A szabályos négyzet alaprajzú ónodi vár a Sajó és a Hernád folyók
torkolatánál lévő forgalmas átkelőhely – a körömi rév – közelében
épült. Építését Cudar (Czudar) Péter kezdte meg a 14. század
utolsó évtizedében, feltehetőleg úgy, hogy a település templomát
megerősítve, fallal körülvéve és mellé egy nagy tornyot emelve
várra alakította át. Amikor Cudar Péter 1396-ban elhunyt az építkezés
még nem fejeződött be, de a vár már lakható volt. Az országbírói
rangot is betöltő Cudar Péter halála elôtt Ónodot tette
birtokai központjává, az építkezés megkezdéséhez mégsem kérte
az uralkodó beleegyezését. A vár – „Castrum Olnod” – építését végül
Zsigmond király 1413-ban (utólag) engedélyezte, a munkák teljes
befejezésére pedig 1415-ben került sor. A Cudar család kihalása után
(1470) a birtokosok sűrűn váltották egymást, igazi gazdája azonban
egyikük sem volt a várnak, melyrôl az 15. század elején már azt írták,
hogy igen rossz állapotban volt.
A vár sorsában akkor következett be pozitív változás, amikor
Ónod Perényi Imre tulajdonába került, aki sok időt töltve itt, a várat
teljesen újjáépítette (1516 és 1519 között). A nádori címet is viselő
Perényi Imre ónodi reneszánsz várkastélyán az írott források szerint
olasz kőfaragók dolgoztak, míg a kályhacsempéket Bécsbôl hozatták
az építkezéshez. Ekkor egy új épületszárnyat (palotaszárnyat)
emeltek. Az olaszbástyás falgyűrű építésének pontos ideje nem határozható
meg, talán az 1540-es évekre esett a kialakításuk, amikor
a Perényi család több várában végeztek átalakításokat. A nádor halála
után (1519) Ónod szerepe leértékelődött a családtagok szemében,
így minden valószínűség szerint más birtokaik épületeit fejlesztették
(Ónodon építési adatokról nincs tudomásunk az ő korukból).
Perényi Gábor 1567-ben bekövetkezett halálával a család kihalt, birtokaik
– köztük Ónod – a kincstárra maradtak.
Ónod 1603-tól volt a Rákócziak zálogbirtoka. A vár hadászati
szerepe Eger elestével felértékelődött, helyreállítását az országgyűlés
kezdeményezte. Ebbôl a korból metszet és alaprajz is maradt
fenn a várról. 1693 októberében a törökök a várat védő palánkot
szétrombolják, az épületeke felgyújtják. A pusztítás után sor kerül
egy helyreállításra és megerősítésre is.
Ónodot 1688-ban a törökök felgyújtották. A romos vár falait nagyobb
részben elbontották az ezt követő időszakban, más részei
a Sajó árvizeinek eshettek áldozatul. Katonai szerepe a várnak
ettől kezdve nem volt. Az 1707. évi országgyűlést a közelében, de
nem a falai között, hanem a vele szemben lévő mezőn tartották meg
(a vendégeket sátrakban elszállásolva).
A Sajó áradásaitól pusztított, a helyiek által kőbányaként használt
rom megmentésére 1985-ben kezdődtek meg a feltárások és
a helyreállítási munkálatok, melyek során részben helyreállították
a déli és keleti falszakaszokat, a délnyugati bástyát, s teljes egészében
a délkeleti bástyát.

Rekonstrukciós elképzelés a várról    (grafika: Ferenc Tamás)

Programajánló:
Íjászverseny és kézműves vásár az ónódi várban
(2009. július 11.)

Információ:
Ónod Község Polgármesteri Hivatala
3551 Ónod, Rákóczi F. u. 64.
tel.: (06 46) 466 101
e-mail: polgonod@t-online.hu
www.onod.hu

További látnivalók:
Tájház (Ónod, Vár u. 17.)
A Muhi csata emlékmûve
(A 35-ös számú főút mellett.)
A Tájház és az Ónodi vár nyitva tartása:
egész évben 09.00–17.00 óráig.

Az 1707. évi ónódi országgyűlésről itt olvashat részletes leírást