A mészkőszírt, amelyre a diósgyőri várat építették, ideális adottságai
folytán valószínleg már jóval a honfoglalás előtt is lakott
volt, védhetőségét pedig földsáncok emelésével növelték meg.
Anonymus szerint a honfoglaló magyarok egy kész várat találtak
itt, amit Geurunak – azaz Győrnek – neveztek, és ezt a várat Árpád
vezér a közeli Miskolc (Miscoucy) nevű településsel együtt Bosnak
adta, aki a saját várával, Borosddal egy vármegyévé tette. Az avar
eredetű Geuru szó gyűrűt, kört jelentett és a terület adottságaiból
következtetve itt egykoron valóban állhatott egy gyűrű alakú erődítés,
melyről a hely a nevét kaphatta. Ez a földből, fából, vagyis
nem tartós anyagokból készített korai vár a tatárjárás idején pusztulhatott
el, amit igazolni látszik, hogy a 13. század közepétől az
oklevelekben már nem a vár (castrum) kifejezés szerepel a terület
neve mellett, hanem csak annyi, hogy föld (terra).
A tatárjárás utáni újjáépítésben IV . Béla király kiemelt szerepet
szánt a híveinek, akiket komoly birtokadománnyal látott el, cserébe
viszont azt kérte, hogy azok jövedelméből várakat – kővárakat – emeljenek.
Diósgyőrt az Ákos nemzettségbeli Ernyének adományozta.
Ernye István nevű fia alapított pálos kolostort a Színva által
körülölet majládi-szigeten 1303-ban, mely a család udvarháza
(curiája) mellett lett felépítve. Az alapítást megörökítő oklevélben
olvasható először a falu neve a környékre jellemzô fa után a diós
jelzővel kiegészítve. István fiai Károly Róbert ellen fordultak, ezért
a birtokaikat az uralkodó elkobozta és Debreceni Dózsa erdélyi vajdának
adta (1319-ben) és ekkor az oklevelek Diósgyőr váráról mint
Újvárról írnak, ami arra utal, hogy a várat még az Ernyék birtokossága
alatt építették. Az ásatások során megtalált ovális alaprajzú
vár könnyen lehet ennek az épületnek a maradványa.
Diósgyőr még Károly Róbert idejében királynéi vár lett. A királyi
várpalota kiépítése már ekkor megkezdődhetett, azonban az építkezés
igazi kiteljesedése I. (Nagy) Lajos uralkodása alatt következett
be. Az ő idejében nyerte el a vár azt szabályos alaprajzú, négysaroktornyos,
középudvaros kialakítását, melyet ma is ismerünk. A várpalotát
sokszorosan tagolt védelmi gyűrű vette körül, négy tornya
pedig lakószárnyakat fogott közre. Az emeletes palotaszárnyak földszinti
részein alakították ki a tárolási és gazdasági célokat kiszolgáló
helyiségeket, az emeleti szinten pedig a lakószobákat, de az északi
szárny emeleti részét például teljes egészében a lovagterem
töltötte ki. Nagy Lajos szívesen időzött a várban. Magyar-
Lengyel királyként számára Diósgyőr ideális fekvése nagy vonzerőt
jelentet, hiszen innen egyaránt elérhető volt Krakkó és Buda,
sőt az ő idejében jelentős diplomáciai események is
– pl. a torinói béke aláírása – zajlottak Diósgyőrben.
1426 és 1526 között a várkastély hat királyné vidéki rezidenciája
(jegyajándéka), vagy ahogy akkor mondták „a királynék jegyruhája”
volt. Mátyás, illetve felesége, Beatrix királyné idejében komoly építkezések
folytak a várban, melynek eredményként a gótikus várból
egy reneszánsz kastélyt alakítottak ki. II . Ulászló idejében vette kezdetét
a lovagvár védelmi várrá történő átalakítása. Diósgyőr utolsó koronás
birtokosa, egyben az utolsó magyar királyné, Habsburg Mária volt,
aki férje halála után külföldre menekült. Ezután a vár sorsáról bérlők
és várkapitányok döntöttek. A vár sorsa 1600-as évektôl fokozatosan
romlott. Elôbb a császáriak ostromolták meg, majd kurucok
rombolták le a még védhetô részeit.

Rekonstrukciós elképzelés a várról     (grafika: Ferenc Tamás)

A vár nyitva tartása: május 1-től szeptember
30-ig 09.00–18.00, október 1-től
április 30-ig 09.00–17.00 óráig.

Exkluzív vártúra
2009. április 5-től szeptember 27-ig
Vasárnaponként 11 és 15 órakkor.

Kiállítások és látnivalók:
Történelmi panoptikum,
Fegyverek és páncélok a középkori
Európában, A pálos szerzetesrend
története, Vártörténeti kiállítás,
Működő éremverde, Kronoszkóp

Programajánló:
Diósgyőri Vigasságok
2009. augusztus 8.
X. Jubileumi Középkori Forgatag
2009. augusztus 15–16.
Bükki Vadas-Botros Napok
2009. szeptember 11–12.

Információ:
Diósgyőri Vár
3534 Miskolc-Diósgyőr, Vár u. 24.
tel.: (06 46) 533 355
e-mail: info@diosgyorivar.hu
www.diosgyorivar.hu

A vár történetéről ide kattintva olvashat további részleteket

Az Ákos nemzettség Birtokai a középkori Borsod megyében
Guszik Tamás írása a Diósgyőri várról és a Diósgyőr-majláti pálos kolostorról