Szendrő esetében nem is egy, hanem mindjárt három várról van
szó – az úgynevezett Alsó-, a Felső- és a Németvárról –, melyek
együttesen Borsod vármegye legjelentősebb erődítmény-együttesét
alkották a 16. és a 17. században. A háromból az egyik erődítmény
– a Felsővár – a 220 méter magas Várhegy platóján, a másik
– az Alsóvár – annak nyugati lábánál, míg a Németvár a Bódva-folyó
félre eső, laposabb területén állt. Ebből a jelentős épületegyüttesből
napjainkban sajnos már nagyon kevés látható. A település első
említése a 14. század elejéről ismert. Várnagyát 1355-ben említi
írás, ami azt mutatja, hogy egy akkor már felépült vár a király tulajdonában
volt. Feltételezhető, hogy ez az erődítmény magánvárként
épült a 12. vagy 13. században, és később került király
birtokba. Ennek a korai várnak a pontos helybeazonosítása
még nem történt meg.
A beazonosított helyű várak közül az Alsóvár épült a legkorábban.
Szendrő a 14. század végén a Bebek család tulajdonába került,
akik itt rendezték be az egyik családi központjukat. Várukat
I. Miksa 1565-66 fordulóján foglalta el és építette ki hatalmi
bázisának. A régi várat egy ideig javítgatták, de belátva, hogy
fekvése nem a legideálisabb, végül 1578 és 1582 között egy
olasz rendszerű erődítményt építettek ki a Bódva melletti lapos
területen. A fa-föld szerkezetű, téglalap alakú, sarkain és
egyik hosszanti oldalának közepén bástyákkal megerôsített várat
a Bódva folyó vize fogta körbe. A Németvárnak illetve Földvárnak
is hívott erősségrôl is rövid idôn belül megállapították,
hogy nem ideális a fekvése – az Akasztói dombról belőhető
volt –, ezért hozzákezdtek egy újabb vár építéséhez
a Várhegy platóján (1588-ban). Az ötszög alaprajzú, ötbástyás
Felsővár építése igencsak vontatottan haladt (valószínűleg csak
az 1660-as évekre készült el teljesen). A Felsővár korszerű és szép
példája volt a 16. századi reneszánsz hadiépítészetnek.
Erről a várról több távlati ábrázolás is fennmaradt,
melyek alapján jól beazonosíthatók – sőt nevesíthetők – az
egyes bástyái, és egy esetleges helyreállításnál lehetőség
lenne a hiteles rekonstrukciójukra is. A Felsővár belső
részeit a központi lőportorony villámcsapás következtében
történő felrobbanása döntötte le 1692-ben, a többi részét
pedig II . Rákóczi Ferenc parancsára rombolták le 1707-ben.
A Felsővár régészeti kutatása 1997-ben kezdődött meg.
A Felsővár szabadon látogatható, az Alsóvár területén
Csáky István építtetett magának kastélyt a 17. század végén.
A ma is álló kastélyban található a Városi Közművelôdési
Központ.

A Szendrői Várbarátok oldala: www.szendroivar.hu

Rekonstrukciós elképzelés a Felsővárról grafika: Ferenc Tamás

Látnivalók:
Kékfestőház Múzeum
Szendrő, Petôfi tér 6.
Megtekinthető elôzetes egyeztetés
alapján.
Jelentkezés:
Csáky-kastély, Fô út 18.
tel.: (06 48) 460 395, 06/70 374 0774
Belépőjegy árak:
Felnőtteknek 250 Ft, Gyermekeknek,
nyugdíjasoknak, pedagógusoknak 200 Ft,
30 fő feletti csoport esetén 150 Ft/fô
+ 2 fő kísérő ingyenes.

Oktatástörténeti Gyűjtemény
állandó kiállítás a Csáky-kastélyban
Szendrő, Fő út 18.
Látogatása munkaidőben és szombaton
délelőtt bármikor.
Belépőjegy ára: díjtalan.
Információ:
Városi Művelődési Központi
3752 Szendrő, Fő út 18.
www.szendro.hu

Borovszky Samu Szendrő váráról 1908-ban írt könyve ide kattintva olvasható