Kulcsszavas kereső:
Legújabb cikkek:
Határon átnyúló kezdeményezésből újult meg a tőketerebesi Andrássy-kastély, a pácini Mágochy–Alaghy–’Sennyey-kastély és a tokaji Zeleméry-kúria
Az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program keretében... Interaktív időutazás - újabb látnivalókkal és tartalommal gazdagodik a Füzéri vár Vár állott, most kőhalom, írja a költő, de miért ne lehetne fordítva?... Interaktív várostörténeti kiállítás nyílt a felújított Mezőtúri Városházában, látogathatóvá vált a torony is Augusztus 20-án sor került a felújított Mezőtúri Városháza átadására. A város... Új kiállítás - Mezőtúr Mezőtúr Város Önkormányzata a TOP-1.2.1-15-JN1-2016-00003 azonosítószámú,... Megnyílt a regéci vár Keleti Palotaszárnya! A fejlesztés az egykori impozáns palotaszárny újjáépítésével, valamint a... |
Miniatűr Nemzeti Múzeum - A dégi Festetics-kastély
A dégi Festetics-kastélyt kevesebben ismernék fel fényképről, mint a parkjában álló kerti díszépületet, a Hollandi-házat. Pedig a „miniatűr Nemzeti Múzeum” – ahogy Singer Arthur történész elnevezte a főhomlokzat előtti széles oszlopos előcsarnokának (portikusza) és az onnan induló, enyhe lejtésű rámpájának nyomán, amely a szintén Pollack Mihály által tervezett budapesti épülethez oly hasonlatossá teszi-, a hazai klasszicista építészet egyik kiemelkedő alkotása (tájképi parkja pedig korának legjelentősebb angol kertjei közé tartozott). Azonban a kastélypark tavának szigetén álló „pirospozsgás” épület, kedvessége és egyedi építészeti stílusa okán többet szerepel kiadványok címlapján, mint a kastély maga. (A ház számomra is oly kedves látvány, hogy nálunk is címlapot érdemelt.) Kövessenek, ismerjük meg együtt a Festetics család egykori otthonát.
Az alapítók A Festetics család „toponári” ága -a másik, a híres „keszthelyi” ág- 1769-ben szerzett jelentős földterületeket Dégen és környékén, ahol hamarosan hozzá is kezdtek az uradalom kiépítéséhez, azonban ekkor még nem költözött ide a család. A birtokot alapító Festetics Lajos fia, Antal döntött úgy -miután testvérei korai halála után egyedül lett örököse a hatalmas vagyonnak-, hogy a családhoz méltó otthont épített Dégen. A kastély tervezésével az akkor még pályája elején álló Pollack Mihályt bízta meg, aki számára korábban is dolgozott: pesti villáját tervezte. Pollack Mihály egy háromemeletes, U alakú épületet tervezett Dégre, ahol korábban nem állt sem kúria, sem kastély. Így minden előzmény nélkül, azaz nem egy régi épület átalakításával vagy annak helyén emelték a kastélyt, melynek építésére, nagy valószínűséggel 1810 és 1815 között került sor.
A kastély Megközelítésére csak komoly kerülővel, az egész településen áthatolva van lehetőség. Déget elhagyva érjük el a kastélypark bejáratát, amit nem kapu jelez, hanem csak egy egyszerű őrbódé. Mellette bekanyarodva tűnik fel előttünk -várakozásunktól eltérően- a kastély hátsó oldala (a főhomlokzata helyett). Azonban azt, hogy nem a főhomlokzat elé érkezünk első látásra senki sem gondolná, mert ugyan a kocsifelhajtó portikuszos középrizalitja szerényebb, mint a főhomlokzat nyolc oszlopos előcsarnoka, de elég jelentős ahhoz, hogy méltó legyen az érkezők fogadására. Erre a különleges jellegzetességre, erre a „Janus-arcú”, két portikuszos megoldásra azért volt szükség, mert a korábbi korok stílusaival ellentétesen, a dégi kastély „befelé” fordul, nem a külvilágnak akarja megmutatni legszebb arcát. Az épület szép arányait előnyösen befolyásolja a kor szokásaitól eltérő, rendes belmagasságú alagsor, melynek köszönhetően az épület fő szintjét, egy enyhe lejtésű rámpáról lehet megközelíteni. Az érkezők a kocsifelhajtó mellvédes rámpáján felkanyarodva léphetnek be a kazettás mennyezetű, négyzetes előcsarnokba, melynek két oldalán kandalló áll, a jobb oldali felett a Festeticsek családi címere látható. A földszinten (ami itt inkább magasföldszint) van a piano nobile (nemesi emeletet), ahol a fő helyiségek vannak: a családi lakosztályok, a díszterem, az ebédlő, és az oldalszárnyakban a vendégszobák. Szokatlan megoldás, hogy kastély legjelentősebb terme, a díszterem, nem a portikusz mögött van, hanem a főszárny jobb sarokrizalitjában található. A lapos kupolás, két emelet magas, ovális alaprajzú terem. Falpillérein egy-egy tükör, felettük kiterjesztett szárnyú sas látható (dombormű). Különleges a falat borító sárga-szürke műmárványozás, illetve a terem „rejtett” elhelyezése, hogy nem közvetlenül megközelíthető a kastélyba belépve.
