Kulcsszavas kereső:
Legújabb cikkek:
Határon átnyúló kezdeményezésből újult meg a tőketerebesi Andrássy-kastély, a pácini Mágochy–Alaghy–’Sennyey-kastély és a tokaji Zeleméry-kúria
Az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program keretében...

Interaktív időutazás - újabb látnivalókkal és tartalommal gazdagodik a Füzéri vár
  Vár állott, most kőhalom, írja a költő, de miért ne lehetne fordítva?...

Interaktív várostörténeti kiállítás nyílt a felújított Mezőtúri Városházában, látogathatóvá vált a torony is
Augusztus 20-án sor került a felújított Mezőtúri Városháza átadására. A város...

Új kiállítás - Mezőtúr
Mezőtúr Város Önkormányzata a TOP-1.2.1-15-JN1-2016-00003 azonosítószámú,...

Megnyílt a regéci vár Keleti Palotaszárnya!
A fejlesztés az egykori impozáns palotaszárny újjáépítésével, valamint a...


Mutassa be települése értékeit grafikus látványtérképpel!


Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen


Boldogkő vára

Boldogkőváralja község felett emelkedő andezittufa hegy sziklagerincén
állnak a szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos Boldogkő
vár tekintélyes méretű romjai. A boldogkői vár története meglehetősen
bonyolult, és a fennmaradt oklevelek szerint is nehezen követhető.
A vár építésének pontos idejét nem ismerjük, de az bizonyos,
hogy a tatárjárás után épült, azzal a szándékkal, hogy a kassai utat
és a Hernád völgyét védje.
Első irásos említése egy II . Endre korában – 1282-ben – kiállított
oklevélben olvasható, Castrum Boldua alakban. A késôbbi időkből
ismert még a vár neve Bolduakev, Bodókheő, Bodókő alakban is.
Boldogkő várát IV . Béla király engedélyével építette fel a Tomaj nembeli
Jaak fia Tyba ispán vagy családjának egyik tagja. IV . László király
1282-ben szerezte meg csere útján. Az Árpád-ház kihalása után a vár
az Amadék birtoka lett, akik Csák Máté pártján álltak, így amikor
Károly Róbert király 1312-ben a Rozgonyi csatában legyőzte a lázadókat,
birtokait, köztük Boldogkő várát is elvette. (Boldogkőt ugyan
az anjou párti Drugeth családnak adományozta, azonban királyi
várnagyot tartott benne, mintha királyi vár lett vona). Feltehetően
a pompaszerető Drugeth család építette ebben az időben a felső
vár többi részét is, így az öregtoronyhoz kapcsolódó palotaszárnyat
és az azt védő hasáb alakú tornyot is.
A 15. században – két szakaszban – tovább bővítették a várat.
A déli oldalon szabálytalan négyszög alakú tornyot emeltek, amelyhez
palánkfal kapcsolódott, és megépült a patkó alakú kaputorony
a csatlakozó védőfallal, valamint a keleti oldalról a palotát övező külsô fal.
Mohács után, a kettős királyság alatt Boldogkő gyakran cserélt
gazdát, így hol Ferdinánd, hol pedig János király – illetve hívei – birtokában
volt. A 17. század végén többször is ostromolták a várat –
minden alkalommal eredménytelenül –, melynek később komoly
hadászati jelentősége már nem volt. Bár sokáig élt az a feltételezés,
hogy a császáriak Boldogkő várát is felrobbantották, erre utaló bizonyíték
még nem került elő. Boldogkőt 1715-ben a lőcsei jezsuiták
kapták meg, akik a még ép helyiségekben gabonát tároltak. Tőlük
vásárolta meg 1753-ban Péchújfalusi Péchy Gábor királyi tanácsos.
A család nem a várban lakott, hanem a faluban épült kastélyában
– a kastély ma is áll, de nem látogatható –, ennek ellenére a megrongálódott
várban helyreállítási munkákat is végeztettek. A kiszakadt
falrészeket befalazták, a leomlottakat felmagasítottak és a bejáratokat,
ablaknyílásokat téglával csúcsívesre építették át. A neogótikus
stílusban kijavított várban emiatt több helyen már nem
állapítható meg a középkori ajtó, és ablaknyílások helye.
A vár 1890-ben került házasság útján a Zichy család tulajdonába,
és egészen 1945-ig a birtokukban maradt. A vár ezután állami tulajdonba
került, régészeti feltárása 1963-ban indult meg K. Végh
Katalin vezetésével, Koppány Tibor tervei alapján. A helyreállítás,
állagmegóvás után az egykori palotarészben turistaszállót alakítottak
ki, és a festői fekvésű vár kedvelt kirándulási célpont lett. Az 1990-es
évek elején a turistaszálló megszűnt, a helyére hadtörténeti és ólomkatona
kiállítás került (utóbbi egy nyolc négyzetméteres terepasztalon
a Muhi csatát ábrázolja, több mint ezer darab figurával).
A Önkormányzat kezelésében lévő várban 2002-ben nagy szabású
rekonstrukciós munkálatok és ásatások kezdődtek, melynek során
két torony védőtetőt kapott (a kaputorony és a déli torony). Az alsó
udvar falán egy körülbelül 100 m hosszú gyilokjáró épült, ahonnan
a lőréseken át nagyszerű kilátás nyílik a nyugati és az északi irányokba.
Az „oroszlánsziklán” egy sziklakijáró épült.
A várban minden év augusztus elsô hétvégéjén tartják a már
hagyománnyá vált Boldogkői Várjátékokat.


Rekonstrukciós elképzelés a várról     (grafika: Ferenc Tamás)

Programok:
• IX. Boldogkői Várjátékok
2009. augusztus 01.
10.00-tôl 22.30-ig
• Kóbor lovagok Boldogkő várában
2009. május 1-tôl szeptember 30-ig
A bemutatóik idôpontjai: 10.30,
12.30, 15.00, 17.00 (Hétfô szünnap.)

Boldogkő Vára
tel.: (06 46) 387 720
Nyitva tartás:
hétfô: 10.00–18.00
kedd–vasárnap: 09.00–18.00
Boldogkőváralja Önkormányzat
3885 Boldogkőváralja, Petôfi u. 28.
tel.: (06 46) 387 703
e-mail: boldogkoph@emw.hu
www.boldogkovaralja.hu

Látnivalók:
• Tájház
3885 Boldogkőváralja, Arany János u. 1.
Nyitva tartás: áprilistól októberig,
hétfôtôl vasárnapig: 10.00 –16.00 óráig.
tel.: 06/30 335 3060

• Kôtenger Természetvédelmi terület
A boldogkőújfalui Római katolikus
templom mögötti részen
található egyedülálló természeti
képződmények (andezit kőtömbök).
www.boldogkoujfalu.hu/kotenger.htm

 

Boldogkőváralja a lap.hu rendszerben


Add a Facebook-hoz
Legújabb címkék:





Beköszöntő | Hétvégi programajánlatok | Magyar tájakon | Vártúrák  | Kincstár | Kultúra | Főúri családok | Régi lapszámok | Képtár | Gyermekkel utazom - családi programok | Partneroldalak | Médiaajánlat | Légifotó archívum | Kapcsolat | Adatvédelem |

Szép Magyarország magazin | Telefon: 06 1 332 3261 | e-mail: kiado@szepmagyarorszag.hu
Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.