Kulcsszavas kereső:
Legújabb cikkek:
Határon átnyúló kezdeményezésből újult meg a tőketerebesi Andrássy-kastély, a pácini Mágochy–Alaghy–’Sennyey-kastély és a tokaji Zeleméry-kúria
Megjelent: 2023. 12. 04. Az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország... Interaktív időutazás - újabb látnivalókkal és tartalommal gazdagodik a Füzéri vár Vár állott, most kőhalom, írja a költő, de miért ne lehetne fordítva?... Interaktív várostörténeti kiállítás nyílt a felújított Mezőtúri Városházában, látogathatóvá vált a torony is Augusztus 20-án sor került a felújított Mezőtúri Városháza átadására. A város... Új kiállítás - Mezőtúr Mezőtúr Város Önkormányzata a TOP-1.2.1-15-JN1-2016-00003 azonosítószámú,... Megnyílt a regéci vár Keleti Palotaszárnya! A fejlesztés az egykori impozáns palotaszárny újjáépítésével, valamint a... |
Harmonia caelestis - a majki Kamalduli remeteség
A majki apátsági templom alapkőletételekor a szokásos dokumentumok mellé egy halat is elhelyeztek, ezzel is kifejezve, hogy a szerzetesrend tagjai milyen komolyan veszik a hallgatási fogadalmukat. A szigorú rend szerint élő férfiközösség tagjai a napi imák elmondásán kívül csak évente kétszer, húsvétkor és karácsonykor válthattak szót egymással. A majki remeteségben csak rövid ideig éltek az öltözetük alapján fehér barátoknak is nevezett szerzetesek, de a krakkói Bielanyn ma is működik egy kamalduli kolostor. A kamalduli rendet Romuald itáliai herceg alapította 1012-ben. Magyarországon a 17. század végén jelent meg a szerzetesrend, első remeteségüket Zoborhegyen (ma Szlovákia) építették fel (1695-ben kedték meg az építését). Majkpusztát galántai Esterházy József adományozta a rendnek, amikor Radossányi László, a kahlenbergi zárda vezetője, támogatást kért egy új rendház alapításához (Esterházy József a területet az ott lévő rommal, az Oroszlánkőn lévő Gesztes várának köveivel együtt ajándékozta a kamalduliaknak, de adott pénzt és munkásokat is az építkezéshez, illetve bányáiból vörös márványt, meszet, erdeiből fát is). A majki remeteség terveit korának jelentős építésze, Franz Anton Pilgram készítette el. A zoborhegyi kolostor mintája alapján megtervezett remeteség kivitelezését 1734-ben kezdték el, és a kivitelezési munkákat Pilgram egészen a haláláig, 1761-ig felügyelte. Az építkezést feltehetőleg Fellner Jakab felügyelete alatt fejezték be (a templom 1770-re készült el).
A remeteség nagykapuját két homokkő szobor őrzi: egyik a kamalduli rend alapítóját, Szent Romualdot, a másik édesapját, Sergiust ábrázolja. Majkon 17 egyforma, fehér falú, piros cserepes cellaház (remeteház) épült (az eredeti tervekben 20 szerepelt). A cellaház elnevezés nem az épületek méretére vagy berendezésére vonatkozhatott, hanem inkább utalhatott arra, hogy lakója a világtól elzárva -remeteként- él. Hat házat alapított az Esterházy család, a többi donátor között pedig megtalálhatjuk a gróf Cziráky, a báró Lengyeltóthy Lengyel és az Erdődy családot is. A házak homlokzatán látható az építtető családok címere. Minden házban egy remete lakott, aki miséket mondott az építtetők üdvére. A házakban kialakított kápolnák minden szükséges kellékkel ellátott miniatűr templomok voltak. A hatodik cellából alakították ki azt a múzeumot, amelyikben napjainkban a majki szerzetesi élet történetét mutatják be. Ezt a házat, a homlokzaton látható címer és annak felirata alapján, bodorfalvi Baranyai család építtette, Szent Pál tiszteletére (a házakat egy-egy szentnek ajánlották). A kapun keresztül a házhoz tartozó -a ház alapterületével megegyező nagyságú- kertbe lép be az ember. A szerzetesek itt a saját