L'Huillier Ferenc egri várparancsnoknak a Bódva-folyó mellett, egy mesterségesen kialakított szigeten álló kastélya különleges értéke a kora barokk időszak hazai építészetének. A kastély emeleti termeit ékesítő, a hétköznapok örömeit, az élet szépségét hirdető rokokó falképei pedig a kor legteljesebben fennmaradt világi falképegyüttesei közé tartoznak.

A gyönyörű környezetbe, a városközponttól egy kis híddal elválasztott szigetre a francia szármázasú L'Huillier Ferenc János építtetett barokk stílusú kastélyt. L'Huillier -aki Buda visszafoglalásánál tanúsított érdemeiért bárói címet kapott- II. Rákóczi Ferenctől vette zálogba az edelényi birtokot -1700-ban- és sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a kastély építéséhez csak akkor kezdett hozzá, amikor a birtok teljes jogú tulajdonosává vált, 1727-ben (királyi adományként kapta meg az edelényi birtokot). Azonban egyes források sokkal korábra teszik a kastély építésének kezdetét (1716-ra). Az biztos, hogy nem sokkal az építkezés befejezés után a kapitány elhunyt, így a díszítő munkák befejezését özvegye, Santa Croce Mária Magdolna helyeztette fel az építtetők nevét és a végső befejezés dátumát (1730-at) megörökítő táblát az épület falára.     

A park felé fordított, „U” alakú, klasszikus cour d'honneur-ös épület tervezőjének az általános nézet Giovanni Battista Carlone-t tartja -aki ebben az időben az egri püspök építészeként tevékenykedett és számos nagyszerű alkotását ismerjük az észak-magyarországi régióból-, de ugyanígy van realitása annak is -az általa tervezett ráckevei és féltornyi kastéllyal meglévő stílushasonlóság alapján-, hogy Johann Lucas von Hildebrand tervei alapján épült fel az edelényi kastély.

Az egyemeletes, két saroktornyos épületet nem csak a mérete és különlegesen értékes belső falfestményei emelik ki a hazai főúri lakok közül, de egyedi külső megoldásai is páratlan látványt nyújtanak. Talán a két szinttel az emelet főlé magasodó középrizalit közülük a legkülönlegesebb. Ez az egyedi megoldás sokkal nagyobbnak (és magasabbnak) mutatja az amúgy sem kis méretű épületet (az edelényi a hetedik legnagyobb kastély hazánkban). Mellette szinte eltörpül a magas kupolával fedett két saroktorony, és volt idő, amikor még ennél is hatalmasabbnak tűnt az épület, ugyanis a múlt század elején új manzárdtetővel látták el az épületet, amelyik jóval a középrizalit fölé emelkedett (ezt azóta visszaalakították az eredeti, laposabb formára). A héttengelyes középrizalit homlokzatán, a rokokóra jellemző kagylómotívumok mellett figyelmet érdemelnek az első emeleti ablakok egyedi szemöldökei (szintenként eltérő mintával), valamint az építtető család címerei alatt látható, nagy méretű ovális ablakok (mindkét oldalon), amelyek a kastély legreprezentatívabb helységét, az ebédlőpalotát látják el kellő fénnyel.

A nagytermet (ebédlőpalotát), mint az épület legfontosabb helyiségét helyezte az egész épület középpontjába a tervező. Alatta, az épület tengelyében kialakított nyitott kocsiáthajtó különleges érzéssel ajándékozza a kastélyhoz érkezőket. A fasor fókuszában ugyanis először a kastély kovácsoltvaskapuja sejlik fel, de azon túl már a kastélyépületet is látni véli az ember, de mégse, hiszen már a kastély mögötti park részletei tűnnek elő a távolból. (Ezt a megoldást, a hatásos távlat elérését előszeretettel alkalmazták a barokk kastélyok és paloták belső termeiben, a szárnyas ajtók egy tengelyre fűzésével). Ennek a látványos, de szokatlan megoldásnak a következményeként viszont az épület reprezentatív főlépcsője rejtett helyre került, megközelítésére a kocsiáthajtóból nyílik csak lehetőség, egy egyszerű ajtón keresztül.