A fő szárny ellentétes oldalán, a keleti oldalrizalitban található a díszterem „ikertestvére”, az ovális szoba. A kialakításában a díszteremhez hasonló, ám annál sokkal kisebb szobába a főhálószobából, illetve a családi lakosztályból lehetett csak belépni. Aranyozott stukkó díszítéses kupolája lapos, mozaik padlózatában nyolcágú csillag látható (ez utóbbit valószínűleg csak az 1920-as években alakították ki). A két terem zártságát, nehéz megközelíthetőségét azzal hozzák összefüggésben a kutatók, hogy a Festetics család férfi tagjai aktívan részt vettek a szabadkőműves mozgalomban, annak betiltása után, Festetics Antal a dégi kastélyában őrizte a mozgalom iratait, időnként összejövetelt is rendezhetett. A kastély emeleti részében lehettek a gyermekszobák és a nevelők hálószobája, míg az alagsorban a „zajos-szagos” részeket helyezték el: a konyhát, a mosókonyhát, a kamrákat illetve a személyzeti ebédlőt és hálószobákat. Az alagsort a cselédlépcsők használatával lehetett megközelíteni, az étkezések felszolgálásához ételliftet használtak.
A Hollandi-ház A dégi kastély körül kialakított angolpark nagyságára és ritkaságára nézve felülmúlta kora jelentős kastélyparkjait -a kismartonit, a pápait, a tatait és sorra a többit-, ahogy a Hasznos Mulatságok folyóirat 1817-ben írt beszámolójában megjegyezte. A park -amit három vízfolyás találkozása köré terveztek – az angolparkból, a vadaskertből és egy nagyobb erdős területből állt. A tájképi kertben széles ívet leíró utak kanyarogtak, melyeket téglaszegély jelölt. A kastély a főhomlokzatával egy nagyobb tisztás felé néz, ahol a patakokból tavat duzzasztottak. A tó egy szigetet ölel körül, amelyre hajdanán, a romantikus hangulat megerősítésének okán, csak vaskomppal lehetett átkelni (ma már egy fahíd köti össze a szárazfölddel). A szigeten áll, a szemünknek oly kedves látványt nyújtó Hollandi-ház. Festetics Pál építtette, a hagyomány szerint annak hitében, hogy a svájci tehenek teje és az istálló levegője segít leküzdeni a gümőkórt. Ennek megfelelően a vörös nyerstéglából, németalföldi stílusban épült ház alsó szintjén istálló volt, míg az emeleten gyógyult egy fiatal leány a grófi családból. A családtagok és a vendégek kellemes időtöltései közé tartozott a parkban való kocsikázás és a tavon csónakázás, amit a fiatalabbak, éjszakánként, a holdfény hangulatos kíséretében is előszeretettel tettek meg.
A Festeticsek 1944-ben hagyták el a kastélyt. Egykori családi temetőjük ma is látható a parkban: egy domb őrzi Festetics Antalnak és leszármazottainak a földi maradványait. A kastélyban gyermekotthon működött egészen 1996-ig. Jelenleg a Műemlékek Állami Gondnokságának a kezelésében látogatható a kastély és a parkja.
Festetics-kastélyt 8135 Dég, Hunyadi János út 11.
Telefon :
06-25-237-392, illetve 20-400-1343 A park egész évben korlátozás nélkül látogatható.
Könyvajánló:
A magyar klasszicizmus
Teljes képet kaphatnak a klaszicizmus koának hazai épített emlékeiről a
Ajánlom ezt a könyvet mindazoknak, akik a klasszicizmus korának
Megrendelés, információ : www.corvinakiado.hu
|
Legújabb címkék:
Nemzeti Park |
Kegyhelyek |
Várak |
Népi építészet |
Népművészet |
Kolostorok |
Kápolna |
Kastélyok |
Templomok |
Portrék |
|
|