szükségleteik kielégítésére való fűszereket és gyógynövényeket termelték. Az udvart magas kőfallal zárja körül, így onnan csak az égre nyílt kilátás. A süttői vörös márvány keretes ajtón keresztül egy boltíves folyósora lépünk be. A házak belső kialakítása egységes volt, mindenhol négy helységgel: kápolnával, hálószobával, műhellyel és kamrával. A múzeumként szolgáló ház kápolnájának stukkó díszítése, márványozása, festményei megegyeznek az eredeti kialakítással. Az oltárkép helyén látható festmény -Vogel Gergely alkotása az Esterházy család hagyatékából került ide- a rendet alapító Szent Romauldot ábrázolja idős korában, kezében a majki épületegyüttes modelljének részletével. Az egykori szobába berendezett kiállításon a remeteséghez kapcsolódó tárgyak mellett, az egykor itt állt premontrei templom és kolostor ásatásokon előkerült emlékei is megtekinthetőek. A remeteségnek a bejárattal szemben lévő végét a Foresteria (a főépület) zárja le. Ebben az épületben volt a remeteség vezetőjének -felügyelőjének- a szállása és itt helyezték el az átutazó illetve ide látogató vendégeket. Emeletén, külön bejárattal rendelkező lakosztály állt az alapító kegyúr szolgálatára. Az udvart bal oldalról lezáró épületben a gyógyszergyár és a könyvtár volt, míg a jobboldali részben látható a falképekkel gazdagon díszített refectorium (ebédlő), melynek képeit szerzetes festők és Vogel Gergely, stukkódíszeinek rajzát pedig feltehetőleg Pilgram készítette. A Nepomuki Szent Jánosnak szentelt templom építése csak a remetelakok kialakítása után, 1753-ban kezdődött el. Az épületegyüttes közepén elhelyezett templom gazdagságára az alkotók neve és az eredeti berendezési tárgyai közül fellelhető tárgyak alapján következhetünk -berendezési tárgyai közül számos került a környékbeli templomokba, ahol ma is megtalálhatóak-, ugyanis a templomépületet teljesen elbontották egy villámcsapás hatására bekövetkezett sérülés után (1811-ben), egyedül a tornya maradt állva. Tudható, hogy a templom mennyezetének, Nepomuki Szent János életének eseményeit ábrázoló freskóit Franz Anton Maulbertsh készítette, mellette a kor számos kiváló szobrásza, festője és kőfaragója vett részt a változatos belső díszítések kialakításában. A templomtoronyból páratlan kilátás nyílik a remeteségre és környezetére. Harangjátéka, stílusosan, Esterházy Pál Harmonia Caelestis című zenei gyűjteményének darabjait szólaltatja meg negyedóránként. Alig fél évszázaddal a majki megtelepedés után, II. József 1782-es rendelete a Kamalduli kolostort is feloszlatta. Az ingóságok egy részét elárverezték, a puszta és a hozzá tartozó birtok pedig a kincstár tulajdonába került. Többszöri tulajdonosváltás után kerül vissza a birtok az Esterházy családhoz, akik 1860-ban vadászkastéllyá alakítják át az itt álló épületet. Az Esterházy család tulajdonában 1945-ig marad a birtok, azonban az utolsó családtag, gróf Esterházy Móricné még 1973-ig lakott az egyik remeteházban.
A barokk stílusban épült remeteség értékét növeli, hogy egy adott feladat betöltésére, egységes együttesként épült. Az épületek, és azok mértani elrendezésével sugallt harmóniát tökéletesen egészíti ki a kolostoregyüttes csodálatos környezete: a Vértes romantikus hangulatú erdői és a közelben fekvő halastó pompás keretet adnak ennek a nagyszerű alkotásnak..
Magyarországi barokk kertművészet (Helikon Kiadó, 2008) Kolostor.lap.hu | Helytörténet.lap.hu | Szentek.lap.hu | Kulturális-út.lap.hu | Majkikolostor.hu
|
Legújabb címkék:
Nemzeti Park |
Kegyhelyek |
Várak |
Népi építészet |
Népművészet |
Kolostorok |
Kápolna |
Kastélyok |
Templomok |
Portrék |
|
|