A Festetics család 1739-ben lett a keszthelyi uradalom birtokosa. Első kastélyuk 34 helyiségből állt és berendezésekor nem a fényűzés, hanem a praktikusság volt a fő szempont. A család felemelkedésével együtt gazdagodott a kastély kialakítása és berendezése, mígnem elérte a ma is látható, 101 helyiséges nagyságát, melyhez olyan igényes belső berendezés tartozott, amely már királyi családok tagjainak a fogadására is méltó volt. Festetics György -a család legnagyszerűbb tagja- alapította meg Európa első, rendszeres oktatást nyújtó mezőgazdasági főiskoláját, a Georgikont, a magyar irodalom népszerűsítésére pedig megszervezte a Helikon ünnepet.

A Festeticsek
Minden kezdet nehéz, igaz ez a megállapítás a Festetics család keszthelyi „honfoglalása” esetében is. A keszthelyi birtokot -keszthelyi örökös portióját, hozzátartozandó várbeli részével együtt- 1712-ben vásárolta meg a Gersei Pethő családtól Festetics Pál. Azonban alig hét évvel később elcserélte, mivel távol esett a többi birtokától. Fia, Kristóf vásárolta vissza a keszthelyi birtokot 1739 februárjában, majd két év alatt az összes, még magántulajdonban lévő telket is megvásárolta. Ettől kezdve lettek a Festeticsek a balatonparti település urai. A helyi lakosság azonban ellenérzéssel fogadta, hogy korábban megszerzett kiváltságaikat az új birtokos megkurtította. Festetics Kristóf  ennek ellensúlyozására előbb gyógyszertárat rendeztetett be a városban, majd sebészorvost szerződtetett, végül pedig kórházat alapított.

Hét gyermeke közül a nagyobbik fiú -Pál- örökölte a keszthelyi központú birtokot, míg a kisebbik -Lajos- a dégi uradalmat vitte tovább. (A dégi kastélyt a Szép Magyarország magazin 2005 téli lapszámában mutattuk be.) Festetics Pál Mária Terézia pénzügyi bizalmasaként jelentős szerepet töltött be a monarchia pénzügyi és jogi vonatkozású ügyeinek intézésében. Kiemelkedő munkájáért grófi rangra emelte a királynő, akitől hetivásár-tartási jogot kért Keszthely számára. 1772-ben három osztályos gimnáziumot, hét évvel később népiskolát építtetett. Fizette az iskola tanítóit, gondoskodott a könyvekről és a téli tüzelőről. Nyolc gyermeke közül Julianna leánya Széchenyi Ferenc felesége, Széchényi István édesanyja volt. Fiai közül az 1755. december 31-én született György lett a család legkiválóbb tagja. György előbb közpályán teljesített szolgálatot, majd belépett a Nádasdy huszárezredbe. Apja halála után -aki komoly adósságot hagyott maga után- egyedül ő kívánta megtartani a majorátust -a keszthelyi birtokot-, így testvéreit kifizette és magára vállalta az örökölt adósságot is. Amikor 1790-ben tiszttársaival változtatásokat akart elérni a hadseregben -többek között a magyar nyelv használatát és csak magyar tisztek alkalmazását- kegyvesztetté vált az udvarnál, ezért lemondott tiszti rangjáról és visszavonult keszthelyi birtokára.

Ekkor fogott hozzá a korszerűtlen, adósságokkal terhelt birtok felvirágoztatásához. Szűksége volt jól képzett szakemberekre, ezért 1797-ben megalapította a Georgikont. A Vergilius tankölteményéről elnevezett -egyúttal az alapító keresztnevére utaló- iskola Európa legrégebbi rendszeres mezőgazdasági felsőoktatást nyújtó intézménye. Az itt képzett szakemberek -szakképzett gazdatisztek, gazdasági szakemberek- elsősorban az uradalomban kamatoztatták tudásukat, de mindenki számára lehetőséget adtak, hogy hallgathassa az órákat és ezért nem kértek semmilyen fizetséget. Festetics György a tehetséges, szorgalmas diákokat ösztöndíjjal támogatta. A széles látókörű, a legújabb külföldi tapasztalatokat is alkalmazó Festetics György a sikeresen működő gazdaságának köszönhetően már a kultúrára is tudott áldozni. Mecénása volt számos korabeli újságnak, támogatta a magyar irodalom fellendítését. Ennek az elgondolásnak volt kiemelkedő része az első Helikon ünnepség megrendezése 1817-ben. Korának jelentős íróit és költőit hívta meg az ünnepi napokra, akik műveiket olvasták fel a közönségnek, de még ennél is jelentősebbek voltak azok a viták és megbeszélések, amelyeket a magyar irodalomról folytattak. A nemes kezdeményezés mindössze két évig tartott, mert György halála után megszakadt az ünnepségek megrendezése. (Napjainkban újra tartanak Helikon napokat Keszthelyen.) László fia, egyben örököse, folytatta apja példáját : fejlesztette a majorságot, bővítette a Georgikont, bőkezű támogatója volt a Magyar Akadémiának és több könyvtárnak.

