A Bodrogközben fekvő Pácint felkeresők a zempléni régió egyik
legjelentősebb reneszánsz emlékét ismerhetik meg. A település
környéke rendkívül gazdag honfoglalás és Árpád-kori emlékekben
(karcsai református templom, karosi honfoglalás kori temető).
Őseink ezt a területet téli szállásként használták, és az is feltételezhető,
hogy a honfoglalás korában ezen a tájon volt az egyik hatalmi
központ. A kastélymúzeum földszintjén berendezett kiállítás ezt
az időszakot mutatja be.
Az már első ránézésre egyértelmû, hogy maga a kastélyépület
egy jóval késôbbi korszak emléke. Pácin birtokosai a középkorban
a legjelentôsebb fôúri családok közül kerültek ki – pl. Hunyadiak, Szapolyaiak
–, a település pedig a tokaji, a tállyai, majd a regéci vár birtokai
közé tartozott.
A pácini birtok 1570-ben került a Magóchy (Mágócsi) család tulajdonába,
amikor a fiú utód nélküli Mágóchy Gáspár a birtok akkori
tulajdonosának, Alaghy Jánosnak a lányát összeházasította az
örökösének tekintett unokaöccsével. A család csillagát magasra
emelô Magóchy Gáspár – Észak-Magyarország egyik
leghatalmasabb és egyben leggazdagabb ura – döntött a
pácini kastély megépítésérôl, az ifjú pár lakhelyéül szánva
azt. A házaspár az 1580-as évek elején már a pácini kastélyban
lakott (a kapu feletti tábla évszáma szerint 1581-ben fejezték be
az építést). Az épület emeleti részein alakították ki a ház urának
lakóhelyét, az alsó szinten pedig a szolgáló személyzet és az
ellátáshoz tartozó helyiségek – pl. konyha – lettek kialakítva.
A kastély új ura az építés után pár évvel elhunyt, özvegye
pedig feleségül ment Rákóczi Zsigmondhoz, így a pácini birtok is
része lett az egyre jelentôsebb Rákóczi vagyonnak. Az Alaghy család
többi tagjai azonban ezt nem fogadta el és a hosszan tartó pereskedés
lezárásaként végül Pácint (más területekkel, illetve tokaji
szôlôkkel együtt) Alaghy Ferenc és Menyhért kapta meg.
Az ő birtokosságuk idejére esett a kastély fénykora.
A jelentôs átalakítások és bôvítések során a kastély déli
sarkainál egy-egy toronyszerû építményt emeltek, magát
a kastélyépületet pedig tornyos-védôfolyosós-lôréses fallal
vették körül, melynek bejáratánál felvonóhíd és farkasverem
fogadta az érkezôket. Mindezek a fejlesztések azonban
inkább reprezentációs szereppel, mintsem komoly védelmi
értékkel bírtak. Ezekről az építkezésre a külső kapuból
származó, 1591-es évszámmal ellátott címeres kőkeret tanúskodik.
Alaghy Menyhért halála után a birtok a királyra szállt vissza, majd
a Sennyei család tulajdonába került, akik egészen 1945-ig voltak
Pácin urai. Adatok maradtak fenn a kastély romantikus stílusú átépítésérôl
(1856-ból), azonban ennek ma már – leszámítva az akkor
kialakított tájképi park megmaradt részeit – semmilyen nyomát nem
láthatjuk, mert 1977 és 1987 között elvégzett munkák során a kastély
későreneszánsz stílusú rekonstrukciójára törekedtek. A restaurált
épületben a Bodrogközi Kastélymúzeum kiállításait tekinthetik
meg a látogatók.

Rekonstrukciós elképzelés a várról grafika: Ferenc Tamás

A Kastélymúzeum nyitva tartása:
Május 1.–november 1.
Hétfô kivételével naponta 10–16 óráig.
November 1.–április 30.
Elôzetes bejelentkezés alapján
tel.: 06/20 427 2433

Állandó kiállítások:
A hagyományos parasztgazdálkodás
a Bodrogközben,
Kastélyenteriőr
Bodrogközi halászat,
Czinke Ferenc grafikái
www.hermuz.hu/pacin.htm

Programajánló:
Bodrogközi Napok
Minden év július elsô hétvégéjén.
Helyszíne: Mágóchy várkastély