Kulcsszavas kereső:
Legújabb cikkek:
Határon átnyúló kezdeményezésből újult meg a tőketerebesi Andrássy-kastély, a pácini Mágochy–Alaghy–’Sennyey-kastély és a tokaji Zeleméry-kúria
Az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program keretében...

Interaktív időutazás - újabb látnivalókkal és tartalommal gazdagodik a Füzéri vár
  Vár állott, most kőhalom, írja a költő, de miért ne lehetne fordítva?...

Interaktív várostörténeti kiállítás nyílt a felújított Mezőtúri Városházában, látogathatóvá vált a torony is
Augusztus 20-án sor került a felújított Mezőtúri Városháza átadására. A város...

Új kiállítás - Mezőtúr
Mezőtúr Város Önkormányzata a TOP-1.2.1-15-JN1-2016-00003 azonosítószámú,...

Megnyílt a regéci vár Keleti Palotaszárnya!
A fejlesztés az egykori impozáns palotaszárny újjáépítésével, valamint a...


Mutassa be települése értékeit grafikus látványtérképpel!


Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen


Kisnána vára

Kisnána területe, miként a mai Heves-megye legnagyobb része,
a honfoglalás után az Aba nemzetség birtokában volt. A várdombon
fellelt legkorábbi épített emlék egy, a 11-12. század táján
építhetett körtemplom szentélyfalának részlete volt, melyet a gótikus
vártemplom alatt találtak meg.


Rekonstrukciós elképzelés a várról  (grafika: Ferenc Tamás)

Vártörténet

A vár építésének ideje nem ismert. Nana említése egy 1261-ben
kelt oklevélben szerepel, várnak azonban csak egy évtizeddel később
nevezi írott emlék. Az akkor tulajdonos Csobánka családtól a 14.
század elején Kompolthy (Kompolti) Péter kapja meg, aki ezután
Nánainak nevezi magát (a birtok neve ekkor már Kysnana alakban
olvasható). Ebben az időszakban építhették az első udvarházat és
a gazdasági épületet, melyek védelmét palánkfal felhúzásával oldották
meg. Kisnánán tehát a 15. század közepén minden valószínűség
szerint állt egy gazdagon kiképzett nemesi udvarház és vele
szemben egy hasonló igényességgel kialakított falusi kegyúri templom.

A vár fénykora

A vár fénykora egybe esik a Kompholty család felemelkedésével
– ekkor emelik az udvarház helyén az emeletes palotát –, akik
előbb jó érzékkel álltak az uralkodó mellé a Károly Róbert elleni felkelés
alkalmával, de még Zsigmond idejében is a legfontosabb személyek
közé tartoztak, ugyanis a történészek vélemények szerint
a családfő tagja volt Zsigmond legendás sárkányos-rendjének is,
melynek tagjai az uralkodó leghűségesebb hívei közül kerültek ki.
Erre utalhat a sárkányos jelölés a kibővített templom szentélyének
kriptájában 1428-ben eltemetett Kompolthy László címeres sírkövén
és egy vörösmárvány kút maradványán, melyeket a várban találtak
meg.


Ezeket az épületeket a 15. század közepén vették körül egy kettős
falgyűrűvel, kialakítva a kisnánai várat. Ezek a védművek a „hétköznapi”
veszélyek elhárítására voltak alkalmasak, nagyobb támadás
ellen már nem lettek volna képesek védelmet nyújtani.
A Kompholty család kihalása után a környék ismert birtoktulajdonosai
váltották egymást Kisnána esetében is (például a Guthy
Ország vagy a Tari család). Kisnánát a török elfoglalja, és egyes beszámolók
szerint a vár ekkor jelentôsen sérül. Helyreállítására nem
kerül sor, mivel az alacsony dombon álló vár nem nyújt védelmet
a kor támadófegyverei ellen.

Kisnána legendái

A török hódítás idejére esik a vár történetének legregényesebb
korszaka, amikor Móré László lakott a falai között. Móré az embereivel
válogatás nélkül támadta meg és raboltak ki az utazókat, köztük
a törököket is. Bosszúból a budai pasa megostromoltatta a várat,
az elfogott rablóvezért és két fiát pedig az isztambuli Héttoronyba
záratta. A legenda Móré halála után is tovább élt a környéken, mi
szerint a rablólovag a mesés vagyonát az Ördögvályú-völgyben,
a Kecskefejes sziklánál elrejtette. A kincs helyét pedig a Nánai-kódex
tartalmazza, de ennek titkos helyét senki sem ismeri.


A vár részleges feltárására és a romok konzerválására 1962–1966
között került sor, majd hosszú szünet után az elmúlt években kezdődött
újra a régészeti feltárás a várrom területén, pontosabban
a lakó torony nyugati oldalán, a gazdasági épület északi részénél,
valamint a vártemplom dél-keleti falánál.

Rendezvények:
Kisnánai várjátékok
2010. július 3.
Kisnánai Baracknap
2010. július 17.
„Sólyom-szem” történelmi
íjászverseny
2010. augusztus 14.
A vár nyitva tartása:
március 1 – október 31 között szerdától
vasárnapig 10-18 óráig. Hétfő és kedd szünnap.

2010-ben a felújítás miatt a vár csak részlegesen látogatható!

Ezt is keresse fel:
Szlovák tájház
3264 Kisnána, Béke út 1.
A vár bejáratánál szemben.
tel.: (06 36) 312 744

Információ:
Kisnána Község Önkormányzata
tel.: (06 37) 324 005

A kisnánai vár felújítása | részletek
2010 évben Kisnána vára csak korlátozottan látogatható a vár területén folyó rekonstrukciós munkák miatt. A jelentős forgalmat lebonyolító vár a felújítás után megszépülve és új látványosságokkal várja az érdeklődőket.   Kisnána község belterületén áll vár 1996-ban került az önkormányzat tulajdonába. A község a Mátrai Borvidék része, a szőlő- és bortermelés önállóan is idegenforgalmi...

A kisnánai vár ásatása | részletek
Aki 1962 előtt járt Kisnánán, az országút melletti bozóttal benőtt dombon két romos tornyot láthatott. Egy gótikus mérműves ablakokkal áttört karcsú templomtornyot, és egy tagolatlan vaskos torony tömbjét, mely az egykor itt állott régi erősségre utalt. Az, hogy a domb felszíne alatt, habár romokban is, egy teljes középkori vár rejtőzik � a történeti adatok ellenére sem volt remélhető. Egyébként a...

1 |


Add a Facebook-hoz
Legújabb címkék:





Beköszöntő | Hétvégi programajánlatok | Magyar tájakon | Vártúrák  | Kincstár | Kultúra | Főúri családok | Régi lapszámok | Képtár | Gyermekkel utazom - családi programok | Partneroldalak | Médiaajánlat | Légifotó archívum | Kapcsolat | Adatvédelem |

Szép Magyarország magazin | Telefon: 06 1 332 3261 | e-mail: kiado@szepmagyarorszag.hu
Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.