkel. Borsod települést
az 1950-es években Edelényhez csatolták. A földvár területe szabadon
látogatható, a közvetlen mellette található Borsodi Tájház
kiállításait megtekintve a földvár történetérôl is sok érdekes
információt ismerhetnek meg.

Rekonstrukciós elképzelés a várról    (grafika: Ferenc Tamás)

A Borsodi Tájház állandó kiállításai:
Szathmáry-Horkay-házban:
Katona emlékek, Régi rádióink,
Egy kisnemes család tisztaszobája.
Nevezetes emberek Edelénybôl
és a Bódva völgyébôl.
Könyvtártörténeti emlékek a 20.
századból. A Borsodi Földvár.
Egy államalapítás kori megyeszékhely.
A méhészkedés eszközei.

Szûcs-Kiss-Szarka-házban:
Hodossy gyűjtemény (csengők,
kolompok, juhászkampók),
Népi lakáskultúra a Bódva mentén
a 20. század elején, 20. század eleji
konyha, Cipészműhely,
Kádárműhely, Kerékgyártó műhely,
Kovácsműhely

Információ:
Borsodi Tájház és Borsodi Földvár
Edelény, Borsodi út 155. Váralja u. 1.
Váralja u. 2.
tel.: (+36 30) 628 3007
e-mail: tajhaz.edeleny@museum.hu
www.edeleny.tajhaz.hu

Turisztikai Információs Iroda
Edelény, István király útja 49.
tel./fax: (+36 48) 525 080
e-mail: konyved@t-online.hu