Homlokzatával a Paulay Ede utcára néző, egy mellékutcában álló, de az Operaház előtt kinyíló (teresedő) Andrássy út felé kikacsintó, meseszerű épület az 1909-es megnyitását követő kevesebb mint egy évszázad alatt több mint egy tucat nevet és négy homlokzatot viselt, mígnem az 1987 és 1990 között lefolytatott modernizálás során visszakaphatta egykori homlokzatának másolatát, igaz tetején a tíz szárnyas figura által közre fogott, az eredeti funkcióra utaló Parisiana feliratot immár az általánosan is használható – azaz a névcseréket túlélő – színház szó váltotta fel.


Az épület felújítása olyan jól sikerült, hogy 1997-ben kiérdemelte az Europa Nostra-díjat (első budapesti helyszínként, de rögtön nem egyedüliként, hiszen ugyanekkor kapta meg ugyanezt az elismerést a felújított Körhinta a Vidámparkban). A visszakapott homlokzatot akkor tudjuk igazán értékelni, ha látjuk a régi képeken, hogy Lajta Béla nagyszerű alkotását teljesen eltüntetve, milyen mértékben változtatták meg az átalakítások az épület eredeti külsejét. Ez az épület bárhol állna Budapesten, kitűnne a környezetébôl, ebben a pici kis utcában pedig egészen különleges a jelenléte. Hangulata, keleties motívumai alapján gondolhatnánk egy ókori közel-keleti vagy ázsiai uralkodó mauzóleumának, de Operaházi díszletnek is, melyet félretoltak a következő előadásig. (Hogy mennyire nem idegen ez a gondolat: fennmaradt Lajtának az Operaház Sába királynője című elôadáshoz készített díszletterve 1914-bôl, és ebben a tervben visszaköszönnek a Parisiana tetején álló szobrok, a kerubok.)

Azonnal értelmet nyer azonban ez a varázslatos külső, ha tudjuk, hogy az épület eredetileg mulatónak épült, és ebben a funkciójában fontos kellék volt az az illúzió, amit az „elvarázsolt kastély” ígért az ide betérő vendégeknek (és akiknek a Szerecsen utca lakói egyáltalán nem örültek, miként ezt az a korabeli írásos dokumentum megőrizte a számunkra, melyben az épület építési engedélyének visszavonását szorgalmazták a hatóságoknál).

Az aránylag szűk háztelekre korának egyik legjelentôsebb magyar építésze, Lajta Béla tervezete az épületet. Ennek az épületnek a tervezésekor Lajta már túl van néhány jelentôs megbízás – például a Vakok Intézetének Mexikói úti épületének – megtervezésén, már kialakult saját stílusa, melyben azért természetesen érzékelhetőek mestereinek – elsősorban Lechner Ödönnek – és külföldi tanulmányútjainak hatásai. Hauszmann Alajos tanítványaként végző Lajta öt évig járta Nyugat- és Dél-Európa, valamint Észak-Afrika országait, megismerve azok építészeti és díszítőművészeti hagyományait,valamint korának aktuális irányzatait. Hazatérése után dolgozott Lechner Ödönnel is közösen, kinek szellemisége, építészi motívumvilága jelentős hatással volt Lajtára, azonban a Parisiana tervezésekor a Lechner által használt formanyelv egyes elemeit még használva, de már a szecesszió formai világát meghaladni szándékozó világot álmodott meg. Ez a korát megelőző, a még csak ezután kiteljesedő art deco irányzat formavilágát bizonyos elemeiben már megidéző épület különleges helyet foglal el Lajta életművében is.

A foyer, azaz az előcsarnok                                     (fotó: Kassay Róbert)

A terveken még jóval gazdagabb dekorációval elképzelt homlokzat végül jóformán egyetlen négyzet alakú, sima, letisztult geometrikus felület lett, és ezt az érzést csak felerôsítik a homlokzat apró ablakai. Puritánságával, ami semmiképpen sem elriasztó hatású, mintha azt üzenné: belül van az igazi érték, az izgalmas titok, ami féltárul azok előtt, akik belépnek eme „szentélybe”. Ennek a visszafogottságnak a tökéletes ellentéte a homlokzatot megkoronázó rézpárkány, melynek életnagyságú szárnyas figurái – karubjai – Maróti Géza alkotásai voltak. (Az eredeti szobrokat a homlokzat 1962-es átalakításakor leszerelték és a MÉH-be vitték!). A lehajtott fejjel, lefelé tekintő alakok közötti színes mezôkbe egykor a Parisiana, napjainkban a "Színház" szó olvasható.

Lajta a kis telek adottságait ügyesen kihasználva egy nagy és egy kistermet magában foglaló mulatót alakított ki, melynek kisléptékű előtere volt hivatott előkészíteni a nagyterembe lépő látogatókat a rájuk váró vizuális hatásra. Az art deco világa – a homlokzat letisztultsága okán – igazán itt teljesedhetett ki: a színek,formák, motívumok pazarló bősége teremti meg azt a hangulatot, amit egy mulató (egy orfeum) megkívánt.

A nézőtér                                                              (fotó: Kassay Róbert)

A letisztult homlokzat „ürességét” alig egy évvel Lajta halála után – 1921-ben – könnyű előtetővel és egy nagy felirattal megváltoztatták, amikor Vágó László tervei alapján színházzá alakították át a házat. Ekkor jelentős változtatásokra került sor a belső részek kialakításában is. Stílusában is megváltoztatva az eredeti hangulatot,empire belső tereket és neobarokk, páholysoros nézőteret alakítva ki. Harminc évvel később változott ismét a homlokzat (ekkor például ablakokat nyitottak rajta kétemeletnyi magasságban), majd rá tíz évre végleg eltakarták (eltakarították) Lajta mûvét: az ekkor kialakított függöny-
homlokzat teljesen elrejtette az eredeti épület homlokzatát. Az 1980-as évekre a színház üzemi része annyira elavult, hogy szükségessé vált a felújítása, melyet egyúttal a közönségforgalmi terek bővítésével kötöttek egybe. A munkálatok lehetőséget adtak arra, hogy az épület visszakapja eredeti, Lajta által megtervezett homlokzatát, miközben belső tereinek – nézőterének – kialakítása egy későbbi, már a Vágó László által tervezett világot képviseli. Az így létrejött „építészeti kentaur” hitelesen adja vissza az épület több korszakának is a hangulatát. A geometrikus formákat felvonultató, art deco stílusú ház az egyik legszebb és legérdekesebb épület a fővárosban. Újjászületése példa értékû, melyért méltán ítélték oda az Europa Nostra-díjat 1997-ben.

Az Új Színház épületének felkeresése jó ok lehet egy, a Lajta Béla által, illetve a szecesszió korában tervezett épületeket felkereső tematikus út végigjárására (ezen belül is különleges program lehetnek Lajta munkásságának különleges elemei, a sírboltok, melyek Budapest különbözô köztemetőiben állnak.)

Információ
Új Színház (1061 Budapest, Paulay Ede utca 35.)
Europa Nostrta-díj (Érem, 1997)
Építészek: König Tamás és Wágner Péter
Mûvészettörténész: Dávid Ferenc
Az átalakítás költségeit Budapest Fôváros Önkormányzata finanszírozta.
www.ujszinhaz.hu