A kastély       
A mai kastély helyén a Pethő család kúriája (várkastélya) állt. A birtok megvásárlása utáni első építkezésekről nem maradtak fenn dokumentumok, azonban tíz évvel későbbről, 1755-ből már  több építési és átalakítási tervrajzot ismerünk. Ezek egy U alakú, díszudvaros épületet mutatnak, délről és nyugatról francia kerttel körülvéve. Egy fennmaradt leltárból tudjuk, hogy az egyemeletes épületnek 34 helyisége volt. A terveket az a Hofstadler Kristóf készítette, aki három évtizedig volt az uradalom építő mestere, és ez idő alatt számos tervet készített, sőt annak a jelentős átalakításnak is ő készítette a terveit, amelyet Festetics Pál végeztetett el 1769-70-ben, apja halála után. A nemesen egyszerű barokk építmény oldalszárnyait ekkor növelték a mai hosszúságúra (bár nem kizárt, hogy az északi szárny csak az 1790-es évek végére készült el), végeiken egy-egy emeletes, derékszögben kihajló toldalékkal. Ezzel közel kétszeresére emelkedett a kastély belső helyiségeinek a száma.

A főrendek közé emelkedő Pál, a korábbi, mértéktartó belső berendezés helyett -rangjához méltó-, nagyvilági, a bécsi udvar ízléséhez jobban közelítő bútorokkal rendezte be a  kastélyt. Bécsi és pozsonyi -”udvari”- műhelyekben készültek a  rokokó ülőgarnitúrák, a redőnyös íróasztalok, az emeletes írószekrények,  a gazdag berakású, festett mahagóni és rózsafa bútorok. A következő jelentős átalakítást Festetics György végeztette az épületen, 1792 és 1800 között. Jelentősen megváltozott ekkor a szárnyak belső beosztása, hiszen kialakították a déli szárnyban a könyvtárnak otthont adó részt, az empire kápolnát és levéltárat. A kastély urának társadalmi rangjához méltó belső díszítés kialakításából a jól képzett helybéli iparosok is kivették a részüket. A Főúri életforma tartozéka volt a fegyverterem, a nagy biliárd-szoba, az emeleti szalonok, a „képes szoba” (képtár) és a „palota” (a nagyebédlő). Festetics György kastélya kora legszebb főúri épületei közé tartozott, falai között az uralkodóház több tagja is megfordult. Jelentős változás egészen 1883-ig nem történt a barokk épületen. Ekkor a keszthelyi hitbizományt átvevő Festetics Tasziló készíttetett terveket a külső-belső átalakításhoz. Elbontotték az északi szárnyat és helyén egy új szárnyépületet emeltek, melyet egy tornyos középrésszel kapcsoltak a régi épülethez. Az új részben kaptak helyet a család rangját kifejező, pompás terek: a nagy és kis táncterem, a velencei szalon, és itt alakították ki a vendéglakosztályokat is. A belső terek berendezései a rokokó könnyedségét árasztották. A manzárd tető és vázadíszes koronázó tetőpárkány elkészültével kialakult a 101 helyiséges, ma is látható kastélyépület. Szintén ebben az időben alakult ki a kastély előtti park rész is, amikor Festetics Tasziló cserével megszerezte az épület előtti területet, ahol a Szent Márton templom, Keszthely középkori eredetű, régi plébániatemploma állt. Sajnos a rossz állapotban lévő templomot hagyták teljesen elpusztulni, hogy a helyén kialakíthassák a porszűrő előkertet. Az új parkrész közepére szökőkút került, és ekkor készültek a nagyszerű barokk kapuszárnyak, melyeken keresztül a látogatók a kastély parkjába belépnek.     

Megjelent a Szép Magyarország magazin 2006 évi harmadik lapszámában

Fotó: Opitz Tamás