A Bükk és a Mátra határán, a Tarna-patakvölgye melletti Várhegyen,
feltehetőleg már az avar korban épült valamilyen erősítés,
melyet a későbbi időszakokban itt élő népek folyamatosan
fejlesztettek. Ezek a korai részek a vár alatti sziklába vájt folyosók és
termek lehettek.
A honfoglalás korában ez a vidék az Aba nemzetség birtoka volt,
Sirok és környéke a nemzettség Borh-Bodon ágának tulajdona lett.
Ők vették birtokba az akkor még álló pogány várat, melyet először
átalakítottak, majd a helyén egy fellegvárat építettek. A vár első
írásos említése 1267-bôl ismert, építésére pedig a tatárjárás után
kerülhetett sor, még a Bodon család birtokossága idejében. A vár
legrégebbi része a felsővár közepén emelt lakótorony, melyet később,
sarkain tornyokkal megerősített fallal vettek körbe.
Károly Róbert a várat Kompolthy Imrének, majd a cseh származású
Ehanyk vitéznek adományozta, azonban az ő halála után Sirok
ismét királyi vár lett. Nagy Lajos uralkodásának idején a várat kijavítják
(1372), és zálogbirtoka lesz annak a Domoszlai Miklósnak – hevesi
alispánnak és siroki várnagynak –, aki a munkálatok költségét
fizette. Ebben az időszakban a vár az úgynevezett belsőtornyos kialakítású
erődítmények közé tartozott. Ezeknél a váraknál volt egy,
a többi résztől független, önálló védelemre is alkalmas torony, amelyik
szükség esetén akár hosszabb időre is menedéket jelentett a várban
élőknek. A lakótornyokban általában egy nagyobb termet is kialakítottak
(egy ún. lovagtermet), melynek nyomai – kettős dongaboltozat
– Sirokon is sejthetőek. A zálogból Tari László – Zsigmond
királynak tett szolgálataiért cserébe – válthatja ki, aki a várat a királytól
1389-ben meg is kapja. Az ő idejében alakulhatott ki a vár
alatti falu – Sirok-alja –, melyet egy 1389-ben kelt oklevél már megemlít.
(A település neve többféle alakban is ismert a régi oklevelekből,
például Sirokallya, Sirokvárallya, Syrak, Syrok, végül Sirok.)
Jelentős volt a vár életében a 15. század közepétől a 16. század
közepéig tartó időszak, amikor a Gúthy Országh család volt a birtok
tulajdonosa. Sirok védelmi szerepe a török hadak elôrenyomulásával
értékelődik fel. A vár akkori birtokosa – Országh Kristóf – 1561-ben
jelentős mértékben erősítetti meg a vár védelmi rendszerét. Ekkor
kerül sor a felsővár megerősítésére, az ó-olasz bástya és az alsóvár
kiépítésére. A várvédők Eger eleste után harc nélkül adják át a várat
a töröknek – akik addig meg sem próbálkoztak a bevehetetlennek
hit vár megtámadásával. A vár megerősítését a török hódoltság
idején tovább folytatták. Sirok visszafoglalása – 1687 – után a kincstár
a várat rendbe hozatta és császári őrséggel töltötte fel. A siroki
várat 1713-ban robbantották fel a császári csapatok.
Már folyamatban van hazán egyetlen barlangvárának (sziklavárának)
és környezetének nagyléptékű fejlesztését célzó uniós projekt
megvalósítása. A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága által kezelt,
„A Végvárak világa” barlangvár és turisztikai központ a siroki Várhegyen
nevet viselő beruházás első részeként az alsóvár és a felvezető
sziklafolyósok rekonstrukciójára, valamint a település tájházában
az ún. Országh Kristóf Rendezvényház és Információs Központ
kialakítására kerül sor, míg a második ütemben a felsővár teljes
rekonstrukciója is megtörténhet.

Rekonstrukciós elképzelés a várról  (grafika: Ferenc Tamás)

A vár szabadon, belépôjegy nélkül látogatható.
www.sirokivar.hu

Rendezvények:
Siroki Várnapok
Minden év júniusában

Információ:
Sirok Község Önkormányzata
3332 Sirok, Borics Pál út 6.
tel.: (06 36) 561 000
e-mail: sirokonkorm@agria.hu
www.sirok.hu