Kulcsszavas kereső:
Legújabb cikkek:
Határon átnyúló kezdeményezésből újult meg a tőketerebesi Andrássy-kastély, a pácini Mágochy–Alaghy–’Sennyey-kastély és a tokaji Zeleméry-kúria
Megjelent: 2023. 12. 04. Az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország... Interaktív időutazás - újabb látnivalókkal és tartalommal gazdagodik a Füzéri vár Vár állott, most kőhalom, írja a költő, de miért ne lehetne fordítva?... Interaktív várostörténeti kiállítás nyílt a felújított Mezőtúri Városházában, látogathatóvá vált a torony is Augusztus 20-án sor került a felújított Mezőtúri Városháza átadására. A város... Új kiállítás - Mezőtúr Mezőtúr Város Önkormányzata a TOP-1.2.1-15-JN1-2016-00003 azonosítószámú,... Megnyílt a regéci vár Keleti Palotaszárnya! A fejlesztés az egykori impozáns palotaszárny újjáépítésével, valamint a... |
A millennium hét emlékműve
A Civertan Grafikai Stúdió elkészítette Pannonhalma turisztikai vonzerőit bemutató grafikus látványtérképet, melyen láthatóak az apátsághoz tartozó épületek. Közéjük tartozik a Millenniumi emlékmű is, amely a Főapátságtól nem messze található.
Látványtérképekről még több információ: http://latvany-terkep.hu/
Ez az emlékmű egy olyan vállalás részeként épült meg, amikor egyszerre hét emlékhelyet hoztak létre -a hét honfoglaló törzsre utalva- az ország legkülönbözőbb –de jellemzően a környezetéből kiemelkedő, messziről is jól látható- pontjain.
Boldog békeidők
Az 1800-as évek második fele és a 20. század első évtizedei
kétség kívül Magyarország egyik legkiemelkedőbb időszaka volt. A kiegyezést
követő nyugodt évek hatására megindult a városok fejlődése, az iparosodás soha
nem látott dinamikával növekedett, a világszínvonalon termelő –és termékeit a
világ minden pontjára értékesítő- vállalatok berkein belül jelentős
kutató-fejlesztő munka folyt, melynek eredményeként világraszóló találmányok
sora született meg. Ennek az idilli és pezsgő időszaknak volt jelentős eseménye az 1896. évi millenniumi ünnepségsorozat, melyet a honfoglalás, a magyar nemzet ezeréves fennállásának dicsőítésére szerveztek meg. Az eseménysorozat legemblematikusabb helyszíne a budapesti Városliget volt, ahol az Ezredévi Kiállítás –vagy másként: Ezredéves országos Kiállítás- várta a látogatókat. (Kevéssé ismert, hogy az ünnepséget eredetileg 1894-ben tervezték megtartani, ez halasztottak előbb 1895-re, majd végül 1986-ra.) Természetesen a megemlékezések, ünnepségek nem korlátozódtak csak a fővárosra, abból az ország minden egyes települése szerette volna kivenni a részét. A kormány is igyekezett mindenkihez eljuttatni a jeles üzenetet, így például központi költségvetésből hét millenniumi emlékmű felállítását támogatta. (A törvénybe foglalt megvalósítandó feladatok között a Hősök terei emlékmű szerepelt az első helyen, majd rögtön utána következett a hét millenniumi emlékmű, de ekkor határoztak egy szépművészeti múzeum létrehozásáról is.) Hazánk 20. századi történelmét jól mutatja, hogy ezek közül csak kettő állt a mai Magyarország területén: a pannonhalmi és az ópusztaszeri. A további öt emlékmű –amely az alábbi jeles helyszíneken épült meg: a dévényi várhegyen (a Morva és a Duna találkozásánál), Zobor-hegyen (Nyitra megyében), a munkácsi várhegyen, a brassói Czenk-hegyen (újabban: Cenk-hegy) és a zimonyi várhegyen- felállítási helye az óta kívül került Magyarország határain.
Az ópusztaszeri –akkor még csak pusztaszeri-
Árpád-emlékművet az egykor itt állt monostor romjainak a közelében állították
fel (alkotója Berczik Gyula építész és Kallós Ede szobrász volt).
A hét emlékmű közül ma már csak az a kettő látható –közel hasonló formában, mint ahogy megépült-, a pannonhalmi és az ópusztaszeri. A másik öt sorsa a pusztulás (elpusztítás) lett. A pannonhalmi Milleniumi emlékmű része a Világörökségi listára felkerült területnek. Felkeresése vezetés nélkül –és belépőjegy megvásárlása nélkül- lehetséges.
|
Legújabb címkék:
Nemzeti Park |
Kegyhelyek |
Várak |
Népi építészet |
Népművészet |
Kolostorok |
Kápolna |
Kastélyok |
Templomok |
Portrék |
|
|