Gertrúd királyné halálának 800. évfordulója több szempontból is megfelelő alkalmat kínál arra, hogy árnyaljunk és több nézőpontból mutassuk be az érdeklődők számára – az elsősorban leginkább a Katona-drámából ismert – történetet, illetve Gertrúd alakját, valamint családi hátterét és a királyné magyarországi korszakára jellemző miliőt.

A kiállítás 2013. december 31-ig tekinthető meg, hétfő kivételével minden nap 10.00 - 18.00 óra között

Helyszín:
Ferenczy Múzeumban, Pajor-kúria (2000 Szentendre, Kossuth Lajos u. 5.)

Királynék, hercegnők, szentek - a Szép Magyarország tematikus kiadvány

Hazánk tatárjárás előtti történelmének eseményei közül kevés váltott ki akkora visszhangot a korabeli európai történetírásban, mint Árpádházi II. András királyunk első feleségének, Merániai Gertrúdnak a meggyilkolása. A merénylet rekonstruálása egyrészt elég egyszerű, másrészt azonban meglehetősen bonyolult. 1213. szeptember 28-án egy főúri összeesküvés során gyilkolták meg, miután már tíz éve Magyarország királynéja volt.

Az indokok elég homályosak, a későbbi nemzeti történetírás és a romantikus idegengyűlölet fényében némiképpen túl is magyarázták őket. A Gertrúd rokona általi megbecstelenítés vádjának toposza későbbi keletű, a trónviszályért őt terhelő felelősség, illetve a gyenge kezű II. András király képe pedig szintén felülbírálandó és árnyalandó. Hazai és külföldi krónikákból, a királyi és királynéi hívek számára kiadott adománylevelekből, valamint Gertrúd fiának IV. Béla királynak húsz évvel későbbi megtorló intézkedései nyomán kaphatunk némi képet az eseményekről. Ezek alapján a merényletnek a főbb mozzanatait a történeti kutatás mára nagyjából tisztázta. Ugyanakkor a gyilkosság hátterét és részleteit már a középkori elbeszélő forrásaink is eltérő módon láttatják, adataik sokszor teljesen ellentmondanak egymásnak: épp úgy akad köztük Gertrúd alakját tisztára fényező védőbeszéd, mint ahogyan a gyilkosokat mentegető magyarázat is, mely szerint a királyné rászolgált a büntetésre. Az idegen származású Gertrúd, a forrásokból úgy tűnik, erőskezű királyné lehetett, így könnyebben magára vonhatta a helyi nemesség haragját. Amennyiben lánytestvérei, Hedwig (később Szilézia védőszentje) vagy Ágnes (francia királyné), illetve szentéletű lánya, Erzsébet „észrevehetetlen, jótékony, vallásos házastársi modelljét” követte volna, talán elkerüli tragikus sorsát.

Gertrúd királyné halálának 800. évfordulója több szempontból is megfelelő alkalmat kínál arra, hogy árnyaljunk és több nézőpontból mutassuk be az érdeklődők számára – az elsősorban leginkább a Katona-drámából ismert – történetet, illetve Gertrúd alakját, valamint családi hátterét és a királyné magyarországi korszakára jellemző miliőt. Egyrészt, mivel az utóbbi években a hazai történeti kutatás több új eredménnyel gazdagította a korszakra – II. András korai korszakára, általában az Árpádházi királynékra, a Gertrúdra vonatkozó külhoni elbeszélő irodalomra, illetve a királyné temetkezési helyére, Pilisszentkeresztre – vonatkozó  ismereteinket, amelyeket érdemes egy sajátos nézőpontból, Gertrúd alakjára felfűzve bemutatni. Másrészt pedig, az utóbbi évtizedek külföldi kutatásai nyomán az Andechs-Meráni családról is jóval részletesebb képünk alakult ki, amelyet hasznos a kiállítás keretei között a magyar nagyközönséggel is megismertetni, különösen ami Gertrúd testvéreinek sorsát és tevékenységét illeti. Emellett az évforduló kiváló lehetőséget teremt arra, hogy a magyar történelem e „híres/hírhedt” alakjával kapcsolatban „egy tető alá gyűjtsük“ az egyébként általában külön-külön létező történeti, irodalmi, színházi és filmes hagyományokat.

Mivel a történeti Gertrúd királyné személyéhez viszonylag kevés konkrét tárgyi emlék köthető, így a kiállítás koncepciójának kialakítása során leginkább a család és a korszak emlékeinek bemutatásán keresztül igyekszünk a Gertrúdra vonatkozó ismereteinket rendszerezni, és a történeti személyiség későbbi, többféle (középkori és újkori) recepciójára is nagy hangsúlyt kívánunk fektetni. A kiállítás készítése során arra törekedtünk, hogy a vizuális élmény mellett, amelyet számos poszterrel kívánunk biztosítani, a különböző középkori krónikaszöveg vagy éppen Hans Sachs nürnbergi mesterdalnok Bánk bán története az érdeklődők számára hanganyag formájában, az adott résznél audio élményt is nyújtson a látottakhoz. A különböző irodalmi feldolgozások Gertrúd-alakja ezáltal a kiállított képek, kéziratok, színházi metszetek, fennmaradt némi filmbeli képek megtekintésével egyidejűleg, vagy attól függetlenül összehasonlíthatóvá válik, hiszen a krónikások, Sachs, Lillo, vagy Grillparzer királyné alakja a jellemző – kiragadott párbeszédekben – is érzékelhető.

A kiállítást kisebb tematikák szerint osztottuk fel. Az első részben a látogató Gertrúd családi hátterével, az Andechs-Merani család történetével, Gertrúd testvéreivel ismerkedhet meg. A második részt szenteltük az Árpád-házba beházasodott királyné magyarországi korszakának, amelyet a pilisszentkereszti (egykori pilisi) ciszter apátságbeli eltemetésével zárunk le. A harmadik nagyobb egységben pedig a középkori királyné gyilkosság tényének – történetének – továbbélését igyekszünk bemutatni. Végül a 19-20. századi színházi előadások legkülönféleképpen elképzelt Gertrúd-alakja elevenedik meg.

A kiállításhoz augusztus folyamán a Ferenczy Múzeum udvarán – a szentendrei nyári színházi rendezvények keretében – szabadtéri Bánk bán „kamaraelőadás“ kapcsolódik. A királyné – középkori halottaskönyvekben megőrzött szeptember 28-i – halálának napján pedig tudományos konferenciára kerül sor a múzeum tetőtéri Pajor-termében, amelyen a meghívott előadók szintén több nézőpontból (történettudomány, régészet, művészettörténet, irodalomtörténet) mutatják be a témára vonatkozó legújabb tudományos álláspontokat.


A kiállítás kurátora Dr. Majorossy Judit történész, tudományos titkár

Belépődíjak:

Teljes árú belépő 1.500 Ft/fő
Megvételének napján a Ferenczy Múzeum kezelésében lévő valamennyi szentendrei kiállítóhely megtekintésére feljogosít.

Kedvezményes belépő: 
• 6 - 26 évesek
• 62 - 70 év közötti életkorúak 750 Ft

www.femuz.hu