Az épület alsó szintjén volt a tulajdonos fogadó-, dolgozó és hálószobája mellett az inas, a káplán, az udvarmester és a tiszttartó szobája valamint a cukrászat (kamrával), a kávékonyha, az állatorvosi gyógyszertár, egy nagy konyha. A szobákat -csakúgy mint az emelten- kályhák fűtötték. A emelten az úrnő lakosztály volt -társalgóval, hálóval és a komorna szobájával, valamint illemhellyel. Az emelet nyugati szárnyában alakították ki a vendégszobákat és a játékszobát. A társasági élet -a fogadások- színtere az egész kastély középpontjában elhelyezett díszterem (nyári ebédlőpalota) volt.

Ekkor még sem a dísztermet, sem a szobákat nem ékesítették a most látható falképek. A három reprezentatív termet -díszterem, a lépcsőház emeleti előtere és a kápolna- stukkóval díszítették. Közülük a díszterem még ma is őrzi egykori kialakítását és szerencsésen megmaradt a volutás rokokó márványkandallója is.

Az élet szépsége

Az emeleti termek és szobák kifestésére már gróf Eszterházy István idejében került sor, akinek feltehetőleg több reprezentatív helységre volt szüksége a kastélyban.
A rokokó falképek az iglói Lieb Ferenc készítette, aki 1769-ben szerződött azon szobák kifestésére (boltozattal együtt), amelyeket a grófnő kijelöl a számára. (Fennmaradt egy másik kontraktus is négy évvel korábbról, amelyben egri Woronieski János Eszterházy gróffal öt szoba falfestésére. Woronieski valószínűleg azokat a virágmintás falfestéseket készíthette, amelyek nyomokban megmaradt.) A feltételezhetően az ábrázolt jeleneteket a termek eredeti rendeltetéséhez választották. És ezek a képek nem a kiemelkedő művészi színvonalukkal, hanem a könnyed, játékos hangulatukkal teszi feledhetetlenné a kastélyban töltött órákat. A légies vonásokkal és pasztell színekkel megfestett környezetben életre kelt szereplők felszabadult boldogsága, pajkos életöröme a falakról kisugározva az egész épületet betöltve, sikeresen oldotta fel a barokk kor szigorú kereteit.

Az emeletre felérve, a lépcsőházból nyíló első szoba -ez lehetett a fogadószoba- falain az uraságok kedvteléseit ábrázolták. A mennyezet lilás mezőkre osztott, ornamentális kifestése alatt, a fali ívmező látszat-erkélye mögött vadász-, a főfalon hintajelenet, míg kétoldalt udvarlási jelenet látható. A négy falon egy-egy -kartusba foglalt- lovas csatajelenet erősíti, hogy ennél a szobánál férfi volt a programadó. A szoba déli fekvésű -kert felé néző- párjának (mintegy másik vendégszoba) falain a négy évszak és a négy elem allegóriáit ábrázolták. Az évszakokat -faültetés, aratást, szüretet és tűz mellett kuporgó alakot- ábrázoló képek alatt a hónapok nevét olvashatjuk.  Az alattuk lévő falfelületen az adott évszakhoz illő mezőgazdasági munkákat ábrázoló képeket festettek (szántás, birkanyírás, aratás, halászat, szüret, betakarítás, disznóölés, perzselés). Az ajtó és ablakbélleleteket vadászjelenetekkel ékesítették. Szerényebb a következő szoba kifestése, melynek falain ismétlődő virágminta látható, míg a mennyezetén Ámor-gyermek kapaszkodik össze felnőtt társával (talán Hermésszel). A következő terem mennyezetét felhős égboltját a sason lovagoló, villámokat szóró Jupiter uralja, adoráló (őt imádó) nőalakok és angyalok gyűrűjében. Az ívmezőkben korabeli jelenetek láthatóak, míg a virágornamentikával díszített falakon apró mitológiai képek láthatóak, medalionba foglalva (pl. a sziklához láncolt Androméda vagy a víztükörben önmagát néző Narcisszus). A mellette lévő szoba megőrizte rózsás kifestését, mennyezetén a sugaras napkorongot viselő Erény -a páncélos-pajzsos Pallas és a harsonázó Fama társaságában- koronázza meg a könyvvel és bőségszaruval ábrázolt uralkodói Bölcsesség nőalakját.

