Kulcsszavas kereső:
Legújabb cikkek:
Határon átnyúló kezdeményezésből újult meg a tőketerebesi Andrássy-kastély, a pácini Mágochy–Alaghy–’Sennyey-kastély és a tokaji Zeleméry-kúria
Az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program keretében... Interaktív időutazás - újabb látnivalókkal és tartalommal gazdagodik a Füzéri vár Vár állott, most kőhalom, írja a költő, de miért ne lehetne fordítva?... Interaktív várostörténeti kiállítás nyílt a felújított Mezőtúri Városházában, látogathatóvá vált a torony is Augusztus 20-án sor került a felújított Mezőtúri Városháza átadására. A város... Új kiállítás - Mezőtúr Mezőtúr Város Önkormányzata a TOP-1.2.1-15-JN1-2016-00003 azonosítószámú,... Megnyílt a regéci vár Keleti Palotaszárnya! A fejlesztés az egykori impozáns palotaszárny újjáépítésével, valamint a... |
Váras térképek, poszterek
A Szép Magyarország magazin szerkesztősége és a Civertan Bt., munkatársai is elkötelezetten rajongói a látványtérképeknek és posztereknek. Korábban is készítettünk egyedi grafikákat, jelentettünk meg térképeket, de amiket most ajánlok a figyelmükbe, azok igazi kuriózumok. Radu Olteán grafikus művész Románia -és azon belül elsősorban Erdély- műemlékeit, történelmi városait örökíti meg egyedi hangulatú, nagyon részletes kidolgozású képein. Grafikái - 680x485 cm-es méretű posztereken- mostantól megvásárolhatók a Szép Magyarország magazin kiadójánál, a Civertan Bt.-nél. A poszterek ára : 1990 forint+postaköltség Kínálatunkból: Nagyszeben Nagyszeben (Szeben) városának 17. század végi ábrázolása
Kolozsvár A város 18. század végi, 19. század eleji városképének ábrázolása (a látnivalók magyar nyelvű felsorolásával).
Segesvár Segesvár 18. század végi látképe Temesvár A látványos grafika Temesvár 18. század eleji látképét ábrázolja Temesvár A poszter Temesvárt ábrázolja a 18. századmásodik felében (1775-1800) Berethalma erődtemploma (Biertan) A Segesvártól és Medgyestől egyenlő távolságra, az Erdélyi-medence déli részén, a Nagyküküllő egyik déli mellékvölgyében fekvő település evangélikus erődtemploma az Unesco világörökség része. A berethalmi templomot 1402-ben említik először, mint Mária tiszteletére szentelt templomot. Egy 1283-as okiratban gótikus bazilikaként szerepel. A ma is álló késő gótikus templomot a XVI. század első negyedében fejezték be. A templom háromhajós csarnoktemplom, hajója 20,6 m, szentélye 8,7 m hosszú, a hajók magassága 16 m. A nyugati kapu felett II. Ulászló és Zápolya János királyok címerei láthatók. A templom szentélye őrzi Erdély legnagyobb szárnyas oltárát, egy 28 képből összeállított, háromszintes, filigrán keretezésű remekművet. A 12 legrégebbi kép a középső sorban van, Mária életéből vett jeleneteket ábrázolnak, szentek képeivel kiegészítve. A kétoldalas poszter egyik felén az erődtemplom grafikai ábrázolása látható, hátsó oldalán pedig a templom története olvasható négy nyelven, köztük magyarul is.
Prázsmár (Prejmer) A Brassó megyében lévő Prázsmár evangélikus temploma a Barcaság legjelentősebb templomerődje. Az első templomot talán 1218-ban kezdték építeni, majd az 1240-es években a kerci apátság folytatta az építkezést, jellegzetes ciszterci stílusban. A 15. században a megközelítőleg egyenlő szárú kereszt alaprajzú templom fölé tornyot, a szentély északi és déli falához egy-egy kápolnát emeltek. Az oltár háta mögött dombormívű sírkő található, rajta szakállas angyalok. 1480-ban készített Szent Kereszt-szárnyasoltára az egyik legrégebbi Erdélyben. A templom köré hármas védőfalrendszert építettek. A külső védőfal a várost vette körül, a toronyból szétnézve még ma is fölismerhetőek az egykori város határai, amelyen belül a telkek és a házak is kisebbek voltak. A külső falgyűrűből semmi sem maradt, a középsőnek azonban még állnak részletei és a templom közelében két egykori védőtornya. A belsőváron belül, a templomudvar és az előudvar falában alakították ki azt a 275 kamrát, amelyek ostrom idején menedéket adtak a lakóknak, békeidőben pedig terményeket tároltak bennük. A több szinten egymás fölé épített kamrákat fa állványzaton lehet megközelíteni. A két udvart alagút köti össze, amelyet a védők öt helyen tudtak elzárni kapukkal és ráccsal. A barbakánban működött a városháza. A belsővárat vizesárok vette körül, amelybe a környező források vizét vezették. Az oszlopsoros bejárati szárnyat a 19. század elején építették, helyén korábban felvonóhíd állt. Délnyugati oldalán, a barbakán és a belső falgyűrű közé a 18. században építettek alacsonyabb védőfalat. Emögött működött a sütöde, ahol a várban őrzött lisztből sütöttek kenyeret. Az erődtemplomot 1964 és 1970 között restaurálták. Az erődtemplom 1999-ben felkerült a világörökségi listára. A kétoldalas poszter egyik felén az erődtempolom grafikája látható, a másikon a története olvasható románul, franciául és angolul.
A poszeterek ára: 1990 Ft/darab+postaköltség Megrendelhető: kiado@szepmagyarorszag.hu tel: (1) 332-3261 fax: (1) 332-3261 |
Legújabb címkék:
Nemzeti Park |
Kegyhelyek |
Várak |
Népi építészet |
Népművészet |
Kolostorok |
Kápolna |
Kastélyok |
Templomok |
Portrék |
|
|