Abaújvár


A nógrádi és a borsodi várakhoz hasonlóan, Abaújvár erőssége is
központja és egyben névadója volt a honfoglalás után kialakuló
királyi vármegyerendszer egyik tagjának. A megye legkorábbi
elnevezése – „Új vár”, latinul Nova Civitas, Nóvum Castrum- utal
arra, hogy ez a megye egy újonnan épült vár köré szervezôdött.
(Maga a vármegyerendszer elnevezés is utal arra, hogy ezek a közigazgatási
egységek egy-egy vár körül jöttek létre.) A vármegyék
központját jelentô várak pedig a legtöbbször a honfoglalás kori
törzsfôk illetve nemzetségfôk várai voltak.
Az igen nagy kiterjedésű és szokatlan formájú – területileg nem
összefüggô részekbôl álló – Újvár megye kialakulását az Aba nemzetséggel
hozzák összefüggésbe a kutatók, hiszen a legvalószínűbb
feltételezés szerint ezek a területek az ő birtokukban voltak a vármegye
megszervezésekor, ezért alkothattak egy egységet. (A megye
nevében az Aba elôtag csak a 13. század közepén olvasható elsô
alkalommal.) A Hernád-folyó mellett alacsonyan elterülô dombon
emelt vár építését Aba Sámuel személyéhez – és az 1041–44 közötti
évekhez – köti a hagyomány, azonban eredete feltehetôleg
ennél korábbra, a 10-11. század fordulójára tehetô, és építését az
északi határok védelme indokolhatta. 1046-ban a vár falai között
találkozott a lázadó Vatával és társaival az oroszországi száműzetésbôl
hazahívott két Árpád-házi herceg, András és László, néhány
évtizeddel késôbb pedig a bátyja ellen fellázadt Álmos herceg foglalta
el Újvárt. Ezek a példák is jól mutatják, hogy (Aba)Újvár jelentôs
és erôs vár volt az államalapítás után évszázadokban. A megközelítôleg
kör alakú vár esperességi székhelyként is szolgált a 13.
században (és valószínűleg Újvár megye ispánjának székhelye volt
a korai idôkben). A település életében – miként a megye életében is
– nagy szerepet játszott az itt haladó, Lengyel – és Oroszországba
vezetô hadi és kereskedelmi út.
A vár a 13. század elején került királyi birtokba, szerepe azonban
az újonnan épült várak mellett fokozatosan leértékelôdött (ennek
egyik jele, hogy 1335-ben megszüntették az itteni várispánságot).
A vár – hasonlóan a füzérihez – 1312-ben Drugeth Fülöp várnagysága
alatt áll, majd a Perényi család birtokába kerül. Ôk 1399-ben
engedélyt kaptak az omladozó falak megerôsítésére, mely engedélyt
a király 1405-ben megerôsített (de valószínűleg nem valósult
meg ez a helyreállítás). Perényi Péter a korszak egy legbefolyásosabb
családjának a tagja feltehetôleg birtokközpont kialakítását tervezte
Abaújváron, melynek részeként a korábban itt álló templom
helyén egy a birtokközponthoz méltó, gótikus stílusban kialakított,
gazdag faldíszítésű templomot emeltetett, melyet saját temetkezôhelyének
szánt, errôl tanúskodik a padlózatában megtalált sírköve.
Perényiek a közeli nagyidai birtokukon 1411 és 1414 között várat építettek,
valószínűleg ezért nem került sor végül az itteni vár helyreállítására.
Abaújt ezután már csak faluként, a nagyidai vár tartozékaként
említik. Legközelebb egy a 19. században kiadott megyei
monográfiában olvashatunk arról, hogy a várnak még felismerhetô
maradványai voltak láthatóak akkor.
A meglepően jó állapotban fennmaradt egykori sánc – melynek
külsô magassága 15 méter, a vár belsejétôl számított magassága
pedig öt méter volt – nagyobb részben ma is körbe veszi a vár területét,
annak ellenére, hogy a külsô oldala a község házai által – egy
kis részt leszámítva – teljesen körbe épült. A néhány éve elvégzett
kutatás a sánc építését a 11. század elejére teszi.
A vár belsô területén folytatott ásatások egy románkori templom
alapfalait és egy nagy kiterjedésű Árpád-kori temetô maradványait
tárta fel. Két éve kezdeményezte a helyi önkormányzat a vár területének
magántulajdonból történô visszavásárlását, azonban az ehhez
szükséges összegnek jelenleg csak egy része áll a rendelkezésükre.
Aki támogatni szeretné a terület megvásárlását, ide tud utalni:
Abaújvár Jövôjéért Egyesület Jógazda Takarékszövetkezet Gönc
54700013-18104044-60000013 alszámla. Minden segítséget örömmel
fogadnak (egyesület e-mail címe: abaujvaregyesulet@citromail.hu).
Szintén értékese dokumentuma a középkori Magyarországnak
a település gótikus stílusjegyeket viselô, belsejében 13. századi falképekkel
díszített református temploma.

Program:
• Várfesztivál 2009. július 18.
Látnivaló:
• Református templom
gótikus templom, 13. századi
falképekkel díszítve

Információk:
Körjegyzôi Hivatal Abaújvár
Petôfi utca 6.
tel.: (06 46) 388 082
www.abaujvar.hu