Kiadónk termékei közel 200 hazai turisztikai helyszínen vásárolhatóak meg (kastélyokban, várakban, turisztikai információs irodákban, múzeumokban). Nyilvánvaló, hogy számunkra mindegyik helyszín fontos és kedves, de ezért az egyenlők között is vannak "egyenlőbbek", akik valamilyen személyes okból még is csak előbre állnak a szívünkben. Ilyen kedves helyszín számomra Gönc, kötődve Károlyi (Károli) Gáspár személyéhez és tevékenységéhez, azaz az első, teljesen magyar nyelven nyomtatott biblia kiadásához.

Ma már el sem tudjuk képzelni, hogy mekkora vállalkozás volt ez akkor, és micsoda jelentősége volt a magyar nyelven olvasható biblia megjelenésének. Bár kétségkívül megkerülhetetlen, mégis igazságtalan lenne, ha Gönc megismerését csak Károlyi személyén keresztül tennénk, hiszen a településen van egy szép huszita ház, közelében pedig egy romantikus pálos kolostorrom is, azonban mi most az egyházkerület honlapjának írásait segítségül véve, most a Biblia Múzeumot és a Református templomot ajánljuk a figyelmükbe.

A Károlyi Gáspár Múzeum és Bibliakiállítás



Az Abaúji Református Egyházmegye 1995-ben létrehozta a Pro Memória Károlyi Gáspár Alapítványt, hogy ápolja a bibliafordító prédikátor emlékét. Első feladatként hozzájárult a Nagykárolyban tervezett Károlyi szobor felállításához, amelynek avatása már a következő évben megtörtént. Második lépésként tervbe vette egy Emlékmúzeum és Biblia kiállítás létrehozását. Ehhez nagy segítséget jelentett, hogy az egyházközség természetben visszakapta államosított iskoláit, s ezek egyikét díjtalan használatban az alapítvány rendelkezésére bocsátotta, és minden tekintetben támogatta az Alapítvány célkitűzéseit.

A Károlyi Gáspár Múzeum és Biblia Kiállítás azzal az igénnyel jött létre, hogy bemutassa Gönc neves prédikátorait, iskolamestereit, a gönci iskola diákjait, szellemi értékeikkel együtt és a gönci reformátusság évszázados egyházművészeti kincseit, kiegészítve az egyházmegye és az egyházkerület közösségeinek értékeivel. Szeretné megéreztetni a látogatókkal, hogy ez a sok gyülekezet összetartozik, egy közösségnek a tagjai és az együvé való tartozást kívánja erősíteni a gyülekezetekből érkező vendégekben. Ennek az egységnek az alapja a Krisztusba vetett hit, ami a reformátori tanítás szerint a Szentíráson alapszik. Ezért szentel külön termet a Bibliának, bemutatva különböző korok, népek és nyelvek bibliáit – természetesen egy eredeti Vizsolyi Bibliát is – hogy szemléltesse: :minden változik, de az Isten üzenete, a benne megfogalmazott örömhír és erkölcsi parancs felette áll térnek és időnek. Mindegy, hogy kódexben, ősnyomtatványban, nyomdai tucat termékben vagy a számítógép képer-nyőjén olvassuk, az isteni akarat változatlan.

A kiállított tárgyak nagy részét a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei bocsátották nagylelkűen rendelkezésünkre. A tárlatot tervezte és berendezte Dr. Dienes Dénes és Pocsainé  Dr. Eperjesi Eszter. A fotókat és pecsétmásolatokat Pecze János és Ekhard Júlia készítette.


A Múzeum előterében egy Magyarország térkép és egy felirat is segít elhelyezni földrajzilag községünket. A falakat régi képeslapok díszítik, 1916-1940 évekből. A szoba bútorzata is az egyházmegye gyülekezeteiből került ki.

Az első kiállítási terem a Károlyi szoba nevet viseli. Itt áll a biblia fordító prédikátor mellszobra, Deák Árpád alkotása. A szoborvázlatot a Nagykárolyi Református Egyház felkérésére készítette 1995-ben. Ennek változata áll a szülőváros templomának kertjében. A szobrot a testvérgyülekezet ajándékozta múzeumunknak. Az első tárlóban régi okiratok láthatók, latin és magyar nyelven, többek között egy segélykérő levél, amivel a város vezetői megkeresték a környékbeli településeket, hogy a nagy tűzvész utáni újjáépítést adományaikkal támogassák. Mellette olvashatjuk Benczédi Székely István világkrónikájának (1559) a gönci tűzvészt megörökítő lapját. Kiállítottuk a Takács Céh működési szabályzatát 1694-ből és a város bíró- és tanácsos-választási szabályzatát.

