Skóciai Szent Margit

A középkori Magyarország két Margit nevű szentet is adott a keresztény
egyháznak. Közülük IV. Béla lánya, Árpád-házi Szent Margit az ismertebb
itthon, emlékét számos hely őrzi (elég csak a Margit-szigetre gondolnunk).

Skóciai Szent Margit emlékét a brit szigeteken
tartják nagy becsben, azonban az ő személyé-
hez is kötôdnek magyar vonatkozású helyszí-
nek.

Skóciai Szent Margit magyar földön született,
édesapja Edmund – Alfréd király leszárma-
zottja –, fivérével, Edwarddal együtt, a dán
hódítók elől menekült hozzánk, ahol Szent
István király rokonságából feleségül vette
Ágotát, akitől három gyermeke született.
(Ágota származásáról megoszlanak a
vélemények, egyesek szerint Szent István
leánytestvére volt, mások szerint Gizella
rokonságából származott).

Margit volt a három gyermek közül a legidősebb, és valószínűleg 1047-ben
született Réka (Reska) várában. (Egy fennmaradt birtoklevél őrizte meg,
hogy az angol hercegek földje Nadasd mellett – a mai Mecseknádasd – volt.
A magyar főúri családok közül a Nádasdy család vallja magát Edmund
leszármazottjának.)

Margit még gyermekként érkezett Angliába – 1057 táján –, ahol édesapját
az uralkodásra alkalmatlan „Hitvalló” Eduárd utódjának választottak.
Apja rövid idôn belül bekövetkezô halála után nem sokkal Margit öccse,
Edgar lett a király. A normann hódítók elôl azonban kénytelen volt az
egész család Skóciába menekülni, ahol az akkori uralkodó, III. Malcolm
feleségül vette Margitot.

Az alattvalói körében a „véreskezû” jelzôvel felruházott uralkodó Margit
hatására vad szokásait elhagyta, sôt egész környezete követte az
„újjászületésben”. Margit Skóciában templomokat, kolostorokat építtetett,
gondoskodott a betegekrôl és szegényekrôl, és ezekben a cseleke-
deteiben hû támogatóra lelt férje személyében.

Házasságukból nyolc gyermek született, és ez a tény már önmagában
is nagy tiszteletet jelentett volna a királynénak, azonban ahhoz, hogy
szentként tiszteljék ez kevés lett volna. Ehhez kellett az a példamutató,
a szegényekkel együtt érzô és róluk gondoskodó, az egyház életében
aktívan részt vevô, még teológiai kérdésekben is állást foglaló „anya-
királyné”, akit Skóciai Margit megtestesített.

Skóciai Margit 1093. november 16-án halt meg. Már közel volt életének
utolsó órája, amikor megérkezett a hír, hogy férje és egyik fia elesett
a csatatéren. Margit még ezt a tragikus hírt – ezt a szenvedést
– is úgy fogadta, mint olyan próbatételt, mellyel az úr őt erôsíti.

Szenté avatására 1251-ben került sor. Emlékét – a nép szívén kívül –
az edinburgh-i várban egy kápolna, Skócia különbözô pontjain pedig
számtalan és sokféle helyszín – barlang, modern kórház – ôrzi.

Szent György vértanú templom (Templom tér)

A Klimó György püspöksége idején – és
támogatásával – emelt templomban őrzik
Skóciai Szent Margitnak a skót katolikus
egyháztól kapott ereklyéjét.

A templom előterébôl nyíló emlékkápol-
nában a Réka-vár köveiből emelt talapza-
ton Skócia Szent Margit közel 1 méter
magas fa szobra áll (Frey György alkotása).

A barokk stílusú plébániatemplomot
1771-ben szentelték fel. Ebbôl a korból
származik a berendezés jelentős része is – a fő – és mellékoltárok, az orgona és a
székek. Az oltárképeket Johann Baumgartner – Dorffmeister és Maulbertsch
köréhez tartozó – bécsi mester festette, míg a Skóciai Szent Margitot ábrázoló
festményt Gregor Smith, skót festô alkotta (és a skót katolikus egyháza
adományozta 1975-ben a templomnak).

A plébániatemplom turisták számára csak a szertartásokat követően látogatható.

Réka-vár

Az Óbányai-völgy bejáratánál, a hegy tetején kereszttel jelzett helyen
találhatók a Skóciai Szent Margit születési helyeként számon tartott Réka-
vár (Rák-vár) – nádasdi vár – romjai. Építésének ideje nem ismert (lehet
illír vagy kelta eredetû, de akár IX. századi frank építkezés is).
A vár maradványai egyes részeken még ma is láthatóak, és a feltárások
alapján a nagyjából 200 m hosszú, 36 m széles várudvart terméskôbôl
kirakott 3 méter vastag fal vette. Megtalálták még egy kör alapú torony
és több épület maradványait is. A vár pusztulásának körülményeit nem
ismerjük. Elképzelhetô, hogy pusztulása a török hódoltság idején következett
be. A vár maradványait a környék lakossága
hordta szét lakóházaik,malmaik építéséhez.

Forrás, további információ: www.mecseknadasd.helyinfo.hu

Skóciai Szent Margit Út