Átjártunk rajta, de nem volt a kedvencünk. Leginkább akkor használtuk, ha a Dunakorzóra innen akartunk bejutni vagy fordítva. Nem volt szerencsés a "gödör", az egykori római erőd - Contra Aquincum - bemutatása, és sok volt az autó is a pici tér körül.

Március 15. tér  (fotó: legifoto.com)

Az idei tavasz azonban hatalmas fordulatot hozott a tér életében. Átadták a felújított, jelentősen átalakított területet, amely ímmár kialakításában vonzó, csábító a várost járjó emberek számára, egy újabb olyan közösségi tér, amin nem fogunk átsietni, hanem kellemesen sétálunk, egyenként megnézve az újdonságokat. Amiből bizony jut bőven, hiszen a tervezők számos olyan apró felfedezni valót "rejtettek" el a területen, ami lehetőséget ad a felfedezés örömét átélni.

Ilyen a Belvárosi templom előtti pad, melynek háttuljára bevésték a templom korábbi periódusaiból származó alaprajzait is, miként a templom mellett kialakított "kolostor kert". Szembe tűnő viszont a járdába karcolt kettős vonal, mely a Duna vonalát szimbolizálja, feltüntetve az egykori római helyőrségek nevét és elhelyezkedését Carnumtumtól (ma Ausztria) egészen Cuccinumig (ma Horvátország). Az útvonal két végpontja között pedig történelmi utazást tehetünk az egykori római határvonal, a limes magyarországi szakasza mentén, mely reményeink szerint pár éven belül kiérdemli a Világörökségi címet.

A római korhoz való kötődést az írás elején már említett egykori erőd feltárt maradványai adják, melyet a mostani felújítás után csak egy üvegablakon át tekinthetnek meg az érdeklődök (reméljük ez változni fog a jövőben).

Megszületett egy újabb élhető, szerethető tér Budapesten, nagy szükség volt rá, szemmel láthatólag örömmel vették birtokba a városlakók és a turisták is.