Az álló vitrin a Vizsolyi Biblia egyik kézirat lapját őrzi, amelyen rajta van Károlyi Gáspár eredeti kézírása, mutatva, hogyan javította a nyomtatás előtt a fordítást. Alatta AVizsolyi bibilia egyik lehetséges forrásáról, - (Petrus Martyr könyvéről) - készült fotó. Az ellenreformáció után megszerveződött gönci egyház második prédikátorát, Gál Andrást Jénából hívta meg. Eredeti levele mellett kiállítottuk azt tankönyvet, amit német nyelvből fordított és dolgozott át a gönci diákok használatára. Ebből tanultak meg olvasni és egyben magas szintű természettudományos ismeretek birtokában jutottak az iskola tanulói. Olyan magas szintű oktatás folyt itt, ami elég volt arra, hogy a végzett diákok egyenesen mehessenek külföldi egyetemekre. Itt látható Gönci György énekeskönyvének egy 1676-os kiadása. A sarokban a mérai gyülekezet lelkészi hivatalából származó vaskályha, az ablak mellett egy céhláda található.

A harmadik tárló a mezőváros hétköznapi életébe enged bepillantás, bemutatva egy kárjegyzéket, nyugtákat, egyházi könyvet és egy jegyzőkönyvi kivonatot, ami az egyházfegyelmet volt hivatott erősíteni – az 1700-as évek végéről. Előkerült az ellenreformáció idején elvett, 1575-ben és 1641-ben öntött harangok felirata. A rajzon a gönci toronysisak terve látható.

A következő vitrin házassági matrikulát (anyakönyvet 1851), és végrendeleteket (1817, 1840) mutat be. Göncön nem volt ritka, hogy a gyülekezet tagja az egyházra és a prédikátorra bizonyos összegeket hagyományozzanak.
Ebben a szobában a falon bibliai illusztrációkat látunk, régi városi pecsétek rajzát és egy olyan térképet, ami a gönci prédikátorok és diákok és a városból származó egyházi emberek külföldi tanulmányútjait ábrázolja.

Végül a II. Rákóczi Ferenc által kiállított kiváltságlevél latin és magyar változatát olvashatjuk.



A Biblia terem első tárlója a legrégibb változatokat mutatja. Héber nyelvű tekercs (Eszter könyve), ami az Abaújszántói zsidó közösség tulajdona volt. A hitközség tekintélyes tagjai a kassai gyűjtőtáborból írt levelükben arra kérték az akkori vizsolyi református lelkészt, hogy vegye magához a szent iratot és őrizze meg. A II. Világháború után nem jelentkeztek érte, így került az őrzésével megbízott lelkész családjától ide. Előtte van a héber nyelvű ószövetség, a görög újszövetség (először 1516-ban Erasmus adta ki), a Septuaginta (az Ószövetség görög fordítása). Itt találjuk a Vulgata néven ismertté vált, 405 táján Szent Jeromos által készített latin bibliát és egy szír fordítást.  A középkori könyvnyomtatásról készült metszetek díszítik a falat.

A második tárlóban az európai népek nyelvén olvashatjuk a Szentírást, van angol, német (Luther fordítása), francia, cseh és egy eszperantó biblia.

A következő tárlóban az "Orosz fogságból hazakerült" sáropataki könyvek néhány darabját látjuk, az 1490-es években Bázelben kiadott Bibliát, amit ősnyomtatványnak is nevezünk.

Az ablak melletti vitrinben a magyar fordításokat találjuk. Főhelyen az 1590-es Vizsolyi Bibliát, amit Károlyi Gáspár nevéhez kapcsolhatunk, de tudnunk kell, hogy egy munkaközösség alkotása és ez az első teljes magyar nyelvű szentírás. Mellette az első javított kiadás, Szenczi Molnár Albert által kiadva 1608-ban Hanauban. Különlegessége a kiállításnak a Váradi-Biblia, amelyet Nagyvárad ostroma alatt nyomtattak 1661-ben.

Az utolsó tárló a különleges nyelvű, az európai ember számára egzotikus fordításokat állítja ki: perzsa, arab, kínai, zulu, pápua bibliákat láthatunk, de van itt udmurt, mordvin és török fordítás is.

A Bibliáról alkotott kép nem lenne teljes a XX. század végének “legolvasottabb könyve” a számítógép képernyője nélkül. Ennek segítségével egyszerre tanulmányozhatjuk szinte valamennyi előbbi fordítást, és pil-lanatok alatt kereshetünk ki helyeket, témákat, szavakat és válthatunk nyelvet is. A Szinva Net Kft által adományozott Hewlett Packard gépen az Arcanum DataBases Kft Folio Views adatbázisa fut.

A számítógép mellett a falon ugyan annak a bibliai idézetnek különböző nyelvű fordítását találjuk.

Egy külön tárló mutatja be azokat a Bibliákat, énekeskönyveket, és más egyházi nyomtatványokat, amelyket nagylelkű látogatóink adományoztak a múzeumunknak.

A legutolsó terem az egyházművészettel ismertet meg, különös tekintettel az Abaúji Egyházmegye kincseire. A terítők között sok származik Göncről, de itt van Bánffi Kata gyönyörű monogramos terítője, amit a Tornyosnémeti Egyháznak adományozott és Szatmári Király Kláráé. Sőt van egy apró, eredetileg jegykendőnek hímezett úrasztali terítő is, ami török munka és a Hernádszurdoki Egyháztól került a gyűjteménybe.