Az ívmezőkben mitológiai a jelenetek láthatóak. A szobából nyílt a grófné öltöző szobája, ennek falait a négy világrész allegóriái ékesítették. A szobák kifestése nem vall egységes koncepcióról, inkább illeszkedtek az eredeti rendeltetésekhez. A jelenetek látszatvilága jól illeszkedik a rokokó idilli életérzéséhez. A hetedik terem kifestésére csak jóval később, az 1800-as évek elején került sor.

Eszterházy István fia utód nélkül hált meg, így a kastély és az uradalom a kincstárra szállt, ahonnan a Szász-Coburg-Gothai hercegi család vásárolta meg. A Coburg család számára nem volt kiemelt jelentőségű az edelényi kastély -csak vidéki birtok volt a pesti jószágkormányzóság kezelésében-, így egy részét átengedték a Járásbíróság használatába (1861-ben). Később mégis hozzákezdtek az épület renoválásához. A legjelentősebb átalakítást a tetőn végezték, ahol az alacsony hajlásszögű tető helyett magas manzárdtetőt emeltek -ezt azóta visszaalakították az eredetinek megfelelően-, illetve az előudvart íves oldalszárnyakkal zárták körül.

Az edelényi kastély hányattatása, sajnos már az I. világháború után megkezdődött, amikor a Bódvavölgyi Bányatársaság -az épület bérlőjeként- jelentős átalakításokat végzett az épületen, melynek során falképek semmisültek meg és a kápolna boltozatát is elbontották (a Műemlékek Országos Bizottságának tiltakozása ellenére). 1928-ban újabb tulajdonos -az Igazságügyminisztérium- birtokába került az épület, melyben a II. világháború után különböző funkcióknak tett eleget, és sajnos ez idő alatt az épület állapota fokozatosan romlott.

Az utolsó bérlők 1986-ben költöztek ki a kastélyból, azután kezdődhetett meg az épület állapotának tudományos felmérése. Az edelényi kastély 2001-ben került a Műemlékek Állami Gondnokságának a kezelésébe. Az elmúlt években a legszükségesebb tetőjavítási munkálatokat végezték el és kijavították a kastély körüli kerítést. A kastély parkjának és környezetének teljes helyreállítására 2008-ban nyert Európai Uniós forrás ad lehetőséget.

A kastély mesevilágából, a szigetet a belvárossal összekötő kis hídon áthaladva lépünk ki. Visszanézve, a kastélyhoz vezető fasor végén már feloldódni látszik az épület. Érzékszerveink játszottak velünk vagy valóság volt, amit láttunk? Mindkettő! A kastély varázsa egy olyan élménnyel ajándékozza meg a látogatókat, amit mindenki csak saját maga élhet meg.  

Az edelényi kastély méretei alapján hazánk hetedik legnagyobb főúri lakja, de nem csak méretei, hanem építészeti megoldásai és belső díszítése okán is érdemes a látogatásra, hiszen jelenlegi állapotában is különleges élményt nyújt azoknak, akik felkeresik. Teljes felújítása után pedig biztos, hogy hazánk egyik leglátogatottabb főúri rezidenciája lesz.

L'Huillier-Coburg-kastély
3780 Edelény, Borsodi út. 7.
Nyitva: április 1. és október 31. között
10-től 18 óráig (hétfő és kedd kivételével)
Tel: (06 20) 358 0467
www.nemzetimuemlek.hu | www.edeleny.hu

Kapcsolódó startlapok:
Kastély.lap.hu | Kastélyépítészet.lap.hu | Kastélykert.lap.hu | Kastélykönyv.lap.hu