Az úrasztali edények különböző korból valók (XV-XIX. század) és különböző anyagból készültek cseréptől az ónig, ezüsttől az aranyig. De akármiből készültek is, az kiderül, hogy az adományozók megértették a Biblia üzenetét, mert hálából az Isten szeretetéért a legszebbet és a legjobbat akarták felajánlani.  Az első tárlóban a legrégebbi edényeket láthatjuk, Zsujta, Csenyéte, Csobád, Zubogy aranyozott kelyheit a 15-17. századból és a Komjátiban használt habán cserépkorsót.  A második vitrinben a női portré valószínűleg a terítőt varró Máriásssy Krisztináé, előtte egy ón keresztelő készlet és a Szikszói Egyház hatalmas boroskannája. A könyveket a gönci gyülekezet mai tagjainak szülei, nagyszülei használták.

A fal melletti utolsó tárlóban két gönci kehely, gyönyörű ónedények és egy  korsó gazdagítja a terítők látványát.

A négy nagy fali tárlóban a legszebb nagyméretű terítők kaptak helyet. Háromban gönci, a negyedikben a már emlegetett Tornyosnémeti látható.

A fekvő tárlókban a terítők mellett a gönci gyülekezetben használt énekes és imádságos könyveket látunk. Egyházi pecsétes irat, pecsétnyomók, színesítik a képet.

A fal melletti pódiumon a tomori gyülekezet festett, verses feliratú úrasztala áll, mögötte a mezőcsáti templomból származó fűrészelt, festett fali dísz, ami valamikor a mózes szék – a lelkipásztor helye – felett függött. A sarokban egy tizenhetedik századi lelkipásztor téli díszruháját bemutató bábú áll.

A falakat díszítő fotográfiák és textilek mindhárom teremben Ekhard Júlia fotóművész munkáját dicsérik.


Időszakos nyitvatartás:

Május 1-től Október 31-ig Vasárnap és hétfő kivételével 10-17 óráig.

Nyitvatartási időben elérhető: 46/388-650

November 1-től április 30-ig csoportoknak előzetes bejelentkezés után (legalább 24 óra) látogatható. Bejelentkezés: 46/ 588-221

 

Belépőjegy árak:

Felnőtt: 600 Ft

Diák és nyugdíjas: 300 Ft

Pedagógusoknak és 70 év fölöttieknek: ingyenes




Templom


A gyülekezet a reformációtól kezdve a telelpülés templomát használta istentiszteleti helyként. Károlyi Gáspár is a katolikus egyház egykori templomában hirdette az igét. Az ellenreformáció idején az Isten háza visszakerült a katolikusok tulajdonába és többszöri huza-vona után, 1712-től templom nélkül élt a gyülekezet.. II. József császár  híres "Türelmi Rendelete" (1781) tette lehetővé a templom építését. A városon kívüli északi domboldalon, addíg gazdasági célokra használt földterületen építették fel az akkor még torony nélküli épületet. A terveket Lieb Tamás építésszel készíttették el. A helyi gyülekezet és a környékbeli közösségek együttes erőfeszítései nyomán 1786-ban szentelték fel és vették használatba . A település déli oldalán álló katolikus templommal szemben levő épület elé 1802-ben tornyot emeltek, ami  25 méter magas. A templom barokk stílusban épült,  sikmennyezetes, keleten a nyolcszög három oldalával zárul. Belső berendezéséből eredeti a két karzat, a keresztelő medence, amit diófából faragtak a művészi ízlésű asztalosok. Korabeli a csillár, amin az egykori gyertyák helyére kerültek az izzók, a szószék- ami egyetlen tölgyből készült és a szószék díszes koronája. A rajta levő megcsonkított, de mégis kihajtó fa állítólag a Pataki Kollégium gönci számüzetésére és  a minden rossz szándékon  diadalmaskodó megtartatására emlékeztet.  A fehér márvány úrasztala 1882-ben, az Országh Sándor által épített mechanikus, csuszkaládás, 14 regiszteres orgona 1883-ban készült. A templom eredetileg 850 ülőhelyes volt, az 1980-as években készült padok  kevesebb hívőnek adnak helyet.

Tornyában két harang van. A nagyobbik 1414 kg-os, átmérője 138 cm, Seltenhofer Frigyes öntötte Sopronban, 1923-ban. Rajta a Zsidókhoz írt levél 3. részéből vett idézet:"ha az én szómat halljátok , meg ne keményítsétek a ti sziveteket" és az öntés körülményei olvashatók.

A templom kertben áll Károlyi Gáspár szobra, amelyet 1890-ben, országos ünnepséggel avattak fel. Alkotója Mátrai Lajos szobtászművész. A templom falán a bibliafordító sírfelirata olvasható. Mellette Szenczi Molnár Albert emléktáblája, aki rövid ideig a gönci protestáns iskola diája volt Károlyi prédikátorsága idején.

Itt nyugszik Idrányi Barna (1861-1933) nagyszalánci lelkész, a Szlovenszkói Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke.

Forrás: www.tirek.hu